Heti Mutyimondó: mi legyen a Nemzeti Múzeum mutyiszekciójában?

Orbán hátizsákja, Rogán jegyzőjének cipője, az energiaipar szürke eminenciásai és a magyar Snowdenek – avagy milyen tárgyakat és kiket kellene bemutatni egy jövőbeni Nemzeti Múzeumban a korrupciós szekcióban?

 Montázs: Vastagbőr

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Furcsa akcióba kezdett a Nemzeti Múzeum, amely a múlt héten bejelentette, hogy elkezdte a választásokat immár másodszor fölényesen megnyerő Orbán Viktor személyes tárgyainak gyűjtését, úgy is, mint a nemzeti örökség védelme. Az Átlátszó az elmúlt hét legfontosabb hírei alapján összeszedte, hogy milyen tárgyakat, emlékeket kellene még kiállítani a Nemzeti Múzeumnak, és mit kellene kiírni a magyarázó szövegekben melléjük.

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide! Támogasd adód egy százalékával az Átlátszót, hogy felvehessük a harcot a Kétfarkú Kutya Párt ellen is! Támogatási lehetőségek itt.

A talpnyalás különterme: Orbán hátizsákja

Orbán immár híressé vált hátizsákja tényleg szép jelképe lenne a jövőbeni múzeumban mindannak, ami itt történik 2014-ben. A hátizsákban benne van az a lassan az 50-es éveket idéző, mindenütt jelen lévő igazodás és talpnyalás, ami miatt a nagy magyar cégek (az E.On Hungária, a Budapest Airport és a többiek) vezetői úgy érzik: erőt, egészséget kívánva gratulálniuk kell a miniszterelnöküknek a választási győzelemhez. Benne van az, hogy ma Magyarországon milliárdokat ér minden, ami Orbán Viktornak tetsző elfoglaltság. Az Átlátszó derítette ki például, hogy az elmúlt másfél évben összesen 2,2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak a miniszterelnök fogorvosának különböző érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A pályázatok többségéről azután hoztak döntést, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár útján átvette az NFÜ irányítását. Ugyanígy benne van a felcsúti stadion, amelyről kitartóan állítják, hogy nincsen benne közpénz, miközben mindenki tudja, hogy társasági adókezdvezményből épül, ami nem más, mint az államkasszából hiányzó adóbevétel. A hátizsák aztán a középszerűségnek is a jelképe, ami bőven elég, sőt sok is a Fidesznek. A Hvg.hu írta meg, hogy a párt mindenkiről gondoskodik, akár megérdemli, akár nem. A parlamentből távozó 136 kormánypárti politikus közül már csak nyolc ember nem kapott valami fontos sarzsit. Aki viszont – mint az MTI fotószerkesztője – nem hajlandó elfogadni, hogy még az Orbán Viktorról készült fényképeket is a miniszterelnök fogdmegjei határozzák meg, annak továbbra sincs helye a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.

A gátlástalanság különterme: a jegyző cipője

Az Origo fotósa látta meg és kapta le azt, hogy majdnem ezer euróba kerülő cipőt visel az V. kerület jegyzője, aki még azzal sem vesződött, hogy a cipő talpáról lekaparja az árcédulát. A hivatalos magyarázat szerint leértékelésen vették neki ajándékba a cipőt, aminek ezzel együtt ott lenne a helye a jövendő Nemzeti Múzeumban, a gátlástalanság különtermében. Ugyanígy ebben a teremben kellene vitrinben megmutatni az MSZP-s Simon Gábort, a maga rejtegetett bankszámláival, de a fideszes Rogán Antalt is, aki továbbra sem nagyon tud magyarázatot adni arra, hogy miből jött össze neki a százmilliós Pasa-parki lakás, plusz az Audi. A felesége, Cecília asszony mindenesetre ott feszített a választások estéjén a győzelmi beszédét mondó Orbán Viktor mögött a pódiumon, jelezve, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a gátlástalanságnak van a legnagyobb keletje. Kíváncsian várjuk, mi lesz a végeredménye annak az ügyészségi vizsgálatnak, ami a HVG értesülései szerint Rogán önkormányzatánál zajlik, avagy lesz-e valakinek bátorsága gátat vetni a gátlástalanságnak? Ebben a különteremben kellene még mutogatni azokat, akik a saját szabályaikra is fittyet hánynak. A VS.hu arról számolt be, hogy Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára tulajdonosa volt egy ciprusi offshore cégnek, ami a vagyonnyilatkozatában nem szerepelt, sőt a hatályos jogszabályok is tiltják. A Nemzeti Kreatív Intézet nevű állami képződményről pedig az derült ki, hogy a logójuk megalkotásához sem volt kreativitásuk, egyszerűen ellopták.

