Bezárás
Adatigényléses perek

Első fokon nyertünk az MNB ellen: a tét 14 hónapnyi igazgatósági határozat

Visszaélés, obstrukció, az MNB működésének akadályozása miatt bekövetkező jelentős nemzetgazdasági kár – csak néhány dolog azok közül, amit az MNB szerint a visszaélésszerű adatkérésünk okozhat. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint a Matolcsy-korszak első 15 hónapjában hozott 423 igazgatósági határozatot a jegybank mégis köteles kiadni. Márpedig ebből sok fontos ügyre fény derülhet, amivel az MNB maga nem akart előjönni: mindenek előtt végre teljes képet kapnánk arról, hogy a kívülről nézvést nagyjából egy habókos milliárdos átgondoltságával folytatott bevásárlásairól vagy alapítványai támogatásáról milyen döntéseket hozott a jegybanki vezetés.

Korábbi cikkeink a Magyar Nemzeti Bankról

Félmilliárd forinthoz közelítenek Borókai Flóra cégeinek MNB-s megbízásai

Megválik a VS.hu a Rogán szavába vágó újságírótól

A valóságot talán még meg lehet írni

Eiffel Palace: erősen vitatható a KPMG értékbecslése

Ötmillió euróval olcsóbban hirdették az Eiffel Palace-t, mint amennyiért elkelt

Eiffel Palace: 15 millió euró az offshore hátterű befektető profitja

Pereljük a Nemzeti Bankot a Giro Zrt. megvásárlásának adataiért

Hozzátok a Szent Kézigránátot – az MNB esete a magyar bitcoinnal

Önök találkoztak már azzal a honlappal, ahol a Magyar Nemzeti Bank közzéteszi az operatív működését irányító igazgatóság döntéseit? Mi sem, ugyanis az MNB szerint az információszabadságról szóló törvénynek a testületi döntések közzétételére vonatkozó szabálya „a Magyar Nemzeti Bankra nem értelmezhető”. Pedig az igazgatóság irányítja a jegybank működését, és ez a szerv hozza meg a gazdálkodásra vonatkozó stratégiai döntéseket éppúgy, mint ahogy az MNB szakmai terveit, programjait is jóváhagyja.

Így aztán 2014 áprilisában közérdekű adatkéréssel kértünk az igazgatóság működésére vonatkozó adatokat, a 2013. március 3. és 2014. április 23. között született igazgatósági határozatokért pedig alperesi teljesítés hiányában pert indítottunk, amit most nyertünk meg első fokon. A bíróság az összes kért döntés 30 napon belüli kiadásáról rendelkezett azzal, hogy egyes, a jegybanki tartalék kezelésére vonatkozó döntések kivételt képeznek a jegybanktörvény alapján.

Köztudott, hogy az ország jegybankja szerteágazó indokkal alátámasztott, ám mégiscsak tőrül metszetten bürokratikus és önérdekű nyilvánosságkorlátozó reflexek alapján, meglehetősen idegesen reagál minden olyan felvetésre, amely szerint a MNB-nek a nyilvánosság felé elszámoltathatónak kell lennie akkor is, amikor közhatalmat gyakorol, és akkor is, amikor – nem kevés, például a jegybanki alapítványok támogatása esetén több százmilliárd forint – közpénzt költ.

Így aligha meglepő, hogy az MNB a perben végig elvi alapon támadta az adatigénylésünket. Az érvrendszerüket ugyanakkor érdemes megismerni. Szerintük ugyanis a következők miatt volt jogszerű, hogy az adatkérést még részlegesen sem teljesítették:

a) Nem is perelhettünk volna, mivel az MNB nem is tagadta meg az adatkérésünk teljesítését, hanem csak felhívott minket, hogy szűkítsük azt le, mert az eredeti formájában nem teljesíti. A bíróság szerint azonban pontosíttatni csak bizonytalan tartalmú igénylést lehet, a mienk viszont egyértelmű volt.

b) Jött természetesen a hivatkozás az emlékezetes lex Átlátszóra: „felperes keresete szerinti adatigény, bár közérdekű adatigénylésének tűnhet, valójában egy másik, a felperes által nem gyakorolható jog érvényesítésére irányul, és teljes szervezeti átvilágítást céloz”. Az adatkérés „célját tekintve egyértelműen az MNB feletti ellenőrzésre jogot biztosító törvények megkerülésére irányul”, vagyis attól, hogy az MNB-nek nincsen felügyelőbizottsága, még bármilyen jöttment nem gondolhatja magát annak. A bíróság a törvényi szabályt értelmezve arra jutott, hogy messze nem az alperes gazdálkodásának átfogó jellegű ellenőrzésére irányul az adatkérés, hisz a menedzsment egy évnyi döntéseinek megismerése sem nem átfogó, sem nem a gazdálkodásra vonatkozó ellenőrzés.

c) Az adatigénylés „egyértelműen obstrukciós jellegű, amely az alperest mint adatkezelőt olyan aránytalan terhelésnek tenné ki, amely egyéb tevékenységeinek gyakorlásában lényegesen  hátráltatná és akadályozná, ezzel jelentős nemzetgazdasági kárt okozna”. A bíróság – emlékezetve arra, hogy ilyen magtagadási indok nincs– az adatigénylés teljesítésével járó terheket (amelyek szerintünk beláthatóak, hiszen elég furcsa lenne, ha azokat sokáig kellene keresni a cégiratok közt) mindössze annyiban tartotta méltányolhatónak, hogy a szokásos 15 napos teljesítési határidőt megduplázta.

d) Volt persze az az érv is, hogy visszaélésszerű az igénylés, de ezen belül is gyöngyszem, hogy „az a tény, hogy a felperes kizárólag a 2013-as elnökváltást követő időből származó igazgatósági döntéseket igényelte, felveti a Polgári Törvénykönyv egyes alapelveinek sérelmét”. Azaz magyarul: igaz ugyan, hogy kezelhetetlenül sok adatot kérünk, de miért nem kértünk akkor már Matolcsy György időszaka előttről is adatot. Szerencsére a bíróság szerint egy alapjog gyakorlása során azt a kérdést, hogy mit szeretne megismerni az adatigénylő, egyelőre még ő maga dönti el.

Az érvelés sokrétűsége ellenére a bíróság mégis azt írta az ítéletébe, hogy „az ellenkérelem maga legfeljebb jogirodalmi alkotásnak volt tekinthető, amely összefoglalta a jogszabályok tartalmát, fűszerezve azt a joggyakorlat bemutatásával”. Az MNB ugyanis egy nagyon fontos dolgot a bíróság többszöri felhívása ellenére sem tett meg: nem bizonyította a megtagadást megalapozó állításait, pedig az ehhez szükséges bizonyíték (leginkább maguk az igazgatósági határozatok) neki állhat rendelkezésre. Bizonyítás nélkül pedig nehéz pert nyerni.

Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs

Fotó: innen.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom