Szegeden 23 beteg meghalt a térdprotézis-várólistáról, mielőtt sorra kerültek volna

Csak 2028-ra ad térdprotézis műtétre időpontot az SZTE, pedig saját bevallásuk szerint napi 3 ilyen műtétet végeznek. Az egészségbiztosító adatai viszont azt mutatják, hogy Szegeden az elmúlt 3 évben 1572 normál módon ellátott beteg volt, ami jóval kevesebb az egyetem által közölt adatnál. A Dél-Alföld többi kórházában is mást mutatnak a ténylegesen elvégzett műtétek számai, mint a várólisták, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig nem válaszolt az eltérést firtató kérdésünkre.

Valahogy úgy kell elképzelni a fájdalomtűrésemet, hogy ha fáj a fogam, már röntgennel a kezemben megyek a fogorvoshoz. Nem várom meg, hogy ő küldjön röntgenre, majd újabb időpontban megnézze – nem bírom a fájdalmat. És ez csak egy fog.

Azt csak elképzelni tudom, mit él át az, aki térdprotézis műtétre vár. A jellemzően 60 feletti páciensek minden egyes lépésnél azzal szembesülnek, hogy fáj a lábuk. Egy átlagos felnőtt 2-6 ezer lépést tehet meg naponta, vagyis ennyiszer érez fájdalmat attól, hogy a csökkenő porc miatt egyre jobban összeérnek a csontjai járás közben. Azt pedig nem kell magyarázni, hogy mit jelent, ha az ember már nem tud gondtalanul sétálni.

Várólista, de mégis minek?

A térdprotézis műtétekről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólistát vezet. A Dél-alföldi régióban Kecskeméten, Gyulán, Békéscsabán, Szegeden és Kiskunhalason végeznek ilyen beavatkozást. A cikkírás időpontjában az „Átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban” Szegeden 235 nap, míg Békéscsabán 68 nap, Kecskeméten pedig 118 nap. Ez nem tűnne vállalhatatlannak. De a tényleges számok mást mutatnak.

Aki a várólista alapján tervezné az életét, azt el kell hogy keserítsük, mert nincs sok értelme. A listát vezető NEAK-tól közérdekű adatigénylésben kértük ki azt az adatot, hogy a dél-alföldi intézményekben 2022-től térdprotézis műtétben mennyi beteget láttak el, és mennyit halasztottak el kapacitáshiány miatt. A kapott adatok szerint 1019 munkanap alatt

Szegeden 1572 normál módon ellátott beteg volt, miközben a várólistán 4245-en voltak.

Kecskeméten 3164-en voltak a listán, amiből 2135 lett a normál módon ellátott, vagyis ott jobb az arány.

Az adatok így azt mutatják, hogy Szegeden 1,5 térdprotézis műtétet végeztek munkanaponként. Ez azt jelenti, hogy ha Szegeden egyetlen új beteg sem kerülne fel a listára, akkor is

közel 7 évbe telne a várólista ledolgozása

– legalábbis a NEAK számai szerint. De úgy tűnik, ennél többet műtenek Szegeden, legalábbis az egyetem az Átlátszónak küldött válasza alapján.

A „normál módon ellátott” kifejezés a NEAK adataiban azt jelenti, hogy a beteg a várólistára történő felkerülése után a tervezett, rendes ellátási rend szerint kapta meg a műtétet az adott kórházban. Ez nem sürgősségi beavatkozást jelent, és nem soron kívüli, előrehozott műtétet. A beteg kivárta a listán rá eső időt, majd az intézmény a saját kapacitásán belül elvégezte a beavatkozást. A kategória tehát azt mutatja meg, hány beteg jutott ténylegesen műtéthez a „rendes” várólistás rendszerben.

„A kérdéses időszakban 2557 térdprotézis műtétet végeztünk, évenkénti bontásban ld. az alábbi grafikonon, a 2025. év végéig várható adattal kiegészítve” – írta az SZTE, miután rákérdeztük a NEAK adatai alapján számított értékekre.

Majd úgy folytatták: „Az általunk megadott összes eset közfinanszírozott eset volt, melyet az SZTE jelentett a NEAK felé, és azok finanszírozását megkapta. Az eltérés okát nem ismerjük – javasoljuk, hogy a kapott adatok birtokában szíveskedjen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt megkeresni.”

Az egyetem úgy folytatta válaszát, hogy „ez korábban átlagosan napi 1,8 ilyen típusú műtétet jelent (normál, előrehozott, sürgős), de 2025-ben ez már napi 3 műtétre növekedett (munkanapokra számolva).

A 2025-ös kisebb csökkenés (30 műtét) oka, hogy a gyermekklinika műtőinek teljes körű modernizációja miatti kapacitás-kiesést az Újklinikán kellett pótolni, ez 2026-tól megszűnik.”

A legközelebbi időpont 2 év múlva van

Az SZTE azt is megírta az Átlátszónak, hogy „A térdprotézis műtétek száma az SZTE-n fokozatosan emelkedik, ez köszönhető a hatékonyság-javításnak (ortopédia és traumatológia összevonása) valamint 2025. második félévétől a némileg kevesebb időt igénylő, robottal végzett műtéti eljárások beindításának. 2022-ben még a várólistára vétel és a tényleges műtéti időpont közötti időszak átlagosan 200 nap (medián 167) volt, ami 2025-ben átlag 169 napra (medián 160) napra rövidült a normál módon (nem sürgős és nem előrehozott) ellátottak körében”.

Az egyetem azt is közölte, hogy „jelenleg, 2026.01.06.-án

a legutolsó kiadott időpont 2028.03.14 (14 hónap, 300 munkanap), és a listán 1357 beteg várakozik.

Ebből is látszik, hogy a napi 3 műtéttel számolva is hosszabb a várólista, mint ami a valóságban várható, ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy a betegek nem egyenletesen töltik meg a műtéti napokat, hanem elektív műtétekről lévén szó, saját preferenciáik szerint. A jelenlegi 1357 betegből nyilván több esetben lesz módosítás, ld az alábbi táblát, ami egyes betegek előrehozását is fogja jelenteni”.

Az „elektív műtét” olyan tervezett beavatkozás, amely nem sürgősségi ellátás keretében történik. A beteg állapota indokolja a műtétet, de az elvégzése időben ütemezhető, ezért várólistára kerül. Ide tartoznak például a térd- és csípőprotézis műtétek. Ezek nem azonnali életmentő beavatkozások, ugyanakkor a halogatásuk jelentős fájdalmat és életminőség-romlást okozhat. Az „elektív” tehát nem azt jelenti, hogy a műtét választható vagy felesleges, hanem azt, hogy nem sürgősségi jellegű, hanem tervezetten végzett ellátás.

Többen meghaltak a várólistáról

Majd a hosszas várakozást a betegek kívánságaival magyarázta az SZTE. Mint írták, „az adott időpontban várólistán lévő betegek száma és a legtávolabbi dátum félrevezető lehet, sok esetben a beteg eláll/halasztja a műtétet vagy máshol műtteti meg magát, amit a pillanatnyi kimutatás nem tud tükrözni, emellett, elektív műtétekről lévén szó, sok esetben a beteg, élethelyzetétől függően, maga kér későbbi időpontot, mint ahogy azt a várólista engedné.

A NEAK kimutatása értelemszerűen nem tudja a fenti szempontokat visszatükrözni. Az alábbi táblázat tartalmazza a vizsgált időszakban történt törléseket és azok okait. A TEO (törölve egyéb ok miatt) a legáltalánosabb, ugyanis nem tudjuk az elmaradás okát, ez a 976 esetből 754, azaz 77%” – írták. A kapott adatokból az is kiderül, hogy 56 műtétet kapacitáshiány miatt töröltek,

23 páciens pedig nem érte meg a műtétet, hanem meghalt, mielőtt sorra került volna.

Az egyetem azt javasolta, kérdezzük a NEAK-tól, mi az oka az adatok eltérésének. Ezt megtettük, többször is, de nem kaptunk semmilyen választ az állami szervtől.

Ahogy azt 2023-ban kérdőíves felmérésünk alapján megírtuk, a hosszú kórházi várólisták miatt egyre több beteg fordul alternatív megoldások felé a várakozási idő csökkentésének reményében. Akkori elemzésünkből kiderült, hogy csípőprotézis- és térdprotézis műtétre az ország szinte összes régiójában tömött sorokban várnak a betegek az állami kórházaknál. Aki pedig nem szeretne éveket várni a TB-finanszírozású műtétre, annak a gyors magánegészségügyi ellátásért súlyos összegeket, több százezres vagy akár millió költséget kell kifizetnie.

A többi kórházban sem jobb a helyzet

A többi dél-alföldi intézményről az alábbi adatokat kaptuk a NEAK-tól e-mailes közérdekű adatigénylésre. A számokból lehet az ellátás idejére következtetni abból, hogy az elmúlt években mennyi műtétet végeztek el. Ezt hasonlítottuk össze a NEAK honlapján elérhető adatokkal.

Ezek alapján az látható, hogy a valós várakozási idő akár a kétszerese is lehet a jelzettnek – hiszen az elmúlt időszakban elvégzett műtétek száma erre enged következtetni.

A NEAK várólista oldalán lévő adatok ennek ellenére helyesek lehetnek, hiszen azok 6 hónapra szólnak, és a hat hónapos időablakra számított várakozási idők rendszerint alacsonyabb értéket mutatnak, mint a tételes adatok alapján számított, teljes időszakra vetített átlagos várakozási idők.

A két adatforrás tehát nem egymást cáfolja, hanem különböző időmetszetben és eltérő elemzési célból mutatja be ugyanazon ellátások várakozási jellemzőit. Mindkettő igaz, de ha hosszabb távon nézzük, akkor a tényleges, évek alatt elvégzett beavatkozások száma talán pontosabb képet ad a várólisták hosszáról, mint a hat hónapos adatközlés.

Segesvári Csaba

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Papp Miklós osztályvezetõ fõorvos (j2) vezetésével csípõprotézis-beültetést végeznek izomleválasztás nélkül Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Ortopéd-Sebészeti Osztályán 2017. március 9-én. (fotó: MTI/ Varga György)