Utak a semmibe. Válaszféle Balogh Ákos Gergelynek

A határátkelők megnyitásának az ügye jelenleg a román kormány döntésére vár. Mivel sem a címben, sem a felvezetőben nem lett ez kiemelve, az anyagot épp csak átfutó olvasókban, más online médiumok szerkesztőiben valóban könnyen az a téves információ rögzülhetett, hogy a használhatatlan utakért a magyar fél felel.

Kedves Balogh Ákos Gergely,

észrevételeid egy részét jogosnak érezzük. A HURO programról szóló átlátszós cikksorozatunk első részében valóban nem kapott kellő súlyt az a tény, hogy elsősorban Románia schengeni csatlakozásának a csúszása miatt használhatatlanok az eurómilliókból megépült, a román-magyar határon átvezető utak.

Azt is el lehet mondani, hogy a határátkelők megnyitásának az ügye jelenleg a román kormány döntésére vár. Amennyiben Bukarest is úgy akarja, ezeket a határátkelőket megnyitják, a már elkészült utak azonnal használhatóvá válnak.

Mindez szerepel a cikkünkben, de egy nem túl feltűnő helyen: a több oldalas anyag utolsó részében fejtjük ki ezt a szálat. Mivel sem a címben, sem a felvezetőben nem lett ez kiemelve, az anyagot épp csak átfutó olvasókban, más online médiumok szerkesztőiben valóban könnyen az a téves információ rögzülhetett, hogy a használhatatlan utakért a magyar fél felel. Az angol és a román verziókban javítjuk ezt a hibát.

Eddig megjelent HURO-anyagaink:

Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon

Határokon átívelő sajtószolgáltatásban is nagyot alkot a dinnyekartelles fideszes

A történelmi kontextus hiányzik

Az anyagunk másik hiányossága, hogy nem térünk ki a történelmi kontextusra sem: arra, hogy a szóban forgó határmenti településeket, közösségeket a nagyjából véletlenszerűen meghúzott trianoni határ vágta ketté. Magyar szempontból az utak értelme pedig éppen az lett volna, hogy ezek a mesterségesen szétválasztott, amúgy egymástól kőhajításnyira élő közösségek ismét könnyen érintkezhessenek.

Kritikád által különösen én érzem érintve magam: én lennék a projekten dolgozó csapat erdélyi tagja, aki nem kell fellapozza az értelmező szótárat, ha azt a szót hallja, hogy nemzetpolitika. Nekem elvileg minden ilyen és ehhez hasonló hangsúlyeltolódást, történelmi érzéketlenséget ki kellett volna szúrnom. Ez nem történt meg.

Ez volt tehát a mea culpa. Kritikád második részével – a megépült utak jövőbeli hasznával – már vitatkoznék. Valóban meggyőzően néznek ki az általad mellékelt Google Maps-útvonalak, pusztán ezen ábrák alapján az utak valóban főnyeremények.

Földút helyett aszfaltút?

Mi két napig jártuk ezeket a határ menti településeket, és – mint a cikkben is leírtuk – nem vagyunk meggyőződve arról, hogy minden esetben indokolt volt az eurómilliós nagyságrendű befektetés azért, hogy két, néhány ezres település lakói a már létező földút helyett aszfaltúton tudják meglátogatni egymást, ha úgy van kedvük.

Az az érv hogy azért kell ezeket az utakat visszaállítani, mert ezek az utak Trianon előtt is léteztek, nem minden esetben áll. A HURO program nem a trianoni határok lebontásáról szólt – az más kérdés, hogy egyes települések önkormányzatai ezt így érzékelték.

Maguk a lakók sem számítanak átjárni dolgozni

Tetszik vagy sem, az utóbbi évtizedek alatt a határ két oldalán élő közösségek más-más irányban fejlődtek, más gazdasági és demográfiai erők alakították azokat, annyira, hogy ma már alig létezik szerves kapcsolat közöttük. Például maguk a lakók sem számítanak arra, hogy ha megnyílnak a határok, akkor majd átjárnak a határ túloldalára dolgozni.

Azzal persze tisztában vagyunk, hogy ahogy a Google Maps, úgy egy néhány napos riportút sem adhat teljes képet a határ két oldalán élő közösségek valós igényeiről. Nekem már fel van íra a témalistámra egy riport arról, hogy ezek az utak milyen változást hoztak a határ menti közösségek életébe – de addig is hadd kezeljük fenntartásokkal a pályázatokban szereplő, százezres és milliós nagyságrendű határforgalomra vonatkozó becsléseket.

Sipos Zoltán

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.