Bezárás
Adatigényléses perek

Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért

Az Európai Parlament 2014-ben az 1,7 milliárd eurós (hozzávetőleg 550 milliárd forint) költségvetésének 27 százalékát költötte képviselői juttatásokra. Ez az évi 474 millió euró (147 milliárd forint) magában foglalja a képviselők fizetését, az úti- és irodai költségeiket, valamint a személyzetük bérét. A fizetésükön kívül minden pénzt arra kapnak, hogy a képviselői megbízatásukat ellássák. Az elköltött összegekre vonatkozóan dokumentumokat nyújtanak be, amiket az uniós jog alapján elvileg megismerhetnénk. Azonban az Európai Parlament semmilyen adatot nem adott ki arról, hogy melyik EP-képviselő mikor és hogyan használta fel a költségtérítéseket. Úgyhogy az összes uniós tagállamban dolgozó egy-egy újságíró, köztük az Átlátszó munkatársa, közösen perelték be az Európai Parlamentet az Európai Bíróságon.

Most először fordul elő, hogy az unió valamennyi tagállamából érkező újságírókból összeállt csoport keresettel fordult az Európai Unió Bíróságához az Európai Parlamenttel szemben. A kollektív perlés oka könnyen érthető, ha az ember tudja, miről nem hajlandó semmit elárulni az EP.

Az európai parlamenti képviselőknek jár havi nettó kb. 2 milliós forintos fizetés (6 250 euró) – hogy ezt mire költik, az az ő dolguk. Ezen felül jár nekik

–         teljes útiköltség-térítés,

–         munkavégzéssel töltött naponként 90 ezer forint (306 euró) napidíj, ennek a fele, ha az EU-n kívül végeznek munkát,

–         havi 1,3 milliós (4 320 euró) általános költségtérítés (irodabérlet, telefon, számítástechnikai eszközök költsége, stb.),

–          és az alkalmazottaikra havonta maximum közel 6,5 milliós keret (21 379 euró).

Az viszont nem az ő dolguk, hogy ezeket mire költik, mert arra kapják, hogy a képviselői tevékenységükkel kapcsolatban felmerült költségeiket fedezzék belőle.

Ennyi pénz persze könnyen hajlítja a gerincet – pár éve Németországban abból volt botrány, hogy a napidíjat úgy vették fel a képviselők, hogy aláírták a jelenléti ívet, majd hazamentek, de Nagy-Britanniában 2009-ben az ételköltségektől a lakásbérlésig mindenre kiterjedő visszaélésekre derült fény.

Vagyis nem alap nélküli azt feltételezni, hogy ezt a rengeteg pénzt nem sikerül mindenkinek szabályosan elkölteni. Pedig tőlünk kapják – az Európai Unió adófizető állampolgárainak pénzéből.

Az összeurópai információszabadságot célzó kezdeményezést – amely az „EP-képviselő-projekt/The MEP Project” nevet kapta – ez év nyarán hívta életre Anuška Delić szlovén újságíró, az ő koordinációja mellett fogtak össze az összes tagországból érkező újságírók, és adatigénylést nyújtottak be az EP-hez azt tudakolva, hogy a képviselőik hogyan, mikor és mire költik ezeket a pénzeket.

Az EP azonban semmilyen adatot nem hajlandó kiadni senkinek. Bevártuk az összes uniós tagállamból beadott adatigénylésre adott, az adatigénylést egységesen megtagadó választ, az ellen mindenki panasszal élt, amit minden esetben elutasítottak.

Pedig pusztán a képviselők általános költségtérítésére 3,2 millió eurót költ az Európai Parlament havonta (majd’ 40 milliót évente, vagyis 12 milliárd forintot).

Az EP az adatigénylés megtagadásában azt írta, hogy erre vonatkozóan semmilyen iratot nem tudnak megküldeni, mert az EP-képviselőknek semmilyen dokumentumot nem kell benyújtaniuk arról, hogy az általános költségtérítést mire használják, ugyanis az átalányösszeg, amit egy formanyomtatvány egyszeri kitöltése alapján utalnak nekik.

A többi kért adat kapcsán pedig az volt az elutasítás oka, hogy személy adatokat tartalmaznak a kért dokumentumok, meg egyébként is, sok munka lenne őket prezentálni.

Abban lehet csak bízni, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulva orvosolható a jelenlegi helyzet. Ahogy Nataša Pirc Musar, az újságírók ügyvédje, korábbi szlovén adatvédelmi biztos fogalmazott:

„Mivel az Európai Parlament megtagadja a hozzáférést a kért dokumentumokhoz, gyakorlatilag ahhoz járul hozzá, hogy az EP képviselők bújtatottan költhessenek el közpénzt. Mi amellett érvelünk, hogy az újságírói adatigénylések elutasítását alátámasztó indoklásnak egyetlen uniós szabályzatban sincs alapja.”

M. Tóth Balázs

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom