Elkaszálta a Kúria a külföldi cégeket sújtó makói építményadót, a polgármester babafákról posztol 

Külföldiekre szabott adózást vezetett be 2019-ben Makó fideszes városvezetése: a 250 főnél több főt foglalkoztató társaságok építményadóját háromszorosára emelte. Csakhogy ez az érintett cégeknek nem tetszett. Makó a Kúrián bukta a pert, a város fideszes polgármestere közösségi oldalán hallgat az ügyről – helyette „babafákról” posztol.

Támogatási kampány

“Makói tulajdonú céget nem érint, hogy a makói képviselő-testület tegnapi rendkívüli ülésén megemelte a 2013 óta változatlan mértékű vállalkozási építményadót. Az indok a dinamikus gazdasági fejlődés” – így magyarázta a KESMA-tag Délmagyarország 2019-ben, hogy miért is emel adót Makó fideszes városvezetése.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Akkor azt írták, a helyiadó-emelés a 250-nél több embert foglalkoztató cégeket érinti, ezek között makói tulajdonú nincsen. A városvezetés az intézkedéstől 100 milliós többletbevételt remélt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy “kivételezett” cégek építményadója – ahol a tényleges munka folyik – a 2019-es 550 forint/négyzetméterről 1500 forintra nő, a kapcsolódóak 330 forint/négyzetméterről 1000-re. A 2019-es előterjesztés nem nevesítette a cégeket.

A céginformációk szerint három ilyen társaság van: az egyik a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., a másik a DUOCOR Ipari Bt., a harmadik pedig a Givaudan Hungary Kft.. Mindhárom vállalkozás külföldi tulajdonú. Hogy mennyire fontosak a városnak, jól mutatja, a Givaudan 2012-es átadásán maga Szijjártó Péter is ott volt.

Multik kontra makói Fidesz

Míg 2019-ben az építményadóból a város 160 millió forintos építményadóval számolt, addig a 2020-as költségvetés függelékében már 270 milliós tétel szerepel. Márpedig ennyit biztosan nem tud beszedni a város, ugyanis a Kúria elmeszelte a város adóemelését.

A Kúria határozata szerint, a fideszes polgármester által beterjesztett és a képviselők által megszavazott rendelt sérti a helyi adó törvényt. A Kúria azt írta, “az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének” – ennek nem tett eleget Makó önkormányzata. A rendeletet “2020. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette”.

Makó költségvetésén eleve 200 milliós lyukat ütött a Continental gyengélkedése, erről februárban írtunk részletesebben.

Autóipari beszállító miatt nyög Makó, nincs költségvetése a városnak

Nincs 2020-as költségvetése a városnak, mert nem tudtak a fideszes többségű közgyűlésben a képviselők dűlőre jutni. 200 milliós lyukat üt a német autóiparnak beszállító helyi cég, a ContiTech csökkenő adóbefizetése, és a tavaly novemberi rendkívüli építményadót is bíróságon támadta meg egy helyi vállalkozás. Még Lázár János szerint is gondban van a büdzsé.

Akkor már tudni lehetett, hogy a háromszoros adó miatt per indult a város ellen. Ez nem is tetszett a fideszes képviselőknek. A helyi Fidesz éppen a ContiTech épülete előtt tartott február közepén sajtótájékoztatót. A frakcióvezető Mágori András akkor azt mondta,

“a testület által novemberben elfogadott építményadó-emelést törvényességi eljárással megtámadták, erre válaszolva 2021-re ugyanekkora emelést fognak megszavazni (…) a makói Fideszt nem zsarolhatják multicégek!”

A cikket közlő makohirado.hu oldaláról ugyan eltávolították a képviselő szavait, de a makoicsipos.hu megőrizte, ahogy a Délmagyarországban nyomtatva megjelent tudósítást is.

A határozat a törvénytelenségen túl egy 2013 óta fennálló mulasztásra is rámutat: “az Önkormányzati Tanács végül megállapítja, hogy az Ör. egységes szerkezetben nincs feltöltve a Nemzeti Jogszabálytárba és hasonlóképpen nem található ekként az önkormányzat honlapján sem.”

Hódmezővásárhelyen is elbukták

Lázár János Márki-Zay 2018-as győzelme óta sokkal több időt fordít Makóra, mint Hódmezővásárhelyre. A kormányközeli sajtó rendszeresen megírja, éppen mennyi pénz érkezik Makóra, és “lám, lám”, mi megy egykori városában. Úgy tűnik, a speciális adóztatás ötlete is megérkezett Makóra.

A hódmezővásárhelyit éppen 2019-ben kaszálta el a Kúria. Akkor a fideszes hódmezővásárhelyi testület telekadót növelt, ezt egy telektulajdonos sérelmezte. Ugyanis a sérelmezett 39 hektáros terület 51 milliót ért, míg “a 100,- Ft/m² adómérték alapján fizetendő helyi adó az ingatlan forgalmi értékének 75%-át teszi ki, amely konfiskáló jellegűnek minősül”.

Vagyis a Kúria szerint “súlyosan aránytalannak minősül az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat, az ügyben pedig a (nem jogerősen/véglegesen) megállapított adómérték belátható időn belül, kevesebb mint 2 év alatt emészti fel az adótárgy forgalmi értékét.”

Az önkormányzat, mivel a tulajdonos nem fizetett, 205 millió forint adóhiányt, 41 millió forint adóbírságot és a 14,4 millió forint  késedelmi pótlékot számított fel – ezt is mind megsemmisítette a Kúria.

A bevételekre mutogatnak

Hogyan érinti a döntés Makó költségvetését, mennyibe került a városnak a vesztes pereskedés, és miért nem került fel a jogszabály a megfelelő helyre? Ezekre a kérdéseinkre a Kabinet Iroda válaszolt. Azt kérték, a választ teljes terjedelmében közöljük. A lényegét előbb összefoglaljuk pontokban:

• az önkormányzat szerint 20 céget érintett az adóemelés, csak a 3 külföldi reklamált;
• a külföldi illetőségű cég sérelmének fő motivációját jelentő hátrányos megkülönböztetés cégükkel szemben nem helytálló;
• a külföldi illetőségű cégeknél az adóemelés a 2019. évi árbevételhez képest egyes cég esetében az árbevétel 0,09%-át, a másik cég esetében a 0,02%-át, míg a harmadik cég esetében a 0,04%-át jelentette;
• a költségvetésbe ily módon befolyó összeg közvetett módon az ő érdeküket is szolgálja, hiszen ezen költségvetési forrásból valósulnak meg olyan városi infrastrukturális fejlesztések;
• a cégek döntésén alapul, hogy a már befizetett építményadó összegét visszakövetelik az önkormányzattól;
• az önkormányzat egyeztet a cégvezetőkkel;
• az önkormányzat tárgyévi költségvetése stabil.

A teljes válasz pedig a következő.

Az önkormányzat költségvetése stabil

“Makó Város Önkormányzata 2019. novemberi 27. napi ülésén döntött arról, hogy a helyi adókról szóló 51/2011. (XII.15.) önkormányzati rendeletében foglalt építményadóra vonatkozó díjtételt módosítja. Ennek értelmében a 2013. év óta változatlan építményadó a 250 főt foglalkoztató adóalanyok esetében növekedett.

Ez az adóemelés Makó városában 20 vállalkozást érintett, amelyből mindösszesen 3 külföldi illetőségű cég sérelmezte az adóemelés tényét.

A Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata alapján megállapítható, hogy az adóemelés ellen kifogással élő három külföldi illetőségű cég sérelmének fő motivációját jelentő hátrányos megkülönbözetés cégükkel szemben nem helytálló, mivel az adóemelés nem kizárólag őket érintette, hanem egy rajtuk kívül 17 céget magába tömörítő, foglalkoztatottság mértékén alapuló homogén csoportot, ahol a foglalkoztatottság elérte a 250 főt.

Az önkormányzat az adó mértékének emelése során megvizsgálta a helyi sajátosságokat, az adófizetői teherbíró képességet, a gazdasági társaságok közötti adóteher arányos elosztásának az elvét és az önkormányzat gazdálkodási követelményeit. Összességében a nyilvánosan elérhető adatbázisokból megállapítható, hogy az adóemelés a 3 külföldi illetőségű cég 2019. évi árbevételhez képest egyes cég esetében az árbevétel 0,09%-át, a másik cég esetében a 0,02%-át, míg a harmadik cég esetében a 0,04%-át jelentette, azaz joggal juthatott az önkormányzat arra az álláspontra, hogy az adóemelés nem ró jelentős terhet a vállalkozásokra.

Sajnálattal vette tudomásul az önkormányzat, hogy az érintett cégek az árbevételükhöz képest ilyen alacsony mértékű közteherviseléstől is elzárkóznak.

Annak ellenére, hogy a költségvetésbe ily módon befolyó összeg közvetett módon az ő érdeküket is szolgálja, hiszen ezen költségvetési forrásból valósulnak meg olyan városi infrastrukturális fejlesztések, amelyek a munkavállalóik életkörülményeit közvetlen módon javítják, ezáltal erősítve a város lakosságmegtartó erejét, így az érintett cégek lehetséges munkavállalói bázisának megőrzését.

Az építményadó módosítással érintett cégek önálló döntésén alapul, hogy a már befizetett építményadó összegét visszakövetelik az önkormányzattól, vagy esetlegesen arról rendelkeznek, hogy a tárgyévet követő adóévre megállapított építményadó összegébe beszámításra kerüljön, mely esetben az önkormányzatnál marad a befizetett összeg.

Az önkormányzat egyeztet a fent nevezett 3 cég vezetőivel. Az önkormányzat tárgyévi költségvetése stabil.

A város a kötelező feladatellátásokat biztosítani tudja bevételéből, melynek kiemelt részét képezik a befolyt adóösszegek.

A COVID-19 vírus okozta járvány mind társadalmunkat, mind gazdaságunkat próbára teszi, felülírja a gazdasági, tervezési lehetőségeket is. A legfontosabb célkitűzés továbbra is a makói emberek életének védelme és a város kötelező feladatainak optimális biztosítása. Az önkormányzat a makói vállalkozások terheinek csökkentése érdekében a jövő évben semmilyen jellegű adóemelést nem tervez.”

Per helyett „babafák”

A város fideszes polgármesteret, Farkas Éva Erzsébet a kormányüzeneteken túl csak a “babafák” ültetéséről posztolt közösségi oldalán. Heti Facebook beszámolójában pedig azt ismételte el, hogy a város 200 milliós adóbevétel kieséssel számol, a perről, annak esetleges következményeiről viszont nem szólt semmit.

Ugyanakkor a Makói Csípős megírta, hogy polgármester a tavaszi veszélyhelyzet óta legalább 388 ezer forintért hirdetett a Facebookon. A portál Makó polgármesterének költéseit nézte át a Facebook nyilvános Hirdetéskezelőjében, amelyből kiderült, hogy a legnagyobb tétel (50 ezer forint) egy Délmagyarországos interjú facebookos bejegyzése volt, de legalább 30 ezer forintba került az is, hogy a lánya születésnapját hirdette.

Mészáros veje dolgozhat a Szombathely-Kőszeg vasútvonalon, Makó polgármestere költekezik

Nyugat.hu: Mészáros Lőrinc vejének cége újítja fel a Szombathely-Kőszeg vasútvonalat is A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. közleményben tudatta, hogy lezárult a közbeszerzési eljárás, amely alapján tizenöt hónap alatt valósulhat meg a Szombathely-Kőszeg vasútvonal korszerűsítése. A munkálatokat Mészáros Ágnes férjének cége, a Homlok Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság végezheti el.

Segesvári Csaba

Fotó: Testületi ülés Makón. Forrás: Farkas Éva Facebook oldala