A szürke eminenciások különterme

Lehet, hogy majd csak a történelemkönyvekben, de egyszer összeáll a kép arról, hogy a háttérből kik is mozgatták a magyar közéletet, és merre. Na, őket állíthatják ki a jövendő Nemzeti Múzeumának szürke eminenciásokról szóló különtermében. Régóta mondom, hogy az energiaipar, telekom és infrastruktúra ágazat háttérben fel-felsejlő szürke eminenciásaira, Kovácsaira, Pásztoraira, Tóthjaira érdemes figyelni, akikből a múlt héten kettőről is remek cikket lehetett olvasni a magyar sajtóban. Az egyik portrét az Origo közölte egy magyar üzletemberről, aki érintett Dmitro Firtas ukrán oligarcha bűnügyében. Nem mindennapi karriert futott be. MSZMP-s cenzorból lett a posztszovjet dohány-, majd gázüzlet oligarchákkal pacsizó szereplője. Most aztán már az FBI is felfigyelt rá. Az Index a magyar energetika kulcsfigurájáról ír, aki három gyanús ügyletben, köztük a Mol–INA botrányban is felbukkant. Ez utóbbi ügyben az egyik kenőpénzt utaló offshore cég tulajdonosi hátterében jelent meg a neve, de a per idejére eltűnt belőle. A vád szerint Ivo Sanader volt miniszterelnök tízmillió euró kenőpénzt fogadott el azért, hogy a Mol befolyást szerezhessen az INA horvát olajipari cég felett. Ebben az ügyben egyébként az Interpol körözést adott ki a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen. A Magyar Nemzet úgy tudja, az Interpol most mérlegeli, hogy levegye-e a vesztegetéssel vádolt Hernádit körözési listájáról. Az olajcég elnök-vezérigazgatója interjújában azt mondta egy horvát kereskedelmi tévének, hogy nem kapott idézést Horvátországtól, és nem követett el bűncselekményt. A horvát államügyész szerint viszont Hernádi hazudott, de a zágrábi ügyészség szerint ez a szíve joga.

A whistleblower különterem

Remélhetőleg a jövő Nemzeti Múzeumában lesz helyük azoknak a hősöknek is, akik mertek kiállni a nyilvánosság elé és feltárni a disznóságokat, amelyeket munkájuk során láttak. Így talán lesz helye ott Horváth Andrásnak és a többi jövőbeni magyar Snowdennek. Az Átlátszó ezen információk alapján nyomoz tovább a nagy áfacsalásos ügyekben. Az oknyomozó portál a múlt héten egy dokumentummal bizonyította, hogy a NAV egyik befolyásos főigazgatója személyesen hozott olyan döntést, amelynek következtében nem sikerült felderíteni egy „cukros” céghálózatot, a csapat egyik tagja egy évek óta számlagyárként működő társaság volt. Közben elindult a CBA-s áfacsalásos ügy. A hírek szerint három napba telik, mire ismertetik a vádat abban a több milliárd forintról szóló adócsalási ügyben Győrben, amelynek két gyanúsítottja is kötődik a CBA áruházlánchoz. Az esetről annak idején az Átlátszó is írt.

További érdekességek itthonról és külföldről:

Választási mutyi. Kiderült a kamupártokról, hogy kamupártok: a bizniszpártoknak gyanított szervezetek szereplése beigazolta azt, hogy ezek a pártok valójában nem másra, mint az állami támogatás bezsebelésére jöttek létre, valóságos támogatóik nem voltak, nincsenek és nem is lesznek. Ha minden jól megy, az adóhatóság is bejelentkezik ezekhez a pártokhoz, hogy ellenőrizze az eddigi költéseiket. Az Ígyírnánkmi-blog azt latolgatja, hogy milyen jelentősége van annak, hogy meglesz-e az újabb kétharmad vagy sem Orbán Viktornak. Indul az egyéni jelöltek revíziója, a pártoknak 15 napon belül el kell számolniuk a jelölteknek járó egymillió forintos kampánytámogatással. Vizsgálat a voksturisták ügyében: az Átlászó derítette fel és hozta nyilvánosságra, hogy mi történt Abaújlakon még 2010-ben, végre megkezdődött az ellenőrzés.

A nagy Lázár–Rogán–Radóc utca háromszög. Folyik a helyezkedés a Fideszben az új kormánnyal kapcsolatban. Amire érdemes figyelni, az persze a pénz, főleg az uniós támogatások sorsa. A HVG.hu szerint ezentúl a Lázár–Rogán–Radóc utca háromszögben dől majd el az uniós pénzek jövője, miután a Miniszterelnökséget vezető államtitkáron, Lázár Jánoson túl a frakcióvezető Rogán Antal is ezerrel hajt a fejlesztési miniszteri posztra, ugyanakkor Simicska Lajos is szeretné megtartani befolyását (az ő egyik cégének van a központja a Radóc utcában). Ez utóbbi jele lenne, ha maradna Németh Lászlóné a kormányban. Ő az, aki Nyerges Zsolt nagyvállalkozó állatorvos végzettségű testvérét is magával vitte az NFM-be kinevezése után. Állítólag Lázár belemenne abba is, ha maradna a jelenlegi felállás, mivel az államtitkárok révén akkor is rajta tarthatja majd a szemét a pénzek elosztásán, ha kancelláriaminiszter lesz.

Fideszes belharc a közoktatási szoftverek piacán. Az Átlátszó arról ír, hogy miként csatáznak egymással a különböző fideszes érdekcsoportok a közoktatási szoftverek piacán. A miniszteri biztos korábbi cégét tavaly nyáron kigolyózta az állam a közoktatásban elfoglalt piacvezető helyéről, mikor egy másik, ám szintén nem baloldali konzorciumtól vette meg az iskolákban használt adminisztrációs szoftver egyéves licencét. Most azonban a vetélytársával szemben ez a vállalkozás nyerte el azt a közbeszerzést, amely hatással lesz a jövőbeni szoftverbeszerzésekre, így a cég talán végül újra helyzetbe kerül.

Lázár a norvégok ellen. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár levelet írt a norvég kormány fejlesztésért felelős tagjának. Szerinte ugyanis belpolitikai beavatkozásnak tekinthető, ahogyan a norvég állam támogatja a különböző magyar civil szervezeteket. Lázár szerint inkább a magyar kormánnyal kéne konzultálnia a norvég alapnak, és közintézményeken keresztül áttolni a pénzt, gondolom úgy, ahogyan a kormányközeli civil alapítványokkal csinálják. Lázár bejelentése egyébként egy nappal azután történt, hogy Oroszországban Putyin elnök ismét betámadta a még megmaradt civil szervezeteket, mondván, azok csak a rezsim megdöntését célozzák. (Disclaimer: az Átlátszó is kapott támogatást a Norvég Civil Alapból. Ellentétben azonban a különböző kormányközeli civilekkel, amelyek gazdálkodásáról alig tudható valami, az oknyomozó portál mindent nyilvánosságra is hozott ezzel kapcsolatban.) A vita hátteréről érdekes cikkek: 444.hu, Index (és Index), Átlátszó.

A nagy Paks-titok. Tovább titkolja a kormány a paksi számokat, miután elnapolta a döntést a bíróság az atomerőmű bővítésével kapcsolatos adatigénylési perben, amit egy LMP-s politikus indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen, hogy megismerhessük a januárban aláírt egyezmény részleteit, illetve a bővítéshez kapcsolódó hatásvizsgálatokat. Szél Bernadett egy nappal az aláírást követően kérte ki a dokumentumokat a tárcától, ám a minisztérium azzal utasította el a kérést, hogy a döntés megalapozását szolgáló anyagok tíz évig nem nyilvánosak.

