Elapadtak az állami milliárdok, összezsugorodik a Fidesz médiabirodalma 

Évtizedeken át ömlöttek az állami milliárdok a kormányközeli sajtóba. A választások után azonban gyorsan megváltozott a helyzet: tömeges leépítések, lapbezárások, megszorítások és szervezeti átalakítások söpörnek végig a NER médiabirodalmán. A Mediaworks több száz embert érintő átalakításba kezdett, a Pesti Srácok az összes munkavállalóját elküldte, a Népszava a nyomtatott kiadás elvesztése után a fennmaradásért küzd, a Blikknél és a TV2-nél elbocsátások és költségcsökkentések következnek. A lépések együttesen mutatják a posztválasztási realitást: az elapadó állami pénzcsapok alapjaiban rajzolják át a hazai médiapiacot.

A Magyar Hang írta meg hétfőn, hogy csoportos létszámleépítést és jelentős portfólió-átalakítást jelentettek be a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworksnél: megszűnik a Bors, hetilappá alakul a Magyar Nemzet, összes munkavállalóját elküldi a Pesti Srácok, és szintén heti megjelenésre vált a tizennyolc megyei napilap többsége. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, vagyis KESMA portfóliójába tartozó Mediaworkshöz a megyei lapok mellett több mint hetven médiatermék tartozik, köztük olyan hírhedt kiadványok, mint az Origo, a Hír Tv, a Ripost, a Világgazdaság vagy a Metropol – utóbbi kiadását már májusban felfüggesztették.

A 2025-ös évet tizennégy milliárd forintos veszteséggel záró fideszes médiacég azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert a választások után szinte azonnal megszűntek a bevételeinek jelentős részét adó állami hirdetések. A Magyar Hang szerint jelenleg három nyomtatott megyei napilapnak – az Észak-Keleti Naplónak, a Kisalföldnek és a Vas Népének – van esélye a túlélésre, ezek fogynak jelenleg a legmagasabb példányszámban.

Az Átlátszó értesülései szerint a változások nem állnak meg a Mediaworksnél: forrásaink szerint a Népszavánál akár további elbocsátások is várhatók a print megszűnése után, míg a NER által októberben bekebelezett Blikknél már közvetlenül a választások után voltak leépítések, a tulajdonos pedig a napokban megszorító intézkedéseket is bejelentett a csökkenő bevételek miatt.

A birodalom összemegy

A változások a Mediaworksnél a hvg információi szerint közel kétszáz embert érinthetnek, nem számítva az azonnali hatályú kirúgásokat – a cégadatbázis szerint ez a vállalat létszámának mintegy tíz százaléka. Az érintetteknek pénteken szóltak, hogy hétfő reggel rendkívüli értekezletet tartanak, amin kötelező megjelenni.

A kiadó közleményében „modernizációs portfólió-átalakításként” állítja be a helyzetet, amiben a „megváltozott tartalomfogyasztási szokásokra” és „a közönség igényeire” hivatkoznak.

Az eladásokkal tényleg akadtak problémák az utóbbi években: az egykor zászlóshajónak számító, most megszűnő Bors 2015 elején még nagyjából hetvenezer, míg 2025 végén már csak napi tizenháromezer példányban fogyott átlagosan naponta, vagyis nagyjából nyolcvan százalékkal esett vissza a forgalma egy évtized alatt. A Metropol nyomtatását május végén „határozatlan időre” felfüggesztették – a kiadó egy hónappal korábban még azt mondta, azért szüntetik meg a lap utcai terjesztését, mert zaklatják a dolgozóikat –, a külsős és megbízási szerződéses munkatársak nagy részét elküldték. És szintén május végi hír, hogy a Mediaworks tulajdonában lévő nyomda felmondta a Népszavával kötött szerződését.

A folyamat rövid távon azt eredményezheti, hogy Magyarország lesz az első uniós ország, ahol a lakosság többsége nem fér hozzá egyetlen nyomtatott napilaphoz sem. A terjesztés – a Mediaworks tulajdonában lévő Medialog és a Lapker hálózata – ugyanis irreálisan drága lesz, ha már csak néhány tízezer példányt kell szétosztani országszerte.

Népszava out, felkészül a Blikk?

A Népszava print kiadása több mint százötven év után május végével szűnt meg: a nyomda és terjesztő felmondása miatt a lap jelenleg az online túléléséért küzd, előfizetőkre apellálva. Így tesz a Pesti Srácok szerkesztősége is: Huth Gergely felelős szerkesztő kedden a 24.hu-nak azt nyilatkozta, bár a Mediaworks a lap összes munkavállalóját elküldi, ez szerinte még nem jelenti azt, hogy a lap is megszűnik, „olvasói segítséggel” reális esély van a túlélésre.

A nagy múltú lap a NER éveiben hibrid életet élt: alapvetően kormányzati hirdetésekből tartották fenn, és bár megtűrt volt rajta a kritikusnak és baloldalinak tetsző hangvétel, voltak tiltott témák – például az Orbán-család ügyei –, amik rendre kimaradtak. Ahogy Haraszti Miklós író 444-es publicisztikájában fogalmazott: a Népszava a kormánymédia rövid pórázon tartott, álfüggetlen része volt.

