Koronavírusos többlethalálozás a lezárásokkal és oltásokkal összevetve

A koronavírus-járvány óta sokféleképpen felbukkant a többlethalálozás fogalma. 2020 májusában Müller Cecília tisztifőorvos még azt állította, hogy a járvány idején  „többlethalálozásról nem beszélhetünk”, amit az akkori adatok igazoltak is. Később azonban egyre rosszabb számok jöttek, ám a kormánymédia ennek ellenére is kitartóan bizonygatta, hogy minden jó. Most, a járvány kitörése után közel 4 évvel, Ferenci Tamás biostatisztikussal elemeztük az adatokat.

A koronavírus 2019-es megjelenése alapjaiban borította fel az életünket. A kormány kommunikációja a titkolózásra épült, a PestiSrácok még azt is gyanúsnak találta, hogy az Átlátszó naponta kigyűjtötte a hivatalos honlapról a Müller Cecíliáék által közölt statisztikákat, s azok alapján a koronavírus hazai helyzetét grafikonokon és térképeken mutatta be a Koronamonitor nevű oldalon.

Az adatok elrejtése, a járványkezelés ködösítése nem erősítette a bizalmat. A kormány folyamatosan váltogatta, hogy mi a mérőszáma a jó járványkezelésnek – aszerint, hogy épp mivel tudta a saját sikerességét alátámasztani.

Ennek során merült fel a többlethalálozás fogalma is – noha a népegészségügyben már régebb óta használják. A járvány alatt azonban mind a kormány, mind az ellenzék előszeretettel  vette elő a járványkezelés sikerességéről szóló, éppen aktuális állításaik alátámasztására a többlethalálozást. De vajon alkalmas erre egyáltalán ez az adatsor? Vagy bármi másra?

„Közismert tény, hogy az influenzajárvány idején mindig számolnunk kell egy többlethalálozással. Ezt a koronavírus-járvány most felülírta, de a koronavírus-járvány, illetve annak betudható, azzal összefüggésben történt haláleseteket is beszámolva, ebben az időszakban, mindezzel együtt kevesebb Magyarországon az idei első három hónapnak a halálozási adata, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.” – ezt Müller Cecília 2020. május 27-én mondta.

Az országos tisztifőorvos igazat beszélt, ezt Ferenci Tamás biostatisztikus adatsora is igazolja. Vele beszélgettünk most a többlethalálozásról és az abból levonható következtetésekről.

Amiről a cikkben szó lesz:

• mit mutat, ha a kormány intézkedéseit a többlethalálozási statisztikával együtt ábrázoljuk,
• érdemes-e a többlethalálozást országok között összehasonlítani,
• jelentett-e bármit, ha valakit kínai vakcinával oltottak,
• mit reagált megkeresésünkre a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja?

Mit érnek a lezárások, lehet-e vizsgálni a hatásukat?

Ferenci tanulmányában egy cseh példán keresztül azt mutatta be, hogy egyetlen jelentős intézkedésnek, egy lezárásnak milyen hatása lehet. Ahogy fogalmaz, a lezárás után 2-3 hétig még nőtt a fertőzöttek száma, a halálozás pedig még tovább, mivel ez a lappangási idő, illetve a megbetegedéstől a halálig eltelő idő okozta késleltetés hatása.

„Ez a járványkezelés tehetetlensége, és mellesleg egy nagyon fontos tanulsággal bír: a járványkezelésben nagyon veszélyes taktika, hogy megvárjuk, amíg elromlik a helyzet, és majd akkor lépünk, hiszen így fertőzöttek tekintetében még egy-két hétig, halálozásokban még akár több mint egy hónapig az eredeti trend szerint fogunk továbbhaladni! Amiből nagyon nagy baj is lehet, ha az egy gyorsan növekvő trend…” – írta a biostatisztikus.

Készítettünk egy grafikont, amelyen a hazai járványkezelés lépéseit ábrázoltuk a többlethalálozással együtt.

 

Ferenci szerint azonban egy ilyen ábra több kérdést vet fel, mint amennyi választ beleláthatunk. „A görbét különböző események formálják: intézkedések bevezetése, kivezetése, van tömegrendezvény, nincs tömegrendezvény, van maszk, nincs maszk, lezárás és nyitás, az emberek viselkedése, a vírus esetleges változásai, védőoltás beadása, gyengülése, újra beadása, más vírusok cirkulációja, szezonális és időjárási hatások, azaz milliónyi tényező.

Viszont azzal, hogy te a millió történésből 15-öt feltüntettél, és 999 985-öt nem, ezzel óhatatlanul azt sugallod az olvasónak, hogy azzal a 15-tel nézze össze a görbe lefutását. Nem is tudja mással, hiszen a többi rajta sincsen. De mi van akkor, ha a görbe lefutását valójában nem az a 15 esemény formálta, amit feltüntettél, hanem a maradék? Mi fog történni ekkor? Az, hogy az ember azt fogja kiolvasni az ábrából, hogy a fel nem tüntetett valódi okkal egyidejűleg történt, nem valódi okot jelentő, viszont feltüntetett esemény az, ami a hatást kiváltotta. Ezért tartom az ilyen ábrákat potenciálisan nagyon félrevezetőnek vagy szerencsétlennek” – értékelte a fenti grafikont Ferenczi.

Nem véletlen, hogy ezt mutattuk neki, hiszen a biostatisztikus szerint a többlethalálozásból pont így nem lehet következtetéseket levonni. Saját tanulmányában is azt hangsúlyozza, hogy a cseh példa is csak azért működik, mert egy nagyon rövid, homogén időszakot nézünk, egyetlen, nagy hatású és időben koncentrált intézkedéssel.

Halálkampány vs. többlethalálozás, igazolható-e bármelyik az adatsorral?

De vissza a többlethalálozásra. Az az adatokból kiderül, hogy Magyarországon a koronavírusban elhunytak száma és a többlethalálozás mértéke közel esik egymáshoz. Ha mindenáron rangsort szeretnénk, akkor hazánk az EU-ban hátulról a 9. helyen áll a koronavírus-járvány alatti többlethalálozással.

„Uniós adatok cáfolják a baloldali halálkampányt” – írta a KSH elnökhelyettesére hivatkozva a kormánymédia 2021 áprilisában. Addigra lefutott az első hullám, volt éjszakai kijárási tilalom, és beadták az első Pfizer-vakcinákat és a keleti oltásokat.

Windisch Lászlónak – aki a statisztikai hivatal irányítása előtt a Nemzeti Bank alelnöke volt, utána meg az Állami Számvevőszék elnöke lett – abban sok szempontból igaza volt, hogy „a többlethalálozási adatok vizsgálata pontosabb képet fest, mint az egyes országok által szolgáltatott koronavírus okozta halálozásra vonatkozó statisztikák”. Ez utóbbit ugyanis mind a haláloki besorolásra vonatkozó szabályok, mind a tesztelés intenzitása befolyásolja, márpedig mindkettő eltérhet az országok között.

Két évvel később, 2023 márciusában a mandiner.hu is ráerősített a kormányzati narrációra: „nem volt igaz, amit az ellenzék állított a Covid alatt, statisztikai adatsor bizonyítja, hogy nem volt igaz az az állítás, mely szerint Magyarországon lett volna a legmagasabb a koronavírus-járvány miatti többlethalálozás Európában.” Mondjuk ilyet senki nem is állított, legfeljebb a járvány adott pillanatára vonatkoztatva. Az összességében vett képről maximum az hangzott el, hogy az európai lista utolsó harmadában vagyunk. Hogy aztán siker-e ott lenni? Mindenki döntse el maga.

Egy másik kutatást is megvizsgáltunk Ferenci Tamással. A PNAS folyóiratban „Többlethalálozásbeli eltérések a különböző sebezhetőségű országok között 2020-2023 között” címmel megjelent tanulmány nem csak Európát vizsgálta. De ebben is szerepel Magyarország, ahogy az is, hogy hazánkban javarészt a 64 év felettiek körében okozott halált a vírus, ahogy Olaszországban és Németországban is. Az adatsorban Chile is szerepel, messze az egyik legrosszabb többlethalálozással.

Hogy miért érdekes Chile? Mert ott kínai vakcinát használtak, ahogy nem elhanyagolható számban Magyarországon is. De Ferenci szerint nem lehet a két kijelentés között egyenlőségjelet tenni. „Ha te leírsz egy olyan mondatot, hogy Izraelben Pfizerrel oltottak és kevés halott volt, Chilében pedig a kínaival és sok, akkor mindenki úgy fogja érteni, hogy az oltás típusának jelentősége van. Miközben visszakérdezhetnék, hogy, Csaba,

miért nem azt írtad, hogy Izraelben, ahol rengeteget teszteltek, kevés halott van, és Chilében, ahol keveset teszteltek, ott sok?

Hogy Izraelben, ahol több ápoló jut százezer lakosra, ott kevés halott volt, Chilében, ahol kevesebb, ott sok? Hogy Chilében, ahol többen dohányoznak, több halott volt, Izraelben, ahol kevesebben, ott kevesebb? És így tovább, és így tovább, és így tovább – pont ez a lényeg, hogy a sor a végtelenségig folytatható.

Az országok milliónyi tényezőben térnek el a használt oltás típusán túl, innentől kezdve, ha találunk is különbséget a halálozásban, nem tudhatjuk, hogy az tényleg az oltás miatt van, vagy az abban látott eltéréssel együtt járó egyéb eltérések miatt, vagy esetleg ezek valamilyen keveréke miatt.” – vetette fel a szakember, ezzel is rámutatva, hogy a többlethalálozás értelmezése nem egyértelmű.

Ferenci Tamással egy másik példát is megvizsgáltunk. A többlethalálozás az 5 millió magyar beoltottat követően 2021 végén is nőtt. „Mondhatjuk azt, hogy hiába volt beoltva ötmillió ember, majdnem ugyanannyi többlethalálozás volt, mint az előző időszakban, amikor nem volt oltás. Akkor tehát az oltás nem ért semmit? Itt jön azonban a másik problémakör, hogy hiányzik a hipotetikus helyzet, a »Mi lett volna, ha?« helyzet.

