Már használhatatlan a 2020-ban 5 milliárdból épült kiskunhalasi járványkórház

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter néhány napja meglátogatta a koronavírus-járvány idején ötmilliárd forintból felépített kiskunhalasi mobilkórházat, és fotókat is közzétett az évek óta üresen álló létesítményről. A miniszter szerint az épület ma már alkalmatlan eredeti feladatára. Az Átlátszó korábban feltárta, hogy az előző Fidesz-kormányhoz közeli cégek építették a kórházat, amelynek még a bezárása után is havi több millió forintba került a fenntartása.

„Szögesdrót mögött maradt emlékek – és a COVID-járvány megválaszolatlan kérdései” címmel Facebook-bejegyzésben számolt be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a kiskunhalasi járványkórházban tett látogatásáról október végén.

85%

Év végéig még

18 652 377 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A büntetés-végrehajtási intézet területén, szögesdrótos kerítések mögött álló konténerkórház ma már szinte teljesen üres. A miniszter fotóin bontatlan dobozok, lélegeztetőgépek tartozékai, állványok és különböző egészségügyi felszerelések láthatók. A falakon még mindig ott vannak a koronavírusos betegek köszönőlevelei.

„A mobilkórház jelenlegi állapotában már nem alkalmas a feladatára”

– írta Hegedűs, hozzátéve, hogy felmérik a megmaradt egészségügyi eszközöket, és amit lehet, újrahasznosítanak.

Hegedűs Zsolt a talált eszközökkel (fotó: Hegedűs/Facebook)

Fidesz-közeli cégek építették

Az Átlátszó már 2020 márciusában beszámolt arról, hogy a kiskunhalasi járványkórház építésén a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. (WHB) dolgozik. Az intézményt a Szegedi úti börtön területén, a korábbi őrzött menekültszálló helyén építették konténerekből.

A később közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződések alapján 2020 novemberében megírtuk, hogy

a 150 férőhelyes mobilkórház felépítése bruttó 5 milliárd forintba került.

A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta Orbán Viktor vejének tulajdonrészét az Eliosban, amikor az EU vizsgálni kezdte a cég közvilágításos megbízásait. A járványkórház építésében a WHB mellett a ZÁÉV Zrt. is részt vett, melynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor jó barátja. A két cég a Fidesz kormányzása idején rengeteg közbeszerzést nyert el, és a sokmilliárdos állami megbízásokból hatalmas vagyonra tettek szert.

Üresen is nyelte a közpénzt

A néhány hét alatt felépített, és 2020 tavaszán átadott intézmény 2020 októberében fogadta első betegeit – de mentőbeállót csak két hónappal később (az átadás után nyolc hónappal) rendeltek hozzá a kivitelezőktől. 2021 novembere után azonban már nem folyt betegellátás az intézményben, vagyis csak nagyjából 1 évig működött.

A használaton kívüli épületegyüttes fenntartása azonban ezután is jelentős összegekbe került. 2023 januárjában feltártuk, hogy a kórház villanyszámlája 2022 első hat hónapjában összesen 32 millió forintot tett ki, vagyis

havi átlagban 5,3 millió forintot fizettek az áramért az üresen álló létesítményben.

Hegedűs Zsolt mostani látogatása alapján a milliárdokból felépített kórház hat évvel az átadása után már nem használható eredeti céljára, a benne maradt eszközök sorsát pedig csak most mérik fel. „Még találtunk kibontatlan dobozokat, lélegeztetőgépek tartozékait, állványokat és különböző egészségügyi eszközöket.” – írta a miniszter.

Dobozok a kiskunhalasi épületben (fotó: Hegedűs Zsolt/Facebook)

A járvány áldozataira emlékezett, elszámoltatást sürgetett a miniszter

Hegedűs a mindenszentek alkalmából közzétett bejegyzésében a koronavírus-járvány magyarországi áldozataira is emlékezett. Mint írta, a nyilvántartások szerint 49 124 ember halt meg a COVID-19-hez kapcsolódóan Magyarországon, köztük egészségügyi dolgozók is.

A miniszter ugyanakkor a járvány idején történt közpénzköltések kivizsgálását is sürgette. Felidézte, hogy mintegy 300 milliárd forint közpénzt fordított a Fidesz-kormány egészségügyi eszközök, elsősorban lélegeztetőgépek beszerzésére, amelyek jelentős részét végül nem használták fel. „Ki döntött a beszerzésekről? Kik gazdagodtak meg? Miért vásároltak ilyen mennyiségben olyan gépeket, amelyeket végül nem használtak fel, vagy amelyek alkalmatlannak bizonyultak?” – tette fel a logikus kérdéseket posztjában.

Az egyik volt kórterem (fotó: Hegedűs Zsolt/Facebook)

A miniszter szerint a beszerzésekkel kapcsolatban indult büntetőeljárásoknak minden részletre ki kell terjedniük, és

azokat, akik törvénytelenül húztak hasznot a járványból, el kell számoltatni.

A kiskunhalasi járványkórház története jól mutatja, hogy a koronavírus-járvány idején elköltött közpénzek sorsa évekkel később is kérdéseket vet fel: az ötmilliárdos beruházásból mára használhatatlan épület lett, amelynek fenntartására a bezárása után is milliókat költöttek közpénzből.

Segesvári Csaba

Fotók: Hegedűs Zsolt / Facebook