Forrásaink egyetértenek abban, hogy a print megszüntetése nem üzleti, hanem sokkal inkább politikai döntés volt. A júniusi fizetésük még biztosított, de alapvetően nem derűlátóak a lap jövőjét illetően: szerintük a print már menthetetlen. Haraszti szerint az egyetlen fennmaradt nyomtatott ellenzéki napilapot végül a Fidesz megkésett bosszúja érte el.

Értesüléseink szerint ahogy a Népszavánál, úgy a tavaly bekebelezett Blikknél is elbocsátások várhatók. A korábban piacvezető bulvárlapot kiadó Ringier Hungary-t október végén vásárolta fel az Indexet kivéreztető, a TV2-s elnök-vezérigazgató Vaszily Miklós tulajdonában álló Indamedia, ami 2023-ban kötött hivatalos stratégiai megállapodást a Mediaworks-szel. Az ügylethez Mészáros Lőrinc bankjától kapott tizenhárommilliárd forintos hitelt, amit a szerkesztőség azonnali lefejezése követett, majd a Fidesz veresége után rövid úton lecserélték Kovács Tibor korábbi ügyvezetőt is.

Forrásaink szerint a Blikktől a választások után másokat is elbocsátottak, a tulajdonos pedig a napokban megszorító intézkedéseket jelentett be: eltörlik a támogatásokat, maximalizálják a juttatásokat, és nem lesz félévi, valamint év végi bónusz sem.

Sorra veszítik a pereket a kormánykedvencek

A Fővárosi Törvényszék adatai szerint a legtöbb sajtópert egyébként az elmúlt közel tíz évben rendszeresen a kormányközeli médiatermékek veszítették el.

Az Átlátszónál 2018 elején közöltünk először adatokat a különböző (kormánypárti és független) médiatermékek által elvesztett sajtó-helyreigazítási perekről, és azóta is folyamatosan figyelemmel követjük ezek alakulását. 2017-ben ötvenhárom helyreigazítási pert vesztett a lakájmédia, 2018-ban százkilencet, 2019-ben hetvenhármat, 2020-ban ötvenhetet, 2021-ben pedig ötvennégyet. 2022-ben huszonkilenc sajtó-helyreigazítási pert bukott a kormánypárti sajtó, 2023-ban huszonkét alkalommal marasztalták el – a csúcstartó ez évben az Origo volt.

2024-ben a Magyar Nemzet huszonnégy, az Origo és a Ripost tizenhárom-tizenhárom, a HírTV öt, a TV2 pedig számos elmarasztaló ítéletet gyűjtött be (utóbbiról nem érhető el összesített adat), ebben az évben a kormányközeli sajtó összesen hatvanhét pert vesztett. Tavaly negyvenkilenc pert bukott el a NER: a rekorder a Magyar Nemzet lett tizennyolc üggyel, a dobogón az Origo és a HírTV végzett kilenc-kilenc vesztes ítélettel.

Mindez összesen ötszáztizenhárom elvesztett sajtó-helyreigazítási per 2017 és 2025 között. Összehasonlításképp: az Átlátszó, az RTL Klub, a Telex és a Magyar Hang 2024-ben és 2025-ben is megnyerte az összes sajtóperét, de a 444-et és a hvg-t is csak két esetben marasztalta el a bíróság, a 24.hu-t pedig csupán egyszer.

Konszolidáció a TV2-nél és az Indexnél

A mozgolódás az Indexnél is érzékelhető: Murányi András, a 2016-ban – szintén a Mediaworks által, váratlanul – megszüntetett Népszabadság utolsó főszerkesztője június elején igazolt a laphoz mint felelős szerkesztő. Pedig 2020-ban még „hiteltelen és aljadék” jelzőkkel illette az Index Fidesz-kézre adásában szerepet játszókat, most viszont „új fejezetet” emleget a sajtó újjáépítéséről.

Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő a választások utáni hetekben távozott a laptól, aminek működését a források szerint Rogán Antal és más kormányzati-politikai szereplők közvetlen befolyása jellemzett, öncenzúrával és manipulált anyagokkal (például a hamis Tisza-programmal).

A TV2 esetében maga Vaszily ismerte el, hogy átszervezésre és konszolidációra van szükség most, hogy elapadnak az állami pénzcsapok – ennek egyik eleme a Tények megszüntetése.

A mostani átalakítások jelentős része még a következő hónapokban fut végig, így egyelőre nem látszik pontosan, mekkora lesz a veszteség a magyar médiapiacon. Az viszont már most érzékelhető, hogy azok a vállalatok kerültek a legnehezebb helyzetbe, amelyek üzleti modellje az állami propagandahirdetésekre és a NER monopóliumára épült. A fideszes választási vereség után ezek a bevételek szinte egyik napról a másikra tűntek el.

A lapbezárások, leépítések és költségcsökkentések együttesen mutatják a posztválasztási realitást: miközben a kormányközeli médiabirodalom szereplői évekig a piaci logikától függetlenül működhettek, most először szembesülnek azzal, hogy állami hátszél nélkül, az olvasók támogatására számítva milyen termék lehet képes valóban eltartani önmagát.

Solti Hanna

Címlapkép: Átló