Adótemető. Egy csaknem ötszáz céget eltüntető cégtemető, egy olajjal kereskedő bűnszövetkezet, valamint védett madarak, hamis márkajelzésű mosószerek és folyékony kokainba áztatott gyermekruha – ezek a NAV legnagyobb fogásai tavalyról. Az adóhatóság a honlapján tette közzé a legkomolyabb fegyvertényeit.

Indul a kelet-európai börtönprojekt. Elkészült a korrupcióval és szervezett bűnözéssel foglalkozó újságírókat tömörítő szervezet, az OCCRP a kelet-európai börtönök és fogvatartottak helyzetét elemző honlapja. A projektben az Átlátszó is részt vesz, lesz magyar anyag is majd. A statisztikai adatokat és videointerjúkat tartalmazó oldal a következő hónapokban folyamatosan frissülni fog.

Montenegro, maffiaállam. A szervezett bűnözéssel foglalkozó újságíró szervezet, az OCCRP legújabb cikke a montenegrói kormányfőhöz kötődő bank maffiakapcsolatait mutatja be. A szervezet által megszerzett dokumentumok szerint a pénzintézet legfontosabb ügyfele, egyben legnagyobb betétese is egy kokaincsempészet miatt immár büntetőeljárás alatt álló férfi. A cikk egyébként egy sorozat része, amely az egykor a Balkán Monte-Carlója címre törekvő Montenegrót mutatja be, amely egyre inkább egy maffiaállamra hasonlít.

Az Index cikke nyomán indítottak vizsgálatot egy rabszolgatartó cég ellen Nagy-Britanniában. Tavaly júliusban írta meg a lap, hogy egy debreceni iroda nagyjából kilencven magyart közvetített pénzért Angliába, de a szállás, a munkakörülmények és a fizetés az ígérttől jelentősen eltért. A közvetítő cég lepusztult ingatlanokat töltött fel kiszolgáltatott magyar és más kelet-európai országokból származó bérlőkkel.

Putyintól már Londonban is félnek. Az egyik tekintélyes brit könyvkiadó inkább lemondott egy már megrendelt könyv publikálásáról, amelyet egy elismert Oroszország-szakértő írt Putyin korai maffiakapcsolatairól. A jelenlegi orosz elnök a Szovjetunió idején KGB-s volt, ezt tudtuk. Azt viszont kevésbé, hogy milyen üzletekben vett részt az 1990-es években Szentpéterváron. A kézirat szerzője szerint elég érdekes bizonyítékokat talált a maffiakapcsolatokra, a kiadó azonban visszatáncolt, félnek az Egyesült Királyságban rendkívül erős rágalmazásos perektől.

Ukrán oligarchák a nemzeti megújulásért. A New York Times cikke azokról az ukrán oligarchákról, akik kegyvesztettek lettek a korábbi rendszerben, vagy akár el is menekültek az országból, de most hazatértek, és az ukrán megújulásért dolgoznak. Ők ugye már összelopták magukat, nem lehet megvesztegetni őket. Egy másik írás pedig a volt mezőgazdasági miniszter ellen elkezdett korrupciós vizsgálatról és mintegy 60 millió dolláros sikkasztási vádakról tudósít. A Transparency International öt olyan pontra hívja fel a figyelmet, amelyet Ukrajnának követnie kellene a korrupcióellenes küzdelemben, már ha komolyan gondolja.

Ukrán szankciók és következményeik. Az oroszbarát krími kormány vezetője is az egyik célpontja a nyugati szankcióknak, de a cége zavartalanul működik Nyugat-Európában és a világ számos pontján. Egy orosz oligarcha luxemburgi holdingcége közben bekeményített egy finn érdekeltségénél, így tiltakoznak a főnöküket érintő szankciók miatt.

HP-bukta Lengyelországban. A Hewlett-Packard számítógépes cég korábbi lengyelországi vezetőjét megvádolták Varsóban egy kenőpénzügy miatt. Az ügyészek szerint bizonyítható, hogy félmillió dollárt fizetett ki a cég állami, pontosabban rendőrségi szerződések elnyerése érdekében.

Világ antikorrupciós aktivistái, egyesüljetek! Orosz szakértők egy cikkben azt vetik föl, hogy mivel a korrupciós iparág látszik a leggyorsabban növekedni a világban, ezért radikális eszközöket kellene bevetni a jelenség ellen.

Visszaélésszerű adatigénylő angolul: FOIA terrorist. Az Átlátszó blogja egy olyan amerikai oknyomozó újságírót mutat be, akire a kinti kormányzati szervek a „FOIA terrorist” kifejezést használják, mert tucatnyi adatigénylést ad be különböző közpénzből gazdálkodó szervezeteknek minden héten. Magyarországon valószínűleg „visszaélésszerű adatigénylőnek” hívnánk őt.

Rendőri korrupció Londonban. A BBC olyan titkos dokumentumokat szerzett meg, amelyek a brit rendőrségen belüli korrupciós ügyekről szólnak, és elvileg azt gondolták róluk, hogy már 2002-ben megsemmisítették őket. Az egyik sztori elég rémisztő: az egyik speciális egység tagjai állítólag elraboltak és fogva tartottak egy tanút, sőt váltságdíjat is kértek.

Ferenc pápa nem számolja fel a vatikáni bankot. A katolikus egyházfő hónapok óta próbálja kipucoltatni a maffiakapcsolatokról és pénzmosásos ügyletekről elhíresült vatikáni bankot. Voltak már olyan cikkek is, amelyek az intézmény felszámolásáról írtak. A legújabb, hogy a Szentszék közleménye szerint a bank továbbra is a katolikus egyház pénzügyi intézeteként működik tovább, de alaposan megreformálják. A Vatikán honlapján megjelent információk szerint Ferenc pápa „elfogadta az IOR jövőjét érintő javaslatot, megerősítve ezzel az IOR-nak az egyház javáért végzett missziójának jelentőségét”.

Kína bebörtönzi az izgágákat. Újabb két antikorrupciós aktivistát akar bebörtönözni a kínai vezetés. Bíróság elé állították őket azért, mert állítólag a közrendet veszélyeztették. Az volt a bűnük, hogy kampányoltak a vagyonnyilatkozatok bevezetése érdekében.

Kenőpénzzel a Fordhoz. Olyan sokan akarnak állást a kínai Ford-gyárban, hogy vannak, akik lefizetik a HR-osztály megfelelő embereit a munkalehetőség érdekében. A Ford lassan évi egymillió autót ad el arrafelé, az ottani gyárak a legnagyobbak az USA-n kívül.

Korrupció az egészségügyben. A Transparency International blogja az Egészségügyi Világnapon hívja fel a figyelmet arra, hogy a világon minden ötödik ember kenőpénzt fizet azért, hogy hozzájuthasson az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A jakuza és az atom. Milyen szerepet játszik a japán maffia a radioaktív hulladékok kezelésében és az erőmű körüli munkák során? Az Átlátszó többek között erről is ír abban a cikkben, amely a fukusimai katasztrófa korántsem problémamentes kezelését vizsgálja. Hajléktalanok toborzása a veszélyes likvidátori feladatokra, a sérült reaktorok hűtésére használt, erősen szennyezett víz tárolási és szivárgási problémái és további problémák az írásban.

A hét videója: így lehet átszökni a Balkánon. Az Átlátszó tavaly a magyar menekültügy krízisét tárta fel egy videó segítségével, és akkor sok szó esett azokról a migránsokról, akik egy jobb élet reményében Nyugat-Európába szeretnének menni, de fennakadnak a magyar hatóságokon. Egy görög videós most a magyar határig megtett utat járta be a menekültekkel. Ők azok, akik a válság nyomán egyre gyakoribbá vált erőszakos szélsőjobboldali támadások és a negatív állami szabályozás miatt kénytelenek továbbállni Görögországból.