A borsodi időközi választáson is rengeteg csalást és szavazatbefolyásolást észleltek a delegáltak

A 2018-as parlamenti, a 2019-es EP és önkormányzati választást követően a 2020. októberi borsodi időközi választás volt az Unhack Democracy által vizsgált negyedik választás. A civil szervezet ezúttal is a korábbaikhoz hasonló anomáliákat és csalási formákat talált, és kiemelte a függőségi viszonyok erősségét: az ellenzéki választási delegáltak is kiszolgáltatottak a helyi polgármestereknek, ezért sok rendellenességet félelemből nem jelentenek.

„Az adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból és kommunikáció szakemberekből álló Unhack Democracy célja, hogy támogassa a polgárokat azáltal, hogy eszközöket és tudást biztosít számukra a választások nyomon követésére, és megvédje a demokratikus intézményeket” – írja magáról a Belgiumban bejegyzett szervezet, amit a 2018-as magyar parlamenti választások után alapítottak.

Elsőként ezt a választást vizsgálták: a szavazatszámláló bizottságok 160 tagjával interjúztak, és így az Ukrajnában élő szavazók buszoztatásával kapcsolatos információkra, szavazatvásárlásokra, szavazók megfélemlítésére, valamint a választási eredmények manipulációjára derítettek fényt.

Unhack Democracy Europe: így csalhatott a Fidesz a 2018-as választásokon

A tavaly áprilisi parlamenti választásokon tapasztalt furcsaságok és szabálytalanságok megkérdőjelezik a néhány nap múlva esedékes EP-választások tisztaságát – állítja jelentésében az Unhack Democracy Europe.

Tavaly publikált jelentésében az Unhack Democracy a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választás során tapasztalt visszásságokról számolt be. Ehhez 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdeztek meg a tapasztalataikról. A megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.

Rengeteg csalás volt a tavalyi EP- és önkormányzati választásokon, de sokat nem is jegyzőkönyveztek

Az Unhack Democracy 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdezett a 2019 májusában tartott Európai Parlamenti és az októberi önkormányzati választás során szerzett tapasztalataikról. Az eredmény siralmas: a megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.

Nemrég megjelent tanulmányukban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. egyéni választókerületében 2020. október 11-én rendezett időközi országgyűlési képviselő választással kapcsolatos kutatásuk eredményeit ismertetik. Az összefoglalónk 48 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik. Ez a 110 szavazókör (össz)ellenzéki delegáltjainak közel 25 százalékát jelenti. A delegáltak egy 41 kérdésből álló online kérdőívet töltöttek ki, és személyes interjúban beszéltek az általuk tapasztaltakról.

„Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárt tagjaitól nem kaptunk választ arra a kérésünkre, hogy továbbítsák kérdőívünket delegáltjaiknak, így az eredmények kizárólag az ellenzéki delegáltak vallomásait tükrözik” – olvasható az anyagban.

A kutatás során olyan aggasztó dolgok derültek ki, hogy például a szavazóköri pártdelegáltak 71 százaléka nem bízott a választások lebonyolításának tisztaságában – ugyanakkor a válaszadók 15 százaléka saját bevallása szerint nem jegyzőkönyvezte az észlelt rendellenességeket (pl.: az idős mozgóurnával szavazók befolyásolását, a bizottsági tagok stigmatizálását és jogköreinek korlátozását).

„Többen fideszes maszkban jöttek szavazni és tüntetőleg írták alá fideszes tollal az aláíró ívet… Nagyon megdöbbentő volt, de az X-et tudta hová kell tenni, holott írni, olvasni sem tudott“ – mesélte az egyik delegált Megyaszó községről.

A megkérdezettek 62 százaléka észlelt a választókra történő nyomásgyakorlást a kampány alatt, illetve a választás napján, ami egy erős függőségi rendszert tükröz, ahol a választói szabad akarat sérül. Ezzel a függőségi rendszerrel kapcsolatban kiemeli a jelentés, hogy mennyire nagy befolyása van: a helyi ellenzéki delegáltak is ki vannak szolgáltatva a helyi polgármesterek által irányított/befolyásolt gazdasági és/vagy szociális viszonyoknak, ezért „félve attól, hogy ők vagy családtagjaik elveszíthetik a (köz)munkájukat, nem mernek fellépni a szabálytalanságok és törvénysértések ellen.”

A megkérdezett delegáltak 30 százalékánál merült fel a láncszavazás és szavazatvásárlás gyanúja, és 10 százalékuk észlelt rendellenességet a mozgóurnás szavazatok kezelését, feldolgozását illetően. Négy fő az idős emberek tudatos befolyásolásáról számolt be, két esetben pedig a delegáltakkal biankóban akarták aláíratni több példányban a jegyzőkönyveket a számolás előtt.

„A polgármester felesége hidegtálakat vitt a mozgóurnás szavazóknak” – mondta egy Ongán dolgozó szavazatszámló.

Ugyanakkor a delegáltak felkészültsége sem volt megfelelő a jelentés szerint: bár a bizottsági tagok jogai és kötelezettségei elvileg egyenlőek, a megkérdezettek több mint 20 százaléka számolt be arról, hogy a bizottsági munka bizonyos fázisait nem végezhette, például 8,5 százalékuk nem kezelhette a névjegyzéket. További 6 százalékuk pedig nem tudott arról, hogy joga lenne hozzá.

A kutatás szerint az összellenzék a választás után a bizottsági tagok 10 százalékával semmilyen formában nem vette fel a kapcsolatot, és 25 százalékától nem kérte el a jogorvoslati lehetőség szempontjából is fontos jegyzőkönyv másolatát. Az ellenzéki pártok mulasztásainál említi a jelentést azt is, hogy a választások törvényes lebonyolítása érdekében sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetniük a delegáltjaik felkészítésére.

Az Unhack Democracy teljes jelentése itt olvasható (PDF).

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Koncz Zsófia (Fidesz) leadja szavazatát 2020. október 11-én a borsodi időközi országgyűlési képviselő választáson, amit ő nyert meg (Fotó: Koncz Zsófia/Facebook)