A járvány első négy hullámában a 40-es korosztályból kapták el legtöbben a koronavírust

Egy újabb sikeres adatigényléssel ismét sikerült többet megtudnunk a koronavírus-járvány terjedéséről. Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkorára vonatkozó idősoros adatokat. Az adatokat végül a járvány hazai megjelenésétől, azaz 2020 márciusától 2021 végéig kaptunk meg, és az NNK tíz korcsoportba sorolta be a regisztrált fertőzötteket. A kapott táblázatból jól látszik, hogy az újabb járványhullámok megjelenésével egyre több fiatal betegedett meg. A hivatalos járványügyi oldal adott időszakra vonatkozó adataival összevetve azonban azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma akár több ezerrel magasabb lehet, mint amit eddig gondoltunk.

Július 4-én fordultunk közérdekű adatigényléssel a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK). Ezúttal a járvány hazai megjelenése óta, vagyis 2020. március elejétől regisztrált koronavírus-fertőzöttek életkoráról szerettünk volna többet megtudni.

Korábban ugyanis nem volt elérhető ilyen adat. Annak ellenére, hogy az elhunytakról meglepően részletes információkat közölnek egy folyamatosan frissülő táblázatban, ami nemcsak az elhunyt korát, nemét tartalmazza, hanem az alapbetegségeiket is. Tavaly májusi cikkünkben részletesen elemeztük ezeket az adatokat.

Most azt kértük az NNK-tól, hogy küldjék el a napi bontásban a regisztrált koronavírus-fertőzöttek számát, és tüntessék fel a betegek korát is. Választ végül 30 nap után kaptunk, 2020. március 4-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó validált adatbázist bocsátottak rendelkezésünkre, korcsoportos bontásban. „A felfedési kockázat kiküszöbölése végett a kért adatokat a 3 vagy az alatti esetszám esetén a számok kipontozásával adom meg” – írták.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

A 40-49 éves korosztályban volt a legtöbb fertőzött

A táblázat a járvány kezdetétől egészen a tavalyi év végéig összesen 1,25 millió regisztrált fertőzöttet tart nyilván. Közülük

legtöbben a 40-49 éves korosztályhoz tartoztak, akik az összes fertőzött 22 százalékát tették ki.

Őket követik 16-16 százalékkal a 30-39, illetve az 50-59 év közötti fertőzöttek. A legkevesebb beteg a 90 év feletti korosztályban (0,7%) és a legkisebbeknél, a 9 év alatti korcsoportban (3,45%) volt.

Összességében azonban elmondható, hogy a betegek több mint fele (54,5%) 30-60 év közötti volt.

Minden ötödik fertőzött a 60 év feletti korosztályhoz tartozott, minden negyedik a 30 év alatti korcsoportból került ki.

Megnéztük azt is, hogy az egyes járványhullámokban hogyan alakult a fertőzöttek korcsoportok szerinti megoszlása. Az első járványhullám 2020. márciustól nyárig tartott, a második hullám 2021. februárig. A harmadik szintén nyáron ért véget, az esetszámok pedig a tavalyi évben is –csakúgy, mint 2020-ban – ősszel kezdtek el újra emelkedni.

Arról, hogy a járvány negyedik hulláma sok szempontból hasonlóságokat mutatott az egy évvel korábbi, második hullámhoz, egy tavaly novemberi cikkünkben írtunk részletesen. Összehasonlítottuk a négy hullám különböző görbéit, a fertőzöttek és elhunytak hétnapos átlagától kezdve egészen a lélegeztetőgépen lévő betegek számáig.

Így követi a negyedik hullám a második alakulását | atlatszo.hu

Leginkább az aktív fertőzötteket mutató grafikonon és az utolsó két ábrán látszik legjobban a kísérteties hasonlóság: a kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma szinte ugyanolyan ütemben emelkedik, mint egy éve. Az abszolút számokat tekintve viszont a kórházban kezelteké elmarad a tavalyitól, a lélegeztetőn lévőké pedig megegyezik, ahogy az aktív fertőzötteké is majdnem azonos (minimálisan elmarad).

A fertőzöttek életkorát tekintve ugyanakkor akadtak különbségek: míg az első hullámban arányaiban sok idős, 80 év feletti betegedett meg (19,19%), az idő előrehaladtával egyre többen kapták el a vírust a fiatalabb korosztályokból is.

A második és harmadik hullámban a 40-49, és az 50-59 éves korcsoportból került ki a legtöbb fertőzött. A negyedik hullámban pedig a 20 év alatti betegek száma is jelentősen emelkedett (több mint 16 százalékra), ezzel párhuzamosan pedig arányaiban jóval kevesebb idős betegedett meg. Míg az első hullám során minden ötödik beteg 80 év feletti volt, a negyedik hullámban már csak minden harmincötödik fertőzött tartozott ebbe a korosztályba.

Nem egyeznek a számok

A konkrét számok mellett ugyanakkor az is érdekes, hogy a most kapott adatok mennyire egyeznek meg a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu számaival. A tavalyi év végéig a koronavirus.gov.hu 1 256 415 fertőzöttet tartott számon. Ugyanerre az időszakra az NNK-tól most megkapott adatbázisban azonban már 1 258 027 fő jelenik meg, ami 1600-al több a hivatalos járványoldal számainál.

Mindez azért különösen érdekes, mert az NNK által rendelkezésünkre bocsátott táblázatban a három alatti esetszámokat tartalmazó cellákat kipontozták, azaz jópár értéket nem ismerünk pontosan az egyes korcsoportokban. Az eltérés ezért akár még ennél is nagyobb lehet, hiszen a kipontozással elfedett fertőzöttek száma számításaink szerint valahol ezer és háromezer között mozog.

Pedig ha a két adatbázis megegyezne, akkor a jelenlegi adatsornak kevesebbnek kellene lennie a hivatalosan közölt számoknál. Válaszlevélben érdeklődtünk az NNK-nál azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza az eltérést, egyelőre azonban nem kaptunk választ kérdésünkre.

Szintén figyelemreméltó, hogy nemcsak a járványügyi tájékoztató oldal számaival nem egyeznek a most kapott adatok, hanem egy korábban NNK által elküldött adatbázissal sem.

Múlt heti cikkünkben bemutattuk településszintű bontásban a tavalyi év koronavírus fertőzöttjeinek oltási kórtörténetét – a fertőzöttek száma ebben az esetben sem egyezett meg a koronavirus.gov.hu számaival. Több mint háromezer volt a különbség, ennyivel több fertőzött szerepelt abban az adatbázisban.

A regisztrált koronavírus fertőzöttek több mint 70 százaléka oltatlan volt 2021-ben | atlatszo.hu

Ezek az adatok csak iránymutató jellegűek, pontos következtéseket nem tudunk levonni belőlük, már csak azért sem, mert nem tudjuk, a koronavírus fertőzöttek mikor kapták el pontosan a vírust, és ahhoz képest mikor lettek beoltva. Emellett az sem mindegy, hogy milyen vakcinát kaptak az oltottak.

Ha a most kapott adatbázisban csak a tavalyi év fertőzöttjeit nézzük, akkor is jelentős eltérések vannak. Múlt heti cikkünk adatait összevetve a mostanival (és ezúttal ott is figyelmen kívül hagyva a kipontozott cellákat), összesen 934 508 fertőzöttet látunk a tavalyi évben. A koronavirus.gov.hu szerint ez a szám 931 901, míg a most kapott adatbázis 934 076 fertőzöttet tart nyilván a tavalyi évre vonatkozóan.

És nem ez az első eset, hogy hasonló eltéréssel szembesülünk. Május végén megkaptuk, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összehasonlítva több mint 1600 elhunyt hiányzott az adatbázisból. Hétfői cikkünkben pedig megírtuk, hogy az elhunytak életkorát és nemét tartalmazó idősoros adatbázist kértünk az NNK-tól, a táblázat pedig a publikus számoktól és korábbi NNK-s adatsoroktól is jelentősen eltérő számokat tartalmaz.

Ismét a hivatalos járványportálon közöltektől eltérő adatokat kaptunk az NNK-tól az elhunytak számáról | atlatszo.hu

Eddig soha nem látott részletességű adatokat kaptunk a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022 január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Azonban a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldal, a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve azt tapasztaltuk, hogy valami nem stimmel az adatokkal: több mint 1600 elhunyt hiányzik ugyanis a most kapott adatbázisból.

Korábban már megnéztünk több, mások által elküldött koronavírus tematikájú adatigénylést is, például a K-Monitor által korábban kapott adatokat, és ezeket összevetettük a hivatalos számokkal. Ezekben az esetekben sem stimmeltek az adatok. Mikor az eltérések okáról érdeklődtünk, utólagos korrigálásra hivatkozott a Müller Cecília vezette NNK.

„Megmagyarázta” Müller Cecília, miért hiányzik 1630 elhunyt a központi adatbázisukból | atlatszo.hu

A jelentős, adatforrások közötti eltérések miatt visszakerestük néhány korábbi sikeres adatigénylést, és összevetettük a központi kommunikáció által közölt számokkal. A vizsgált adatigénylések mindegyikében voltak olyan eltérések, amelyek sem egymással, sem a koronavirus.gov.hu-n közzétett számokkal nem egyeztek meg.

„A táblázatok a nyilvántartásban jelenleg elérhető adatok alapján készültek el, így a táblázatokban található adatok eltérhetnek a központi kommunikáció által korábban nyilvánosságra hozott adatoktól. Ennek több oka lehet, egyrészt jellemzően az előző napi adatokat másnap reggel publikálták, másrészt a nyilvántartásban folyamatos az adattisztítás, mely szintén eltérésekhez vezet” – magyarázták.

Szopkó Zita – Szabó Krisztián