Megjósoljuk, hol lehet legközelebb síntörés a vasút fővárosi szakaszain

Budapesten több helyen is szabad szemmel láthatók olyan vasúti pályahibák, melyek síntöréshez vezethetnek – vagy már meg is tették, mint legutóbb a MÁV „fekete hétfőjén”, nem messze a Nyugati pályaudvartól. Két olyat kerestünk meg és vettünk videóra, amelyek miatt a legforgalmasabb agglomerációs vasútvonalakon jelenleg is sebességkorlátozás van érvényben, és bármikor balesethez, szerencsésebb esetben fennakadáshoz vezethetnek. Mindkettőre igaz az is, hogy rendbetételük már tervben volt, amíg Lázár János a hivatalba lépése után le nem húzta azokat a tervezett vagy folyamatban lévő budapesti fejlesztések listájáról. Videóriport.

Augusztus 15-én, vasárnap este kisiklott a Kolozsvár felől érkező InterCity a Keleti pályaudvar előtti vágányszakaszon. Magyarország legforgalmasabb fejpályaudvara kedd hajnalig nem tudta fogadni és indítani a vonatokat. A „fekete hétfőn” azonban történt egy másik incidens is, a Nyugati pályaudvar és Kőbánya alsó között pályahiba miatt csak egy vágányon közlekedtek a vonatok. Mindkét eset mögött a budapesti pályaszakaszok leromlott állapota áll, ami egyáltalán nem ismeretlen a kormányzat előtt, sőt 2021-ben tervek készültek a felújítására a BFK Budapest Fejlesztési Központnál (BFK) Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia néven.

„Lezárható magas érdeksérelemmel”

2023 januárjában a Telex birtokába került a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) 80, főleg fővárosi és környéki fejlesztését összesítő dokumentum, amely azt részletezte, hogy milyen sérelemmel járna azok leállítása. A miniszter a szakemberek által összeállított anyag több olyan sorához hozzáfűzött annyit, hogy „lezárni”, amely mellett az állt, hogy a lezárás „magas érdeksérelemmel” járna.

Ezek között olyan is volt, ahol figyelmeztették Lázárt, hogy a projekt kihúzása – az uniós támogatás elvesztésével – valójában többe fog kerülni a magyar adófizetőknek.

Lázár mindössze 8 esetben döntött a beruházás folytatása mellett, így Vitézy Dávidnak nem volt nehéz dolga mindkét, fennakadásokat okozó esetet összekötnie a miniszter személyével. Persze nem csak a Keleti előtti vasúti váltókörzet újjáépítése és cseréje vagy a Nyugati pályaudvar és környékének, a Cegléd-Nyugati pályaudvar bevezető szakaszainak fejlesztése lett – az uniós források visszafizetése mellett – lezárva, hanem a Vác-Nyugati pályaudvar vonalé is. Ott ugyan nem történt síntörés a MÁV fekete hétfőjén, de forrásaink szerint bármikor megtörténhet, „csoda, hogy eddig nem volt”.

Rákospalota-Újpestnél például szabad szemmel látható, ahogy az ágyazat hibája miatt akár 10 centit is kileng a sín és a vasbetonaljak a sarat dagasztják fel, egyre mélyebbre süllyedve. Ugyan Rákospalota-Újpesttől Vácig 120 kilométer a megengedett sebesség, Rákosrendezőig csak 60-nal, onnan pedig 80-nal lehet menni. Mindezt Magyarország legforgalmasabb elővárosi vasútvonalán.

Ágyazat helyett sár tartja a vasbeton aljakat

A forgalom szempontjából második helyre szorult elővárosi vonalon – a Nyugati-Cegléd-Szolnokin – még rosszabb a helyzet. Az 1968-ban lerakott 48 kg-os sínek alatt az ágyazat olyan állapotban van, hogy mindössze 60-nal haladhatnak a vonatok, miközben a vonalon InterCityk is járnak.

A Zugló vasútállomáson tapasztalható rémisztő állapotokról épp pár órával azelőtt írt Magyar Közlekedési Klub, hogy a Keletiben kisiklott volna a kolozsvári IC. Mint írták: „ágyazat helyett lassan a hell-dobozok és a sár tartják meg a vasbeton aljakat” továbbá, hogy „kérdés, vajon mikor adja fel majd egyszer csak a szétrohadt pálya”. Mindössze egy napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy bekövetkezzen a megjósolt síntörés.

Ahogy arról az Átlátszó is írt, az elmúlt évek vonatkisiklásainak háromnegyede pályahiba miatt történt. A Lázár alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) 2024 májusában kiadott jelentése sorra veszi az alépítményi (földművek és műtárgyak, mint amilyen a töltések és a hidak) és a felépítményi hibákat. Utóbbiak közé tartoznak az ágyazat, az aljak és a sínek hibái. Ilyenből kettőt is találtunk Budapesten, méghozzá vasúti megállóban, szabad szemmel is jól látható módon.

 

Az általában zúzott kőből készült ágyazat feladata, hogy a vágány irányát és úgynevezett fekszintjét megtartsa, a csapadékvizet pedig áteressze. Ehhez képest Zuglónál lényegében sarat találtunk zúzott kő helyett, Rákospalota-Újpesten pedig sarat és a vasbeton aljakkal együtt fel-le mozgó síneket. Mindkét pályahiba olyan, amely síntöréshez vezethet, és melyeket nem csak a pályafenntartó, de akár az utazóközönség is nap mint nap megcsodálhat Budapest két vasúti megállójában, amíg a késedelmesen érkező vonatokra várakozik.

Szöveg: Tálos Lőrinc — Videó: Pápai Gergely