Bezárás
Cikkek

Az 1700 milliárdos sztori – az áfa-ügy első három hónapja

A bűnügyi elnökhelyettes nyilatkozata óta már a NAV vezetői sem vitatják, hogy legalább évi ezer milliárd forintról van szó – vagyis évente minimum két négyes metró ára tűnik el az áfacsalás révén. Az adóhatósági hierarchia csúcsán azonban a botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.

Három hónappal ezelőtt, 2013. november 8-án közölte a nyilvánossággal Horváth András, hogy feljelentést tett az ügyészségen. Horváth állításának lényege, hogy az adóhatóság megkülönböztetetten kezeli azokat a kereskedelmi láncokat és közvetlen beszállítóikat, amelyek a hálózatos áfacsalások tényleges haszonhúzói. Horváth azt mondja, évek óta bizonyos érdekkörök befolyása érvényesül a NAV vezetésében, és a hálózatos áfacslásokkal szembeni tehetetlenségnek ez a magyarázata. Számításai szerint évente mintegy 1700 milliárd forint adótól esik el a költségvetés.

November 11-én érkezett meg a NAV első reakciója, a „hétvégi átvilágítás”, amely természetesen nem igazolta Horváth vádjait – viszont a hivatal följelentette a volt szakkoordinátort.  A feljelentést később a NAV módosította – az Átlátszó kérdésére adott homályos válaszból sejthető ugyanakkor, hogy ilyen indokkal azelőtt soha senkivel szemben nem kezdeményeztek büntetőeljárást. A hivatalok és a kormánypárti sajtó első sorban Horváth elleni akciókkal, illetve lejárató cikkekkel reagált a botrányra.

November 25-én újabb volt NAV-dolgozó szólalt meg: részben megerősítette, részben kiegészítette a Horváth által mondottakat, bemutatva, hogyan gyengítette az ellenőrzési hatékonyságát az az átszervezés, amelynek során felszámolták a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Időközben az is kiderült, hogy – a korábbi állításokkal szemben – mégis állítottak le vizsgálatokat, illetve hogy mind Horváth, mind a másik, a nevét eddig nem vállaló ex-NAV-dolgozó évekkel ezelőtt már több csatornán is jelezte különböző vezető kormánypárti politikusoknak az áfacsalások felderítése körüli hivatali anomáliákat.

Ennek ellenére december 17-én kormánypárti szavazatokkal úgy döntött a parlament, hogy nem jöhet létre a NAV ügyében vizsgálóbizottság. Elvileg persze igen, de a bizottság létrejöttének a kormánypártok szabta feltétele, hogy a Horváth feljelentésével indult ügyben jogerős elmarasztaló ítélet szülessen. Ha tehát az ügyészség nem emel vádat, akkor vizsgálóbizottság sem lesz; de ha ez mégis megtörténne, csak az első fokú ítélet megszületése is reálisan legalább két év, de nem kizárható, hogy pusztán a nyomozás is eltart addig – így de facto megakadályozták a vizsgálóbizottság felállítását. Ezzel sikerült elérni, hogy egyetlen szervezeten, az ügyészségen kívül senki ne ismerhesse meg Horváth András zöld dossziéjának tartalmát.

Eközben sorra jelentek meg cikkek, amelyek milliárdos értékű áfacsalások ügyében megtalálták azt, amit a NAV hiába keresett: legyen szó Szlovákiából származó gyanúsan olcsó kristálycukorról, vagy cégek sorával évek óta sokmilliárdos adóhiányt felhalmozó „üzletemberek” vállalkozásairól. A NAV is fokozódó aktivitást mutat az elmúlt két hónapban: sorra lepleződnek le milliárdos áfacsalásos ügyletek.

Leállított vizsgálatok

Horváth András egyik alapállítása, hogy a legtöbb kereskedelmi lánc, illetve e cégek közvetlen beszállítói a legfőbb haszonhúzói a hálózatos áfacsalásos ügyleteknek, illetve hogy az adóhatóság nem lép fel a rendelkezésére álló eszközökkel velük szemben. Horváth állításait a NAV vezetői az első pillanattól vitatták és kategorikusan tagadták – többek közt, hogy egyes vizsgálatokat leállítottak volna.

Ezzel szemben Varga Mihály miniszter Vágó Gábor LMP-s képviselőnek a leállított vizsgálatok számát firtató kérdésére február 7-én kelt levelében a következőt válaszolta: „А Központosított Ellenőrzési Szakterületen 2007-2012 között 1290 központosított ellenőrzési ügyet rendeltek el, míg az elnöki döntéssel elutasított ügyek száma mindösszesen 46 volt. 2007-2012 között mindösszesen 25 ügyben nem történt meg az elnöki döntésre történt felterjesztés.” Vagyis a mondott időszakban 46 esetben nem tudták lefolytatni az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatot a kezdeményező revizorok, mert a NAV elnöke nem adott rá engedélyt, 25 esetben pedig vagy a területet irányító főigazgató, Somos Katalin, vagy az illetékes elnökhelyettes, Csillag Dezsőné nem továbbította az elnöknek a revizorok kérelmét.

A hierarchia csúcsán

A NAV elnökének életpályája nagyjából közismert – Vida Ildikó 2010. június 28-i kinevezése előtt két héttel még a Simicska-féle Mahir Zrt. egyik aláírásra jogosult vezetője volt. Mahires karrierje jóval korábban, még 1995 őszén kezdődött, ekkor lett a Magyar Hirdető Eger Kft. ügyvezetője. A cég ekkor a B-Reklám Kft. tulajdonában volt, ennek egyik tulajdonosa pedig – akkor és azóta is – maga Simicska Lajos. (Az ügyvezetői poszton Vida Stumpf Jánost váltotta, őt pedig néhány hónappal később Schlecht Csaba. Stumpf és Schlecht kulcsszereplői voltak az ezekben az években zajló pártház- és a Kaya Ibrahim-botránynak.)

Vida Ildikó az előző Fidesz-kormány alatt is vezette már az adóhatóságot – akkor Simicska Lajos vitte magával a Mahirtól elnökhelyettesnek, majd Simicska távozása után lett ő az elnök; a 2002-es kormányváltás után visszatért a Mahirhoz. Vida Ildikóval szemben Somos Katalinról, a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság főigazgatójáról alig van publikus információ; Csillag Dezsőnéről, adószakmai elnökhelyettesről pedig mindössze annyi tudható, hogy jogász, „életpályája az adók világához kapcsolódik”, és hogy 2010-es kinevezése előtt főosztályvezető volt az elnök alatt működő Központi Hivatalban.

Somos Katalin főigazgató – a NAV oldalán olvasható önéletrajza szerint – szintén évtizedek óta dolgozik az adóhatóságnál, 1996 óta ellenőrzési területen. 2001-ben igazgató lett Pest megyében a Kiemelt Adózók Igazgatóságán, 2008-től pedig országosan is ő irányította a kiemelt adózók ellenőrzését, 2010 őszétől a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságának főigazgatója. Később, az APEH és a VPOP fúziójával ezen adózói kör vámügyeivel kapcsolatos hatósági tevékenység is a főigazgató irányítása alá került.

Bár a tavaly év eleji átszervezés a regionális igazgatóságokhoz telepítette az adózók és az ügyek jelentős részét, 2013-ig teljes egészében Somos Katalin irányítása alatt állt a kiemelt adózók ellenőrzése. A felelősségi szintek szerint tehát – a NAV elnöke és elnökhelyettese után – Somos Katalin főigazgató az, aki azért az ellenőrzési területért felelős, ahol a legnagyobb értékű áfacsalások történtek. Értelemszerűen a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatását megtagadó határozatokon is e három vezető valamelyikének aláírása szerepel.

A kormánypártok által elszabotált parlamenti vizsgálóbizottság lehetőséget teremtett volna arra is, hogy tisztázódjon, mely cégek esetében és milyen okból tagadták meg az adóhivatali vezetők a vizsgálat lefolytatásához szükséges engedélyt. (A kapcsolódó vizsgálatok mindig hálózatos áfacsalások ügyében folytak, a hálózaton átvándorló áfacsalt termékek pedig zömmel a kiskereskedelmi láncok polcain landoltak.) Azt mindenesetre forrásaink egybehangzóan állították, hogy az áfacsalások mértéke nem a kormányváltással ugrott meg, hiszen például a gabonával elkövetett csalások zöme a kormányváltás előtt történt.

A leállított vizsgálatok mellett a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) fölszámolása az a mozzanat a történetben, ami további magyarázatot igényel: bizonyos jelek arra utalnak, hogy – szemben a NAV hivatalos álláspontjával – az átszervezés következtében gyengült az adóhatóság ellenőrzési képessége; éppen a hálózatos áfacsalások felderítése terén.

Forrásaink szerint annak csekély a valószínűsége, hogy a szervezeti átalakítást célzó kezdeményezés az ellenőrzési szakterületet közvetlenül nem ismerő minisztériumi apparátustól indult volna – sokkal valószínűbb, hogy a NAV valamelyik vezetőjétől származik a javaslat. Az ügyben a nemzetgazdasági minisztériumhoz fordultunk közadat-igényléssel, de a kérdésre, hogy ki kezdeményezte az átszervezést, lényegében nem kaptunk választ; így egyelőre nem tudjuk, ténylegesen ki áll a KÜIG felszámolása mögött. Az mindenestre különös, hogy az áfacsalások körüli botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom