Bezárás
Környezetpusztítás

Megszereztük a számokat: ezer fát vágnak ki a budapesti atlétikai stadion miatt

Az atlétikai stadion és a hozzá tartozó kiegészítő projektelemek miatt összesen ezer fát vágnak ki. A fapótlási megállapodás műszaki dokumentációja szerint a stadion telkén 858 fát vágtak ki, a környéken pedig további 216 darabra vár ez a sors. A megállapodás szerint a kivágottak helyett csupán 327 fát ültetnek a stadion telkére, a kötelező fapótlás nagy részét pedig egyszerűen pénzzel váltják ki a beruházók: 1332 fa ültetése helyett 106 millió forintot fizetnek.

Támogatási kampány

A 2023-as atlétikai világbajnokságra készülő atlétikai stadiont Budapest IX. kerületében, a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre lévő telken, a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen húzzák fel. A Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében nem csak egy stadion épül, hanem egyúttal rehabilitálnak egy igen értékes Duna-parti területet is, valamint a fővárosiak számára egy új közpark valósul meg.

A telek jelenleg még üresen áll: nemrég fejeződött be a terület előkészítése, amit a Mészáros- gyerekek cége, a Fejér – B.Á.L. Zrt. a Föld-Trans Kft.-vel közösen végzett.

Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat az atlétikai stadion helyszínén

A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol egy fás parkot kell miatta kiirtani.

December elején startolt el a stadion építése. A kivitelezést nettó 150 milliárdért (bruttó 190 milliárdért), – azaz a Puskás Stadionhoz fogható költséggel –, a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen végzi. Előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi Paár Attila, győri építőipari nagyágyú érdekeltségi körébe tartozik.

A Magyar Építő Zrt. YouTube csatornáján tekinthető meg a telek decemberi állapota: az 56. másodpercnél látható egy drónfelvétel, amin már csak néhány megmaradt fa tűnik fel.

Az atlétikai stadion telkén tehát már kivágták a fákat, a pusztításról tavaly áprilisban számoltunk be, azt azonban nem tudtuk, hogy pontosan mennyi fát dózeroltak le, és hogyan fogják pótolni a növényzetet. Ezeket a számokat a fapótlási megállapodás műszaki dokumentációja tartalmazza, amit kérésünkre a IX. kerületi önkormányzat juttatott el hozzánk.

Atlétikai Stadion: fapótlá… by atlatszo

A megállapodás a Kiemelt Beruházások Központja illetve Ferencváros, és Csepel Önkormányzata között jött létre. A dokumentumot 2019. októberében Bácskai János, a IX. kerület volt polgármestere írta alá. Az atlétikai stadion megvalósítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügy, ezért a Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatal jár el hatóságként, nem pedig az egyébként illetékes önkormányzat.

A 2019-es fapótlási megállapodásból kiderül, hogy az atlétikai stadionhoz és a hozzá tartozó kiegészítő projektelemekhez tartozó fakivágás két ütemben valósul meg. Az első ütemben az atlétikai stadion telkét dózerolták le.

  • A telken 858 darab fát vágtak ki, amiből 800 fa számít pótlandónak.
  • A kivágott fák helyett 2941 fát kell pótolniuk.
  • Csupán 327 darab fát telepítenek a projekt keretében a telken. (Ez a 2941 darab fapótlási kötelezettségnek mindössze a 11 százaléka.)

Marad 2614 fa, amit pótolniuk kell.

  • Ebből 1282 darab fát a Déli Városkapu Fejlesztési Program projektterületére telepítenek, tehát nem az atlétikai stadion telkére. (Ez az összes fapótlási kötelezettségnek a 44 százalék)
  • 1332 fát pedig pénzzel váltanak ki 106,6 millió forint összértékben. (Ez az összes fapótlási kötelezettség 45 százaléka).

A megállapodásban a felek két fontos dolgot is rögzítettek: azt, hogy a beruházás területén lévő növényzet kiemelkedő értéket képvisel, és hogy a fapótlási kötelezettséget a beruházó elsősorban telepítéssel teljesíti.

A beruházással érintett atlétikai stadion, HÉV, és kiegészítő területek telkei. Forrás: Napur Architect

A második ütemben a HÉV telkén és kiegészítő IX. kerületi telkeken lévő 216 fát és bokorfákat vágják ki:

  • 216 fából 204 fa pótlandó;
  • a kivágott fák helyett 414 fát kell ültetni, amiből 94 darabot a telken telepítenek;
  • a Déli Városkapu Fejlesztési Program projektterületén 273 darab fát pótolnak;
  • 47 darab fát pénzzel váltanak ki, összesen 3,7 millió forint értékben.

A fakivágás második ütemérea vonatkozó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot Baranyi Krisztina 2020 augusztusában írta alá, ugyanis ezek a telkek a ferencvárosi önkormányzat tulajdonában állnak.  A fapótlás határideje 2024 tavasza, és a megállapodás szerint 12 centiméter törzsátmérőjű (35/40-es törzskörméretű) fákkal fog történni a pótlás.

A két ütem során tehát összesen 1379 darab fa pótlása nem valósul meg sem az atlétikai stadion telkén, sem a Déli Várokapu Fejlesztései Program projektterületén, hanem összesen 110,3 millió forinttal váltják ki őket.

„Az önkormányzat jelenleg is tárgyal a kivitelezővel, hogy lehet-e még több pótlásról szó, és az hogyan legyen”

– tudtuk meg Ferencváros Önkormányzatától.

323 fával lesz kevesebb a telken

A 2019-es dokumentum egyes részleteit a tavaly nyári közmeghallgatáson ismertette Ferencz Marcel, a NAPUR Architect Kft. vezető tervezője. „Natura 2000 határán vagyunk, ami azt jelenti, hogy nekünk itt viselkednünk kell” – mondta a tervező.

Az előadás során Ferencz Marcel az atlétikai stadion telkén kivágott 800 fáról tett szóban említést. Elhangzott, hogy 160 fa maradt a telken, és hogy 477 fát ültetnek. Úgy tűnik tehát, hogy sikeresek voltak az önkormányzattal folyó tárgyalások, ugyanis 11 százalékról 16 százalékra emelkedett azoknak a fáknak az aránya, amit az atlétikai stadion telkén pótolnak.

Az építkezés előtt 960 fa volt a telken, amiből 800-at kivágtak. A 160 megmaradt mellé 477 fát ültetnek, így összesen 637 fa lesz a telken, ami az eredeti állapotokhoz képest 323 fával kevesebb.

Forrás: StadiOFF/Facebook

A prezentációból fény derült arra, hogy miért kellett 800 fát kivágni:

  • 284 fa útban volt a stadion épületének;
  • 162 darab fát veszélyessé nyilvánítottak: amikor eltávolították a part korábbi kőburkolatát, a rajta lévő fákat ki kellett vágni;
  • 305 fát vágtak ki árvízvédelem és terepalakítás miatt;
  • 49 darab fa pedig kiszáradt.

“Ne felejtsük el, hogy az a zöld ami most ott van, az valójában egy hamis illúzió: az a természet kinövése, nem egy gondozott városi tér.” Ferencz Marcel azt is elmondta, hogy elsősorban nem a stadion miatt kell kivágni a fákat, hanem a barnamező felszámolása miatt, ugyanis:

  • az épületek alatt található veszélyes hulladékot el kellett eltávolítani,
  • ki kellett emelni a talaj alatt futó közműveket,
  • sok fa elszáradt,
  • és az árvízvédelem miatt is menniük kellett a fáknak.

Ferencz Marcel nem idézi az előzetes vizsgálatot, amiből azt lehetett megtudni, hogy a terület nagy része a hajdani VITUKI telephelye volt, az egykori gyárterület pedig erősen szennyezte a talajt és a folyót,

azonban az értékes faállomány, azaz a ligetes rész, pont a stadion helyén volt található.

Ferencz Marcel már sok olyan épületet tervezett, ami „tájsebet” okozott Budapest városképében. Ő tervezte a Duna Arénát, ami a város északi részén csúnyítja el a pesti Duna-partot. Itt, mint ismert a megvalósult épület köszönőviszonyban sem volt az eredeti tervekkel. Továbbá Ferencz Marcel jegyzi a Városligetben épülő Új Néprajzi Múzeumot, amit finoman szólva sem a tájba simulás jellemez.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: 2020-as drónfotó az atlétikai stadion ledózerolt telkéről (fotó: StadiOFF )

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom