Feleannyiért dolgozott volna Mészáros volt vejének cége, mint Mészárosé
Lapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
2015-ben az Országgyűlés előbb kivonta a megismerhetőség alól a paksi bővítéssel kapcsolatos összes stratégiai fontosságú információt, aztán elfogadott egy kifejezetten adatigénylő-ellenes Infotörvény-módosítást. Azonban ebben az évben nem csak kapott, hanem adott is pofonokat az információszabadság Magyarországon, és ezek jelentős részének előkészítésében mi is közreműködhettünk.
Korábbi jogi évösszefoglalók
Mit értünk el a tárgyalótermekben és jogászkodással 2014-ben? Most kiderül!
Paks II.
A legfontosabb frontvonal a 4000 milliárdos bővítési projekt adatainak hozzáférhetőségénél alakult ki, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az oroszokkal kötött végrehajtási megállapodásokat titkosította, majd a paksi titkosítási törvény harminc évre hozzáférhetetlenné tett mindent, amit magától nem akar az állam megosztani a választókkal.
Posztokat írtunk, más szervezetekkel együtt tiltakoztunk, a köztársasági elnökhöz fordultunk, de sajnos kiderült, hogy egy atomerőmű nem biciklitároló. Viszont a törvényt legalább megtámadták az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságon.
Addig is, amíg ott döntés születik, segítettünk Jávor Benedek EP-képviselőnek abban, hogy el tudja magyarázni az Európai Bizottságnak, mi a baj az elfogadott szabályokkal, így végül megindult az ügyben a formális bizottsági vizsgálat.
Pártfinanszírozás
Tudatosan törekedtünk idén arra, hogy a 2014-es választási év keserű tapasztalatai alapján a saját eszközeinkkel előbbre jussunk a pártok és a pártkampányokat finanszírozó egyéb szereplők gazdálkodásának átláthatóságában, és e munka fontos eredményekre vezetett.
Egyrészt – a nyilvánosságot elutasító évtizedes gyakorlatot megtörve – jó ütemű adatkérésekkel megszereztük és feldolgozva közzétettük minden parlamenti párt pártalapítványának szerződési adatait, így ha valaki a legális pártfinanszírozás bő negyedét kitevő alapítványi milliárdokból finanszírozott szervezetekre kíváncsi, akkor annak ma már nem kell a sötétben tapogatóznia.
Másrészt a TASZ-szal, a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral, na és persze nem utolsósorban az Adatsprintben részt vevő önkéntesekkel együtt feldolgoztuk a 2014-es országgyűlési választásokon leadott, az államkincstártól kiperelt egyéni képviselőjelölti számlaösszesítőket.
Ezek ugyan csak egy-egy kirakódarabját jelentik az összképnek, de arról még a teljesen fehér zónában is csak sejtéseink lehetnek, hiszen a pártok beszámolói semmilyen érdemi információt nem adnak a tényleges költésekről és azok finanszírozásáról.
Emellett célzottan lőttük adatigénylésekkel (és ha kellett, perekkel) a pártfinanszírozás olyan hagyományos szürke zónáit, mint az állami hirdetések célzott elhelyezésével történő médiatámogatás vagy a kormánybarát civil szervezetek finanszírozása.
Pereink
Saját adatigénylési gyakorlatunkban a könnyebb megítélésű ügyekben inkább a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ami közpénzkímélőbb és gyorsabb módja a közérdekű adatok megszerzésének. Ügyregiszterünkben így az elmúlt évekhez képest lényegesen kevesebb idei perindítás szerepel, viszont lezárt ügyeink többsége a választási elszámolásokhoz hasonlóan komoly súlyú ügyekben született.
Ezek közül is kiemelkedik, hogy keresetünkre a bíróság az MNB-t 14 hónapnyi igazgatósági határozatának kiadására kötelezte, illetve hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi perünkkel kapcsolatos alkotmányjogi panasz kapcsán kötelezte arra az Országgyűlést, hogy teremtse meg a minősített adatra tekintettel megtagadott adatigénylésekhez kapcsolódóan a minősítés felülvizsgálatának lehetőségét.
Azt várjuk az új évtől, hogy több energiánk lesz az adatperekre, de 2015-ben az érdekesebb bírósági csatákat az átlátszós médiatartalmak miatt indított sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben vívtuk. A magyar közélet számos szereplője ellen nyertünk pert a Fraditól a Demokratikus Koalíción keresztül a Terrorelhárítási Központig.
Számháború a Legfőbb Ügyészséggel
Az év elején írtuk meg, hogy értelmezésünk szerint a Legfőbb Ügyészségtől kikért statisztikák fényében Polt Péter megválasztása óta a korrupciós ügyekben a feljelentések száma felére-harmadára csökkent éves átlagban, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt. Sőt, ha mégis indul nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban. A cikk nyomán országos vizsgálat indult, amelynek eredménye szerint az ügyészség sokkal jobban teljesít, mint korábban.
A legfontosabb perünk azonban idén a NAV ellen folyt, hiszen az adóhivatal az ÁFA-csalásokkal kapcsolatos adóhatósági eljárások sajátos körülményeivel kapcsolatos első részletesebb beszámolót adó cikkünk miatt perelt egymillió forintos sérelemdíjra. A pert elsőfokon megnyertük.
Aktív állampolgárok fontos ügyei
Az elsősorban a kimittud felhasználóknak nyújtott jogi segítség nem ritkán fontos ügyeket is a felszínre hoz, köszönhetően az éleseszű és meg nem alkuvó magyar állampolgároknak.
Ilyen felhasználói adatigénylés alapján folyik még most is per a nemzeti konzutlációk eredményeiért, és így derült ki az Adatvédelmi Hatóság közbenjárására az is, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság botrányos elnöke, aki nyáron le is mondott posztjáról, egyedül több jutalmat kapott, mint az összes többi szerencsés együtt.
Európai kvalifikáció
Két fontos összeurópai ügyben is dolgoztunk 2015-ben, amelyek abban is közösek, hogy eredményekkel még nem tudunk bennük szolgálni.
A Magyar Helsinki Bizottságot képviseltük egy eljárás közben váratlanul komolyra fordult adatigénylési ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróság Nagykamarája előtt: az eljárás tétje az, hogy a Bíróság fenntartja-e azt a gyakorlatát, amely a véleménynyilvánítás szabadsága alapján információszabadsági ügyeket, egyedi adatigénylések megtagadását szűk, de fontos körben az európai emberi jogi egyezmény megsértésének tekint. Itt jövő év közepére várható a döntés.
Ennél feltehetően többet kell majd várni a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságra, ahová a többi 26 tagállam egy-egy civil szervezetével társulva az Európai Parlament képviselői költségelszámolásával kapcsolatban elutasított uniós adatigénylésünknek az Európai Parlament általi elutasítása után fordultunk.
Jogi esetek 2015
A hazug ember és a sánta kutya esete a paksi titkosítással
Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért
Vaktöltények az infotörvény módosításában: itt a NAIH állásfoglalása
Mától hatályos az Infotörvény módosítása: összeszedtük, hogy mi változott
Büntetőeljárás folyik az MTVA adateltitkolása miatt – a rendőrség elfogatóparancsot adott ki
Wass Albert rovásírással: itt a Jobbik pártalapítványának szerződéslistája
Bepereltük a legátláthatatlanabb magyar pártalapítványt – a Jobbikét
Magyarországon most először: böngésszen a pártalapítványok összes szerződése között!
Perlünk az orosz hosszú távú gázszerződésért
Első fokon nyertünk az MNB ellen: a tét 14 hónapnyi igazgatósági határozat
Jogi segítségnyújtás, képzések
Azt gondoljuk, hogy a demokratikus kultúra és az alkotmányos hagyományok jelenlegi fejlettségi szintjén az információszabadság társadalmiasítása, a közügyekre vonatkozó információt a maga számára megkövetelő polgár cselekvésének elősegítése fontosabb, mint egy-egy konkrét adatper.
Így aztán, bár a fentiekhez képest kevésbé látványos, de sok energiánk van az Átlátszónet projekt keretében a Kimittud felhasználóinak és más adatigénylőknek adott segítségnyújtásban ugyanúgy, mint az információszabadsággal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról tartott képzésekben, a bírói gyakorlatot feldolgozó tezauruszban vagy a törvényi változásokat elemző jogi ismeretterjesztő tartalmakban.
Az adatigénylés feltételrendszerét érintő legfontosabb 2015-ös eredményünk egyébként éppen az Infotörvény módosításával kapcsolatos: a megkeresésünkre kiadott NAIH állásfoglalás lényegében pótolta azokat – a törvényből kimaradt – kereteket, amik megakadályozzák az ismételt adatigénylésekre és az adatigénylő azonosíthatóságára vonatkozó új szabályok alapjogsértő alkalmazását.
Sajnos az új költségtérítési szabályokkal kapcsolatban messze nem ilyen jó a helyzet, hiszen a kormány jogalkotási kötelezettségét megszegve nem adta ki a figyelembe vehető költségtényezőket meghatározó rendeletét. Így természetesen az irreális költségtérítési igényekkel kapcsolatos kéréseket most külön is várjuk.
Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs
Jövőre is számíthatsz ránk, jövőre is számítunk rátok!
Az adhat.hu civil adománygyűjtő oldalon bankkártyával is beállíthatsz rendszeres utalást. Támogasd havi előfizetéssel az Átlátszót 2016-ban is!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásLapunk és Hadházy Ákos parlamenti képviselő is azt az információt kapta, hogy a Homlok-cég nyerhette volna a GVH által vizsgált tendert.
Októbertől a fideszes Győrfiné Dr. Hajdú Szilvia vezeti Aszódot, de a helyi lap októberi számában még az elődje szerepelt felelős kiadóként, és ez Győrfiné szerint nem volt jogszerű.
A Magyar Államkincstár nem akarja kiadni a Fulmer GmbH közel 1 milliárd forintos támogatásának iratait, de a bíróság első- és másodfokon is erre kötelezte.
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!