Nem nyilatkoznak a NAV felsővezetői az áfaügyekről

Szerettük volna megtudni és közreadni a NAV felsővezetőinek véleményét a hálózatos áfa-csalások ügye körül sokasodó kérdésekkel kapcsolatban. Annak rendje-módja szerint ez irányú interjúkéréssel fordultunk a NAV sajtóosztályához, amit aztán annak rendje-módja szerint el is utasítottak. Pedig mi nem is vizsgálóbizottságot akartunk, csak teret adni az érintettek álláspontjának, hogy ne tűnhessen egyoldalúnak a cikksorozatunk.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Holott mikor hallottuk utoljára nyilatkozni a NAV elnökét, Vida Ildikót? Pedig Horváth András első bejelentése óta heti rendszerességgel látnak napvilágot olyan ügyek, amelyek önmagukban is alkalmasak az adóhivatalba vetett közbizalom aláásására. És nemcsak az így vagy úgy lezárt ügyek sokaságáról van szó. Hanem egyenesen a szervezet integritását érintő alapvető kérdésekről. Egyszerűbben fogalmazva arról a benyomásról, hogy nem feltétlenül egyértelmű, kinek az oldalán állnak a hivatal egyes vezetői. Hogy egyre erősebb a Horváth által megfogalmazott gyanú, hogy a kiemelt adózók egy csoportja más elbírálás alá esik, mint a többiek, az átlagos adózók. Hogy bizonyos, gyakran egész céghálózatokat mozgató személyek immunitást élveznek, cégeiket, ha egyáltalán indul velük szemben eljárás, már kiürítve találja meg hivatal, ezért minden „megállapítás” és „következmény” merő formalitás, és a tényleges haszonhúzók sosem kell, hogy feleljenek. Hogy a nagy kereskedelmi láncok többségénél a konkurenciával vívott árháborúban napi gyakorlattá vált áfacsalt termékek „belistázása” – legyen szó cukorról, lisztről vagy játékkonzolról. Vajon miért nem szólalt meg az áfa-csalások ügyében az elmúlt fél évben egyetlen illetékes NAV-vezető sem?

Nav-dosszié

Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

Áfacsalók barlangjával üzletel a NAV-elnökhelyettes családja

Az 1700 milliárdos sztori – az áfa-ügy első három hónapja

Merthogy nem szólalt meg Csillag Dezsőné sem, a területért felelős elnökhelyettes sem, akit pedig név szerint is említett Vancsura István, volt főosztályvezető, mint azt a legmagasabb beosztású vezetőt, akit ő maga személyesen tájékoztatott a területen tapasztalható visszásságokról. Ugyancsak Vancsura említette sajtótájékoztatóján Dávida Mariannát, az ellenőrzési főosztály vezetőjét, aki szintén aktív szerepet játszott a központosított ellenőrzés szervezetének felszámolásában. Szóba került Kedves Lászlóné neve is – az Átlátszó birtokában van olyan dokumentum (elutasított „véleményes javaslat”), amely kapcsolódó vizsgálatot tagad meg, és amelyen Kedves Lászlóné főosztályvezető aláírása szerepel. (Emlékeztetőül: ezt a jogosultságot az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen a NAV elnökéhez rendeli.)

És hallgat Somos Katalin, a kiemelt ügyekért és adózókért felelős főigazgató, akiről pedig itt az Átlátszón is több olyan állítás és dokumentum jelent meg, amelyekre jó lett volna magyarázatot kapni. Elsősorban is személyesen tőle, vagy bármelyik, a területen illetékes NAV-vezetőtől. Éppen ezért fordultunk a NAV sajtóosztályához az alábbi levéllel: „Tisztelt Sajtóosztály! Az Átlátszón és más orgánumokban az elmúlt hetekben több cikkben is említés történt a kiemelt ügyekkel foglalkozó NAV-vezetők tevékenységéről, elsősorban a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság vezetője, dr. Somos Katalin egyes döntéseiről. Ezzel kapcsolatban szeretnénk, ha a főigazgató asszony személyesen is elmondhatná a véleményét. Kérjük, szervezzék meg számunkra az interjút. Ha az említett területről más vezető is szeretne nyilatkozni, természetesen állunk rendelkezésükre.” Alig egy napot kellett várni, és már jött is a válasz: „Köszönjük a lehetőséget, azonban hivatalunk nem kíván élni vele. NAV Sajtó”

Maradnak tehát a meg nem cáfolt állítások nyomában burjánzó kérdések, és a közadat-igénylés, mint kommunikációs forma a hivatal és a közvélemény között.  Így azért nem lesz egyszerű meggyőzni az adózókat, hogy mindez pont nem úgy van, mint ahogy lenni látszik.