Dunántúli kistelepülések szennyvizes munkái is a háborúra hivatkozva drágultak

A Mészáros és Mészáros Zrt. a Tolna megyei Bikács és Regöly, valamint a Veszprém megyei Öskü és Pétfürdő szennyvíz-tisztításának kiépítését/fejlesztését az eredeti szerződés szerint nettó 17 milliárd forintért vállalta 2022 februárjában. Viszont azóta az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kétszer is áremelési kérelmet nyújtott be az Építési Minisztériumnak, és közel 1,6 milliárd forinttal többet kap a munkálatokért.

Baranya és Zala megyében is hasonló történt: ott az A-Híd Zrt. és a Szabadics Zrt. párosa nettó 22,2 milliárd forintos ajánlattal nyerte több település szennyvíz-elvezetési és -tisztítási feladatait 2022 februárjában, de „az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények miatt” közel 1,5 milliárd forinttal többet fizet ki neki Lázár János minisztériuma. A számlát mindkét esetben EU-s pénzből állja a kormány.

2021. július közepén írt ki közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) a Tolna megyei Bikács és Regöly agglomerációjának szennyvízelvezetése és -tisztítása, valamint a Veszprém megyei Öskü és Pétfürdő szennyvíztisztításának megvalósítására.

Az érintett települések a két megyében a következők: Bikács (396 lakos), Györköny (974 lakos), Öskü (2150 lakos), Pálfa (1441 lakos), Pétfürdő (4301 lakos), Pusztahencse (892 lakos), Regöly (963 lakos), Szakály (1203 lakos), Szárazd (213 lakos), Vajta (784 lakos). A beruházások árát európai uniós támogatásból, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből fizeti a kormány.

Tolna vármegye 3. számú választókerületének országgyűlési képviselője, a fideszes Süli János, akihez Bikács, Györköny, Regöly, Szárazd és Szakály tartozik, 2023 június közepén jelentette be a projekt indulását.

Süli János a projektindítón Bikácson 2023. június 15-én (fotó: Süli/Facebook)

Plusz 1,5 milliárd a Mészáros-cégnek

Pedig már jóval korábban, 2022. február 24-én szerződést kötöttek a nyertessel, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Zrt.-vel. Az NFP eredetileg nettó 16,1 milliárdra becsülte a munkálatokat, de a három pályázó közül legolcsóbb ajánlatot adó Mészáros-cég nettó 17 milliárd 49 millió forintért vállalta a feladatot.

Versenytársai ennél is többet kértek (volna): az EuroAszfalt nettó 17,9 milliárdot, a Szabadics Zrt. pedig nettó 18,7 milliárd forintot. Mostanra viszont a Mészáros és Mészáros Zrt. ajánlata is megdrágult, méghozzá jelentősen. Először 2023 végén emelkedett a céggel kötött szerződés értéke, akkor nettó 856,3 millió forinttal 17,9 milliárdra nőtt a munka ára. A napokban közzétett módosítás szerint pedig 2024 őszén még plusz 726,7 millió forint áremelést hagyott jóvá az állam a Mészáros-cégnek,

így a projekt összköltsége nettó 18,6 milliárd forintra drágult.

A közbeszerzési iratok szerint a Mészáros és Mészáros Zrt. először 2023-ban nettó 1,9 milliárd forint költségemelkedésről értesítette az Építési Közlekedési Minisztériumot (ÉKM, ami a 2023 elején megszüntetett NFP-től átvette a projektet). Lázár János tárcája a helyzetet megvizsgálva nettó 2 milliárdos plusz költséget állapított meg, amiből 321 milliót számolt rendes üzleti kockázatnak, és a maradék 1,7 milliárd forint felét, nettó 856,3 milliót jóváhagytak kifizetésre a Mészáros-cégnek.

A következő szerződésmódosítás szerint azonban a fenti összeg csak a 2023. július 31-ig tartó időszakra szólt: a kivitelező „a kivitelezés műszaki átadás-átvételi lezárását megelőzően, 2024. augusztus 22. napján” ismét az ÉKM-hez fordult. A Mészáros és Mészáros Zrt. ezúttal nettó 1,5 milliárd forintos költségnövekményről számolt be „a 2023. augusztus 1. napjától 2024. szeptember 3. napjáig tartó teljesítési időszakra vonatkozóan”. Az ÉKM ennél magasabb, nettó 1,8 milliárd forintos pluszköltséget állapított meg, amiből levontak 358 milliót rendes üzleti kockázat jogcímmel, és a maradék 1,45 milliárd felét, nettó 726,7 millió forintot hagytak jóvá áremelkedésként.

Az ösküi szennyvíztisztító telep 2024. március 14-én (fotó: Ángyán Tamás volt polgármester / Facebook)

Baranyában és Zalában is drágult a projekt

Nagyon hasonló dolog történt egy másik régióban is, ugyanezekkel a főszereplőkkel. Az akkor még létező NFP 2021. július elején kiírt egy közbeszerzést Kozármisleny szennyvízelvezetése, a Bánokszentgyörgyi agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, a Gelse központú agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, valamint Surd és Liszó települések szennyvízelvezetése megtervezésére és kivitelezésére. Ezeket a beruházásokat is európai uniós támogatásból fizeti a kormány, szintén a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP).

Ebben a projektben összesen 24 település érintett Baranya és Zala megyében: Alsórajk (326 lakos), Aranyosgadány (321 lakos), Bánokszentgyörgy (548 lakos), Bicsérd (978 lakos), Borsfa (673 lakos), Bucsuta (210 lakos), Felsőrajk (765 lakos), Gelse (975 lakos), Kerecseny (240 lakos), Kilimán (214 lakos), Kozármisleny (6750 lakos), Kökény (622 lakos), Liszó (348 lakos), Oltárc (227 lakos), Orosztony (360 lakos), Pécs (140 ezer lakos), Pölöskefő (386 lakos), Pötréte (278 lakos), Surd (535 lakos), Szalánta (1153 lakos), Pusztamagyaród (525 lakos), Szentliszló (255 lakos), Várfölde (184 lakos), Zók (249 lakos).

A nyilvánosan elérhető bejegyzések alapján a kivitelezés 2023 nyarán már zajlott. A Baranya megyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselője, Nagy Csaba (Fidesz) például az év július végén számolt be arról, hogy megtekintette a munkálatokat Szalántán – de nem csak ott, hanem a körzetébe tartozó Bicsérden, Zókon és Aranyosgadányban is kiépül a csatornahálózat a projekt keretében.

Bő egy évvel korábban, 2022. február közepén írta alá a kivitelezési szerződést az NFP a tender nyertesével. Az állami cég által által előzetesen becsült árat sajnos itt nem tették közzé, csak azt tudni, hogy

a Szabadics Zrt. és az A-Híd Zrt. párosa nettó 22,2 milliárd forintért vállalta a munkálatok elvégzését.

Egyetlen ellenfelük volt, a Mészáros és Mészáros Zrt. (akkor még kft.-ként), ami nettó 23,1 milliárd forintos ajánlatot tett. Vagyis a Mészáros-cég 900 millió forinttal többet kért, ezért ezt a tendert nem ő nyerte, hanem a Szabadics és A-Híd duó. (A cikk elején taglalt Tolna és Veszprém megyei hasonló projektnél viszont ugye a Szabadics maradt alul Mészáros Lőrinc cégével szemben).

Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő (középen), Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. elnöke (b) és Zsuppánné Horváth Mária polgármester (j) megtekintik a Felsőrajkon zajló munkálatokat 2023. június 6-án. (fotó: Vigh/Facebook)

A Baranya és Zala megyei szennyvizes projektek rendben haladtak a 2022-es szerződéskötés óta: a települések fideszes országgyűlési képviselői fotózkodtak a beruházásokkal és a kivitelezést végző Szabadics Zrt. embereivel, nem volt szó drágulásról. Bő három év elteltével azonban néhány napja megjelent a közbeszerzési értesítőben egy erre vonatkozó szerződésmódosítás, miszerint

plusz nettó 1,47 milliárdot fizet az állam a kivitelezőknek, amivel a projekt ára 23,6 milliárd forintra nőtt.

Ráadásul még tovább drágulhat, mert ez csak a 2023. november 30-ig tartó időszakra szól. A tenderdokumentumok szerint a Szabadics és A-Híd Zrt. párosa 2023 decemberében nettó 3,3 milliárd forint pluszköltségről tájékoztatta az NFP jogutódát, az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A tárca ennél több, összesen 3,6 milliárdos költségemelkedést állapított meg, amelyből közel 649,9 milliót értékeltek rendes üzleti kockázatként. A fennmaradó közel 3 milliárd forint felét pedig kifizeti az állam a kivitelezőknek.

Ők pedig időközben, 2024 őszén már újabb áremelési kérelemmel fordultak Lázár János tárcájához, de annak ügyében egyelőre még nem született döntés. Ha az ÉKM azt is jóváhagyja, akkor további áremelkedés várható a szöveg szerint: „A 2023. november 30. napja után elvégzett teljesítés után járó Vállalkozói díj növekedést, amennyiben a 2024. szeptember 02. napján kelt szerződésmódosítási igény Megrendelő által elfogadásra kerül, Felek a végszámlában számolják el egymás között és így kerül kifizetésre Vállalkozó részére.”

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő (Fidesz, középen) megtekinti az épülő szennyvíztisztító telepet Bánokszentgyörgyön 2023. június 12-én (fotó: Cseresnyés/Facebook)

A háborút okolják a drágulásért

Az indoklás a Baranya és Zala megyei munkálatok áremelkedésénél is ugyanaz, mint a Mészáros-cég Tolna és Veszprém megyei szennyvizes projektjeinél: „az orosz-ukrán háborúval összefüggésbe hozható körülmények”.

Egy 2023 januárjában megjelent kormányrendelet szerint ugyanis a vállalkozóknak joguk van szerződésmódosítást kezdeményezni, ha „a háborús konfliktus miatt kialakult helyzetre visszavezethetően” a rendeletben meghatározott »rendes üzleti kockázat« mértékénél nagyobb költségnövekményük keletkezett. Az állam ezután a plusz költségek rendes üzleti kockázattal csökkentett összegének maximum felét kifizeti a kivitelezőknek.

A rendelet szerint „a rendes üzleti kockázat körébe tartozónak minősül azon költségnövekmény, amelynek mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítése során felhasznált,

a Magyarország szomszédságában zajló orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok

és beépítésre kerülő építőipari termékek, az azok beépítésével kapcsolatos költségek és díjak piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződéses összeg egésze tekintetében a szerződés megkötésekor számolhatott.”

Legutóbb a bicskei vasútállomás felújítása emelkedett így 11 milliárd forintra. A kivitelező ott is egy Mészáros-cég volt, de számos más állami nagyberuházás is drágult a közelmúltban ezzel az indokkal.

9 éve választották ki a nyerteseket

A két tender előzménye egy botrányos keretszerződés, amivel a Fidesz-kormány évekre előre eldöntötte, hogy kik végezhetnek ilyen munkálatokat európai uniós támogatásból több százmillió forint összértékben.

Az akkor még nagyban működő Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki hat regionális, egyenként 70 milliárd forint keretösszegű tendert a 2020-ig a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósítandó szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházások kivitelezésére. Az összesen

420 milliárd forintos gigatenderen a Mészáros és Mészáros Kft. (ma már zrt.) az észak-magyarországi régióban, valamint az észak- és közép-dunántúli térségben is a szerencsés kiválasztottak közé került.

A Szabadics Zrt. a nyugat- és dél-dunántúli, valamint az észak- és közép-dunántúli régióban járt sikerrel, az A-Híd Zrt. pedig a közép- és kelet-magyarországi, a nyugat- és dél-dunántúli, illetve a délkelet-magyarországi térségben is befutó lett. A régiónkénti 70 milliárdos keretösszeget 2020-ban 105 milliárdra emelte a kormány, majd az NFP-t 2023. január elejével megszüntette, azóta az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartoznak a projektek.

Erdélyi Katalin

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Amerikai tüzérek M777 tarackja Öskü község határában a Breakthrough 2019 magyar-amerikai tűztámogatási és célkezelési gyakorlat szakmai napján, 2019. június 12-én. (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)