A kormány többmilliárdos munkahelyteremtési támogatást fizetett, de 2018 óta csak csökken a munkavállalói létszám a makói Continental gumigyárban. Az Opten adatait és a 2016-os szerződést összevetve már tavaly sem volt meg az elvárt létszám, ezért elvileg akár egymilliárd forint is lehet a bírság. Ez azonban a még megmaradt munkásoknak fájhat leginkább.
Még októberben került nyilvánosságra, hogy a makói Continental gumigyárból az év végéig 140 dolgozót küldenek el. A leépítési hullám nem előzmény nélküli: idén korábban már bejelentették 100 ember elbocsátását.
A Continental cégcsoport 2013 óta a magyar kormány stratégiai partnere, 2016-ban pedig a makói gyárat működtető ContiTech Fluid Automotive Hungaria Kft.-nek, valamint a nyíregyházi ContiTech Magyarország Kft.-nek együttesen több mint 3 milliárd forint beruházástámogatást ítéltek munkahelyteremtésre.
December 2-án Lázár János, aki Makó parlamenti képviselője is, Facebook-posztban azt írta: a Continental „inkább visszafizeti a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassa az embereket”. Elmondása szerint kormányától azt a tájékoztatást kapta, hogy a Continental makói gyára nem tudja megtartani az állammal kötött szerződésben szereplő munkahelyeket, ezért inkább visszaadja a támogatást. Lázár egyébként már októberben arra szólította fel a kormányt, hogy vizsgálják felül a Continentallal kötött szerződést, és függesszék fel a cégnek járó támogatásokat.
December 8-án a cég bejelentette, hogy „létrejött az alkalmazottak helyzetét tisztázó, jogaikat védő új kollektív szerződés a Continental makói üzemében”, azt azonban nem közölték, mi áll pontosan a szerződésben, és hogy az megakadályozza-e a tervezett elbocsátásokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Erre valószínűleg egyébként kevés azt esély, mert az idei leépítések csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Az említett 3 milliárdos szerződés részleteit annak megkötésekor nem hozták nyilvánosságra, ezért az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be a Külügyminisztériumhoz, amely el is küldte a dokumentum másolatát. Ebben valóban szerepel, hogy a cégnek fenn kell tartania egy bizonyos munkavállalói létszámot, ellenkező esetben pedig vissza kell fizetniük a támogatás egy részét (hogy pontosan mennyit, arra még kitérünk).
A Continental-csoport októberi közleményében azt írta:
„a makói gyárhoz kapcsolódó, 2016-ban megítélt állami támogatás részeként vállalt kötelezettségeinket eddig teljesítettük,
a következő évekre vonatkozóan pedig már korábban felkerestük a kormány illetékes intézményét, hogy jelezzük, veszélyben látjuk a létszámvállalás teljesítését”. Ennek azonban ellentmondani látszanak a szerződésben és cégek beszámolóiban szereplő (az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető) adatok, amelyek alapján már tavaly sem volt elegendő a létszám az üzemekben.
A szerződésben a támogatandó Continental-fejlesztéseket két ütemre bontották, vagyis a két cégre nézve négy részösszegből áll össze a teljes, 3 milliárd forintos keret. Ezeket az alábbi táblázatban szemléltetjük:
A szerződés azt is rögzíti, milyen feltételeket kell teljesítenie a cégeknek ahhoz, hogy felhasználhassák ezeket a támogatásokat. Ezek közül a legfontosabb a munkáltatói létszám fenntartása. Az ezzel kapcsolatos elvárást az alábbi táblázatban rögzíti a szerződés:
A Külügyminisztériumtól kapott szerződés egy részlete – a 2021-es, 2022-es és 2023-as adatokat mintha kitörölték volna a táblázatból
A makói gyárnak tehát például ahhoz, hogy felhasználhassa az I. ütemhez rendelt 741 milliós keretet, 2020-ban átlagosan 1876 fős létszámot kell fenntartania. Ahhoz, hogy a II. ütemhez tartozó 179 milliót is felhasználhassa, már minimum 2241 fős állományt kell fenntartania. Ezzel szemben az e-beszámoló szerint már tavaly is kisebb volt az állomány: az éves átlagos állományi létszám eszerint 2194 fő volt csak, vagyis 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban (2598 fő 2019-ben).
