Különadóból fizetett rezsistop, kenőpénz kérésével gyanúsított DK-s alpolgármester
Heti lapszemlénk.
Miközben az agrártárca szerint minden rendben van a magyarországi erdők kezelésével, számos szakértő és zöldszervezet állítja: sürgős intézkedésekre van szükség a nemzeti parkok területén élő erdők megóvása érdekében. Tavaly ősszel hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület egy fokozottan védett madárfaj, a fehérhátú fakopáncs veszélyeztetettségére – ám a madár élőhelyeinek védelmét szolgáló, az erdészeti beavatkozásokat megtiltó határozatok kiadására azóta sem került sor. Ellenkezőleg: a Bükki Nemzeti Park területén több védett erdőrészletben is favágások történtek az elmúlt hetekben. Videóriport.
Télen kevesen kirándulnak a Bükkben, az erdészeteknek ezért kevésbé kell aggódniuk, hogy túl sok szemtanúja lesz a védett erdőkben zajló fairtásoknak. Így a favágáshoz kedvező fagyos időben számos erdőrészletben zúgtak fel a láncfűrészek az elmúlt hetekben. A fapusztítást sikerült filmre vennünk, emellett számos természetvédelmi szakembert kérdeztünk meg a hazai erdőkezelés problémáiról. Az erdőgazdaságokat azonban hiába kerestük, képviselőik nem voltak hajlandók kameráink elénk állni.
Néhány hónapja írtuk meg, hogy természetvédők és madártani szakemberek az Agrárminisztériumhoz fordultak a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs védelméért. Érveik szerint ennek a ritka madárfajnak – mely a nyugat-magyarországi erdőkből már jórészt kipusztult – a megmaradása csak háborítatlan erdőterületeken biztosított, S ennek érdekében védelmi zónák kijelölését sürgették.
Erre azonban nem került sor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát pedig hiába kerestük, nem válaszoltak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. Az Északerdő Zrt. és az Egererdő Zrt. pedig csak általánosságban írt arról, hogy az erdészeti beavatkozásaik során figyelnek a védett madárfaj élőhelyeinek megóvására.

Kivágott fák a Bükki Nemzeti Park területén (Fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)
Időközben az Agrárminisztérium is reagált megkeresésünkre. Az agrártárcától azt kérdeztük: egyetértenek-e azzal a véleménnyel, hogy a védett és Natura 2000 területeinken zajló erdőgazdálkodás jelenlegi volumene és módszerei negatív hatásként nehezednek a fehérhátú fakopáncs hazai populációjára. Szerettük volna megtudni azt is, hogy kezdeményezték-e gazdálkodás alól kivont erdőterületek kijelölését, és ezekről a tilalmi zónákról egyeztettek-e a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával.
A minisztérium válaszlevele szerint az erdőgazdálkodás jelenlegi módja semmilyen módon nem veszélyezteti a ritka madárfaj élőhelyeit. Kérdéseinkre ugyanakkor nem adtak egyértelmű és pontos választ. Levelükben általánosságban írták le, hogy szükség esetén, a természetvédelem kérésére módosulhatnak az erdőtervek, melynek során „vagy kíméletesebb, a különböző korosztályú fák kialakulását elősegítő fahasználatot, vagy teljes háborítatlanságot” írnak elő.
Tájékoztatásuk szerint a tilalmi zónák kijelölése sohasem történhet „automatikusan vagy sematikusan”. Mindig a helyi adottságok függvényében rendelnek el különböző védelmi intézkedéseket – pl. korlátozzák a fakitermelést a fészkelőhelyek körül, holt fákat hagynak hátra –, ezekről pedig folyamatosak az egyeztetések az erdészetek és a Nemzeti Park munkatársai között.
A gyakorlatban azonban a természetvédelmi szempontokat nagyon nehezen tudják érvényesíteni a nemzeti parkok szakemberei az erdőtervezés során. Az érdekellentétet jól mutatja, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. bíróságon támadta meg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának azon döntését, mely két védett madárfaj – a fehérhátú fakopáncs és a kis légykapó – védelmében fakivágási tilalmat kért több erdőrészletre.
Az erdészeti gazdaság indokolatlannak ítélte a tilalmat, és „erdőmegújításra” hivatkozott, hogy miért tartja szükségesnek az erdészeti beavatkozásokat a vitatott erdőrészletekben. A bíróság ezután igazságügyi természetvédelmi szakértőt vont be az eljárásba, aki szakvéleményében egyértelműen megállapította: az erdészetek által alkalmazott vágásos üzemmód nem alkalmas a védett madarak élőhelyeinek megtartására, és kimondta, hogy
a fakitermelés hatására a védett madárfajok eltűnnének az érintett erdőterületekről.
A Győri Törvényszék ezért megalapozatlannak ítélte a Szombathelyi Erdészeti Zrt. keresetét, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának az érintett erdőrészletekre vonatkozó korlátozásait érvényben hagyta.
A védett madárfajok élőhelyeinek megóvása körüli viták azonban ritkán jutnak el bíróságig. A fehérhátú fakopáncs védelme körüli konfliktus azt is megmutatja, hogy súlyos gondok vannak a hazai természetes erdők kezelésével.
A nemzeti parkok területén, a védett erdőkben is zajló fakitermelés ellen már több szakember és természetvédő szervezet adott hangot tiltakozásának. A Greenpeace Magyarország erdővédelmi petíciója szerint
„A védett területeknek menedéket kellene jelenteni az élővilág számára egy olyan világban, ahol tájaink nagy részét az emberi tevékenység uralja. Olyan helyeknek kellene lenniük, ahol az élővilág érdekei, a természetvédelem szempontjai érvényesülnek”
A zöldszervezet követelései közt az első helyen az szerepel:
„Szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés védett és fokozottan védett területek magas természetességű erdeiben! Kapjanak érdemi védelmet öreg erdeink!”

Favágás zajlik a Bükki Nemzeti Park egyik védett erdőrészletében 2026 januárjában (Pápai Gergely/Átlátszó)
Sürgős intézkedéseket tart szükségesnek több más szervezet is az erdők megóvása érdekében. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége által a Civil EU Elnökség keretében 2024 őszén tartott erdővédelmi konferencián szakemberek hívták fel a figyelmet arra, hogy aggasztó a védett és Natura 2000 besorolású területek természetességi állapota és aránya: az Agrármisztérium 2024-es adatai szerint csupán 454 hektár természetes erdőt tartanak nyilván hazánkban.
A konferencia résztvevői közös nyilatkozatot adtak ki, melyben nemcsak az Európai Bizottságnak tettek javaslatokat, de felszólították a magyar kormányt: sürgősen növelje a szigorúan védett erdők területét a teljes magyarországi erdősültség legalább 15%-ára és csökkentse a tűzifa felhasználását az országban a biomassza erőművek támogatásának leállításával és a háztartások energiahatékonyságának támogatásával.
Szendőfi Balázs természetfilmes hosszú ideje nyomon követi és dokumentálja a Nemzeti Parkok területén zajló fakivágásokat és a természetes erdők és az azokban élő védett növény- és állatfajok veszélyeztetettségét. Az Átlátszónak nyilatkozva nemcsak erről, hanem a biomassza erőművekben elégetett faállományok nagyságáról is beszélt.

Ledarált fák az oroszlányi hőerőműben ( Pápai Gergely/Átlátszó)
Az általa mondottakat Harmat Ádám, megújuló energiaforrás szakértő geográfus adatai is alátámasztják. A szerző a Másfélfokon megjelent korábbi cikkében leírja, hogy az összes tűzifa – melynek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik – közel egyharmadát Magyarországon öt nagy biomassza-erőmű használja fel.
„Ezek az erőművek 2003 óta 323 milliárd forint állami támogatást kaptak, szemben a nap- és szélenergia 185 milliárdos támogatásával, miközben szerepük a hazai villamosenergia-rendszerben minimális” – írja Harmat Ádám.
Fidlóczky József erdőmérnök egyike a hazai „vágásos” erdőgazdálkodás gyakorlatát régóta kritizáló szakembereknek. Hozzá kapcsolódik a 26 évvel ezelőtt létrejött Pro Silva Hungaria Egyesület megalapítása, mely rendkívül sokat tett a természetkímélő erdőgazdálkodás módszereinek népszerűsítése érdekében.
Szerinte a huszonkét állami erdőgazdaság nyereségorientált kényszerpályán mozog, és azt a kétszáz éves vágásos erdőgazdálkodási gyakorlatot követi, ami folyamatosan gyengíti és szegényíti a hazai erdőket. Pedig az erdőgazdaságok tevékenységéből jelentős gazdasági haszon nem származik, a nemzeti jövedelemhez csak 0,02%-kal járulnak hozzá.
Fidlóczky József nemrégiben nyílt levélben fordult Zambó Péterhez, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkárához. Ebben felhívta az államtitkár figyelmét arra, hogy a nemzeti parkok területén található faállományok „állapota, természetessége, biodiverzitása az alapításuk óta eltelt időszakban nemhogy javult volna, hanem romlott, amit a társadalom egyre szélesebb rétegei érzékelnek és utasítanak el.”
A szakember szerint a nemzeti parkok védelme érdekében elkerülhetetlen, hogy a területüket borító állami tulajdonú erdők átkerüljenek a nemzeti parkok igazgatóságainak kezelésébe, és kikerüljenek az erdészeti üzemtervezés hatálya alól. Az erdők kezelését jogszabályban meghatározott módon készített Természetvédelmi Kezelési Terveknek kellene szabályoznia, és azt is jogszabálynak kellene kimondania, hogy a nemzeti parkok által kezelt erdőkből csak az invazív és idegenhonos fafajok kitermelt faanyagát lehessen kivinni.
„Az erdők elégetésére fordított adófizetői pénzeket pedig a parkerdők és a Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos többletfeladatok fedezetére kell átcsoportosítani” – hangsúlyozza Fidlóczky József.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa — Fotók, videó: Pápai Gergely
Nyitókép: Fakivágás a Bükki Nemzeti Park egyik védett erdőrészletében 2026 januárjában (Pápai Gergely/Átlátszó)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Heti lapszemlénk.
Ukrajna fővárosában a fagyos hideg, az áramkimaradások és az orosz légitámadások jelentik a mindennapokat, írja tudósításában a kijivi újságíró.
A csehországi, de nemrég a magyar kormányhoz közeli szereplőkhöz került Aero Vodochody ajánlotta az ukránok figyelmébe az L-39 Skyfox gépeket, miután a cseh kormány elutasította a haderő gépeinek eladását.
A díjazott cikksorozatból az derül ki, hogy a lakossági vízhálózat lepusztul, miközben a kormány sok milliárd forint közpénzzel támogatja az akkugyárakat kiszolgáló víziközművek fejlesztését.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!