Májusban kaphatunk téli adatokat a kórházaktól, az emberek nem látják, mekkora a baj

Közérdekű adatigényléssel fordultunk február elején több megyei kórházhoz is, hogy bemutassuk, a koronavírus harmadik hullámáig hogyan teljesítettek az egészségügyi intézmények. A pécsi, a szegedi, a miskolci, a győri és a kecskeméti kórházak közül csak utóbbi válaszolt, alig pár nap alatt. Pécs és Szeged 45 nap haladék után 45 napot kért, vagyis a téli adatok májusban lesznek nyilvánosak. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint a titkolózás miatt nem látják az emberek mekkora a baj, csak akkor, ha egy hozzátartozójuk kórházba kerül.

„Mi támadunk, a vírus védekezik” – ezt mondta Orbán Viktor 2021. február 5-én a Kossuth rádióban. A szokásos péntek reggeli interjú kivonata a koronavirus.gov.hu oldalon is elérhető. Eszerint a miniszterelnök akkor arról is beszélt, hogy „az új fertőzöttek száma 1576, meghalt 98, javarészt idős és krónikus betegségben szenvedő magyar, kórházban 3638 koronavírus-megbetegedett fekszik, lélegeztetőgépen pedig 302-en vannak. Az elmúlt három-négy nap adatai alapján a miniszterelnök rámutatott: a helyzet javulása megállt, stagnálás, némi romlás látszik.”

A kormányfő akkor nem beszélt arról, hogyan állnak a kórházak. Emlékezhetünk, hogy ősszel még azt hangsúlyozta, hogy „az egészségügy felkészült a járvány következő hullámának kezelésére”.

Koronavírus: csak a sikerekről beszél a kormány, nem véletlenül – mondja a pszichológus

„Megnyerte”, „sikerült”, „újra sikerül”, „most mi támadunk” – néhány szófordulat Orbán Viktor miniszterelnök koronavírussal kapcsolatos kommunikációjából. Míg Szlovákiában a reális veszélyre figyelmeztetve beszélnek a politikusok, itthon a kormánypárttól csak a pozitívumokat lehet hallani. Az Átlátszónak nyilatkozó pszichológus szerint nem véletlen, hogy a kormányoldalról nincsenek rossz hírek.

A vírus állítólagos februári legyőzésével szinte egy időben több megyei kórháznak is közadatigénylést küldtünk, hogy megtudjuk, ősz óta mi történt az egészségügyi ellátórendszerben. Azt kértük, küldjék el az intézményben koronavírusos betegek kezelésére felkészített, 2020. november 6. és 2021. február 1. között meglévő ágyainak számát, továbbá ezek közül az ugyanebben az időintervallumban foglalt ágyak számát, napi bontásban. A halálozási adatokra is rákérdeztünk, külön feltüntetve azoknak a számát, akiknél korábban koronavírus-fertőzést állapítottak meg.

Ezt elküldtük a Bács-Kiskun Megyei Kórháznak Kecskemétre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháznak Miskolcra, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórháznak Győrbe, a Szegedi Tudományegyetemnek és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központnak is.

Választ egyetlen helyről kaptunk. A Bács-Kiskun Megyei Kórháztól 13 nap után, még a kötelező válaszadási határidő előtt jött adat. Ezeket ebben a táblázatban foglaltuk össze:

 

 

Érdemes az ívet összevetni az országos adatokkal:

Az látszik, hogy míg a megyei kórházban ápoltak száma mindössze december közepén közelítette meg a teljes ágyszám felét, addig ez februárra jelentősen csökkent, a 714 ágyból mindössze 165-öt foglaltak el koronavírusos betegek. Az országos trend is hasonlót mutatott, vagyis február elején joggal hihette Orbán Viktor, hogy „legyőztük” a vírust.

Ugyanakkor, ha az arányokat vesszük alapul, könnyen lehet, hogy mára elérte kapacitása határát a Bács-Kiskun Megyei Kórház is, vagyis az elkülönített ágyak mostanra megteltek koronavírusos betegekkel.

Még egy adat áll rendelkezésre Debrecenből, igaz, rövidebb időszakra. Ezt a Debreciner.hu kérte ki, az eredményekről tavaly decemberben írtak. Ők akkor arra a következetésre jutottak, hogy Debrecenben „október 23-a óta folyamatosan emelkedett a Kenézy Kórház koronavírusos betegeinek száma, november 5-én már 373-an voltak, a rendelkezésre álló ágyak száma pedig ekkor 487 volt”.

Káros és életekbe kerül

Hogy azóta mi történt, mindenki sejti, de a nyilvánosság továbbra sem tudja. A közadatigényléseinkre a győri klinika törvénysértő módon egyáltalán nem válaszolt, a szegedi és a pécsi klinika pedig először 45 napos határidőt kért, majd ezt meghosszabbította újabb 45 nappal.

Vagyis a februárig szóló adatok májusban kerülhetnek nyilvánosságra.

Mindkét egyetemi központ arra hivatkozott, hogy a kérésünk teljesítése „az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását továbbra is veszélyeztetné”.

Az, hogy Magyarországon mennyivel másabb a koronavírus-kommunikáció, mint a környező országokban, azt ebben a cikkben mutattuk meg. Ahogy azt is, hogy korábban pereltük a Szegedi Tudományegyetemet, mivel a tavaly tavaszi ágyfelszabadítás adatait is jogszerűtlenül titkolták. Az első tárgyalás után végül ki is adták.

A járványügyi kormányzati tájékoztatás minden hatodik bejegyzése propaganda

Adatújságírás Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! November 13-ig kigyűjtöttük a kormány hivatalos tájékoztatóoldalának összes bejegyzését és ezeket elemeztük. Szijjártó Péterrel lehetett a legtöbbször találkozni. A legtöbb ország a járványtájékoztató oldalát – nem meglepő módon – a járvánnyal kapcsolatos adatok, grafikonok és térképek közlésére, továbbá a különféle kormányzati intézkedések bejelentésére használja.

Hogy miért érdekesek az adatok? A kormánykommunikáció szerint minden rendben – elég csak Gulyás Gergely minapi megszólalását idézni, miszerint „Magyarország a legeredményesebben védekező országok közé tartozik”, valamint, hogy „kapacitásprobléma nincsen, minden ezzel ellentétes hír az valótlanság, álhír”. Miközben az Országos Kórházi Főigazgatóság „egészségügyi tanuló és végzettségű önkéntesek jelentkezését várják a koronavírus-járvány elleni védekezés segítésére”, az elhunytak száma pedig már közelít a 19 ezerhez.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a titkolózással kapcsolatban azt írta az Átlátszónak, szerinte kulturális kérdés, „hogy hogyan kezeled a válságot, tisztességesen, mint Nyugat-Európa, vagy szovjet módszerekkel. Utóbbi iszonyatosan káros és életekbe kerül, rövidtávú haszna van, nem látják az emberek mekkora a baj, csak akkor, ha valamely hozzátartozójuk kórházba kerül”.

Tízezernél is több új fertőzött – második napja 200 felett az áldozatok száma

Továbbra is romló tendenciát mutatnak a koronavírus-járvány legfontosabb mutatói, több lélektani határt is átléptek a számok. Az egy napon bejelentett új fertőzöttek száma 2021. március 19-én 10 759 fő volt, míg az elhunytak száma két egymást követő nap is 200-nál több volt.

Segesvári Csaba

Nyitókép: A Pfizer-BioNTech újonnan érkezett, koronavírus elleni vakcináit tartalmazó dobozt szállítják a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház gyógyszertárába Székesfehérváron 2021. március 9-én. MTI/Vasvári Tamás

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!