Mert mi történt 2021 végén? Jött a tél, amikor a vírus aktivitása nagyobb, jött a delta variáns, ami súlyosabb volt, mindeközben közel nem voltak olyan szigorúságú intézkedések, mint a megelőző évben. Mi a probléma? Itt az érvelésben lehet azt mondani, hogy akkor tehát az oltás nem működött, mert nézd meg, úgyis felment a görbe. Igen ám, de fogalmunk sincs, hogy mi történt volna oltás híján! Ha – például az előző tényezők miatt – úgy még magasabbra futott volna, akkor az oltás igenis működött.

Hozzáteszem, a dolog fordítva is igaz: lehet olyan helyzet is, hogy a halálozás csökken, de az oltás mégis árt – ha oltás híján még többet csökkent volna. Ez lényegében az előbbi probléma, csak most nem ugyanazon időszakban különböző országok között, hanem ugyanazon országban különböző időszakok között” – fogalmazott.

A kínai oltás hatékonysága rosszabb volt, mint a többié

Az oltásokkal kapcsolatban Ferenci azt mondja, azért sem érdemes az országokat egészében véve összehasonlítani, mert az egyének egészségi állapota sem egyezik, de az sem, hogy ki hogyan jut kórházi ellátáshoz, vagy éppen mennyi nővér jut egy betegre. Márpedig ezek a tényezők együttesen és külön-külön is hathatnak a halálozásra, ami később a többlethalálozásban jelenik meg.

Annyit azért már tudunk, hogy az itthon használt kínai vakcina nem volt a leghatékonyabb, de ez nem a többlethalálozási statisztikából derült ki.

„A 65-100 év közötti, elsődlegesen immunizált populációban a Covid-19-hez kapcsolódó kórházi kezeléssel szembeni korrigált vakcinahatékonyság 76,6% volt a Pfizer-BioNTech, 83,8% a Moderna, 78,3% a Sputnik-V, 73,8% az AstraZeneca, 45,7% a Sinopharm és 26,4% a Janssen vakcinával a második adagot követő 14-120 napon belül” – ez a megállapítás a HUN-VE 3 tanulmányból származik. A dokumentum szerzői többek között Müller Cecília tisztifőorvos és az akkor egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós.

Ferenci szerint „ez a tanulmány egyedi adatokat használt, széleskörűen kontrollálva az egyéni különbségekre, mégis, ha akkor a sajtó nem veszi észre, a közvélemény nem is tudná, hogy létezett, a hivatalos szervek nem kommunikálták az eredményét.”

A biostatisztikus úgy látja, hogy a többlethalálozás egy nagyon fontos információ, de nem önmagában perdöntő: a feltett kérdések megválaszolása gondos mérlegelést igényel, amelyben egy lényeges szempont a többlethalálozás, de muszáj érteni a fenti problémákat, nehézségeket és limitációkat is.

A Semmelweis Egyetem epidemológiai központja nem adott interjút

„A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja (ESK) 2020 októberében jött létre azzal a céllal, hogy a tudományos kutatás módszereivel járuljon hozzá a fertőző betegségek elleni védekezéséhez és a nemfertőző betegségek okozta betegségterhek csökkentéséhez Magyarországon” – az idézet az intézmény honlapjáról származik.

Azt is írják, hogy „Projektjeink révén fontos szereplői vagyunk több ágazatból érkező partnerek együttműködésének. Jó példa erre a COVID-19 világjárvány, amelynek során támogattuk az érdekelt feleket abban, hogy az adatokhoz való jobb hozzáféréssel, mélyebb elemzési képességekkel, valamint a döntéshozatalhoz szükséges hatékonyabb eszközökkel, szakmai információkkal kezeljék a világjárványt és a jövőbeli járványkockázatokat.”

Uniós támogatással egy honlapot is létrehoztak, melynek segítségével „vármegyei és járási szinten elemezhetők a halálozás területi egyenlőtlenségei, és azok időbeli alakulása 2007-2021 közötti időszakban halálozási főcsoportok szerint, nemenként, 3 korcsoportban (0-x éves, 25-64 éves és 65-x éves). A COVID-19 miatt halálozás területi egyenlőtlenségei pedig 2020-2021 évekre összevontan, szintén vármegyei és járási szinten és a 3 korcsoportra vonatkozóan elemezhetők.” Adatokat is publikálnak.

Vagyis, az ESK is adhatna választ arra, hogy az egyes kormányzati intézkedések és a többlethalálozás között van-e összefüggés. Éppen ezért interjút kértünk tőlük, de az egyetem ezt elutasította. Azt írták: „interjúban nem fogunk tudni segíteni, az Epidemiológiai és Surveillance Központ által feltöltött cikkek állnak rendelkezése.”

Segesvári Csaba

Címlapkép: Bedros J. Róbert, az országos kórházfőparancsnok helyettese, főigazgató beadja Müller Cecília országos tisztifőorvosnak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinája második adagját a fõvárosi Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2021. február 3-án. (fotó: MTI/Balogh Zoltán)