Még rosszabb a helyzet, ha a másik támogatott Continental-céget, a nyíregyházi üzemet működtető Continental Magyarország Kft.-t nézzük. Nekik a szerződés az 1. ütemhez rendelt támogatásért (308,5 millió forint) cserébe, 2017 és 2020 között legalább 255 munkahely fenntartását írta elő, a 2. ütem forrásáért (1,8 milliárd forint) pedig 571 fős létszám fenntartását 2019 és 2021 között.
A szükséges létszámot azonban az e-beszámolók alapján már tavalyelőtt sem érték el:
az átlagos létszám a jelentés szerint 2019-ban 499 fő volt, 2020-ban pedig már csak 434. Tavalyi híradások alapján az év végéig legalább 127 nyírségi dolgozót bocsátott el a Continental.
A nyíregyházi cégnél tehát már két éve nincs meg a támogatáshoz szükséges létszám. Bár a szerződés elvileg a létszám állandó monitorozását írja elő, nem került nyilvánosságra hír arról, hogy a kormány vagy maga a cég kezdeményezte volna a támogatások visszafizetését az elmúlt két évben. Pedig a kisebbik Continental-üzemben való munkahelyteremtés volt a támogatás legnagyobb tétele: a programban alig feleannyi támogatást biztosított a makói gyárnak, mint a nyíregyházinak, annak ellenére, hogy utóbbi hétszer annyi munkást foglalkoztat. Magyarán: egy nyíregyházi continentalos munkahely támogatására az állam a sokszorosát költötte annak, amit egy makói munkahelyre fordított.
A létszámadatokról az Opten céginformációs rendszerében havi adatokat is láthatunk. Az itt található grafikonokon jól látszik, mennyire volt sikeres a hárommilliárdos munkahelyteremtő program: a nyíregyházi gyár alkalmazottjainak létszáma 2019 tavasza óta folyamatosan csökken, a makói cégé pedig már 2018 ősze óta.
Mostanra a ContiTech Fluidnál kevesebben dolgoznak alkalmazottként, mint a támogatási program elindulása előtt.
A nyíregyházi (fent) és a makói (lent) Continental-cégek alkalmazotti létszámának alakulása (forrás: Opten Kft.)
A statisztikákban szereplő létszámadatok a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség szerint nem is fedik egészen a valóságot. „Teljesen átláthatatlan, hányan dolgoztak valójában a Continentalnal az utóbbi években. Csak annyi biztos, hogy 2018 után nagyon sok embert elbocsátottak” – mondta az Átlátszónak Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint mondta, a Continental gyáraiban a bejelentett állományon kívül folyamatosan dolgoztak munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazott munkások is, akik a bejelentett létszámadatokban sem jelennek meg. (A céges statisztikai létszám fogalmát a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. KSH-közlemény határozza meg, amiből kiderül, „nem tartozik a létszámmegfigyelés körébe (…) munkaerő-kölcsönbeadó szervezet által kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevő szervezetnél”.)
A szakszervezet elnökének elmondása szerint a kölcsönzött munkaerőt a statisztikai létszámmal való trükközésre is felhasználta a cég.
„Amikor a csúcson volt a foglalkoztatás, akkor is csak annyi történt, hogy a kölcsönzötteket átvették állományba. 2018-ban valójában új munkahelyet nem hoztak létre, csak papíron”
– hangsúlyozta. Hozzátette: becslése szerint a dolgozók mintegy 20-30 százaléka az idei évig kölcsönzött munkás volt, bár a szakszervezetnek a kölcsönzött munkaerőre nincs pontos rálátásuk. „A mostani leépítések után viszont már alig maradtak kölcsönzött munkások.”
Radics Gábor megerősítette, hogy a makói gyárban a 2020-as állomány már nem érte el a támogatási szerződésben előírt 2241-es szintet, sőt, szerinte nem fedik a valóságot azok a számok, amelyeket a vállalat létszámként lejelentett. „A szakszervezet információi szerint idén ősszel már legfeljebb csak 1700-an dolgoztak a gyárban, a céginformációs oldalon szereplő 2137-es létszám biztosan nem fedi a valóságot.”
A számok és a szerződés alapján a cégcsoport milliárdos nagyságrendű összegek visszafizetésére lehet kötelezhető: a szerződés szerint, amennyiben a kedvezményezettek nem tudják teljesíteni a támogatás feltételeket (például az állomány fenntartását), az adott ütemhez rendelt támogatás összegét részben, a hiányzó létszám arányában vissza kell fizetni. Kivéve akkor, ha az elvárt létszám kevesebb mint 75 százalékát sikerült felvenni. Ilyenkor az adott ütemre biztosított teljes, addig felhasznált keretet vissza kell adnia a cégnek.
A Continental nyíregyházi gyára (forrás: continental.com)
Ezt a büntetést a nyíregyházi gyár tavaly még éppen megúszhatta volna. A tavalyi leépítések után az átlaglétszám 434-re jött ki, ami éppen 76 százaléka az elvártnak – valószínű, hogy ezzel tudatosan kalkuláltak a cég hr-esei. Csakhogy az Opten adatai szerint a tavalyi év végén és az idei év elején tovább csökkent a létszám, és az idei évben stabilan 400 fő alatt maradt az átlag. Ez a nyíregyházi cég (ContiTech Magyarország) számára elvileg több mint 1,8 milliárd forintos érvágást jelent.
A makói Continental-cég ennél kisebb büntetésnek néz elébe, ők ugyanis a beruházások első ütemére kaptak nagyobb támogatást (741,5 millió forintot), és az ehhez előírt létszámkötelezettséget már teljesítették. A második ütemre kapott 179,4 milliós támogatástól viszont biztos, hogy elesnek, és az ennek eddig felhasznált részét vissza kell fizetniük.
Lázár János a leépítésekkel kapcsolatban azt mondta, kezdeményezi, hogy a kormány programot indítson az elbocsátott Continental-alkalmazottak megsegítésére. A szakszervezeti vezetőt, Radics Gábort megkérdeztük arról is, van-e tudomása ilyen program indulásáról. Ő azt válaszolta, eddig semmi hasonló programról nem értesítették a szakszervezetet, és az elküldött munkavállalótól sem kaptak hasonló visszajelzést. Lázár decemberi, újabb megszólalásához pedig hozzáfűzte: levében kéri a képviselőt, hogy tájékoztassa egy esetleges támogatási program indulásáról.
Radics Gábor megjegyezte azt is:
a cég esetleges megbírságolása önmagában nem jelent sok jót a még megmaradt alkalmazottaknak. Szerinte félő, hogy a költségeket újabb leépítésekkel, vagy a bérek megvágásával faragják majd le a cégek.
A Continental leépítéseivel kapcsolatban megkerestük Lázár János szóvivőjét és a Külügyminisztériumot is, de a cikk megjelenítéséig egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Megkerestük a Continental-csoport szóvivőjét is, de egyelőre nem válaszoltak arra, mekkora részét fizetik vissza a kapott támogatásnak.
A csoport szóvivője azt írta válaszában: „vállalatunk az utóbbi hónapokban intenzíven felülvizsgálta kötelezettségvállalását a makói beruházás állami támogatása kapcsán. Ezúton is megerősítjük a korábbi tájékoztatásunkban foglaltakat, miszerint az EKD/FELD-2018/11 számú támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeink
a szerződéskötés óta a gazdasági környezetben beállt jelentős változásokra figyelemmel nem tarthatóak.
Természetesen vállalatunk szerződésszerűen, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el az ügyben. A hivatkozott támogatási szerződés megfelelően szabályozza ilyen esetre a jogkövetkezményeket és az eljárási kereteket, melynek részletei jelenleg a támogatóval és lebonyolító szervével történő egyeztetés alatt állnak és rövidesen lezárásra kerülnek. A folyamatban lévő tárgyalásokra figyelemmel ezért a kért részleteket illetően egyelőre nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani.”
Zubor Zalán
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: a Continental makói gyára (forrás: continental.com)
Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1...
Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család,...
Idén nyáron a 2017-es évhez hasonló mértékű erdőtüzekkel kellett megküzdenie Európa számos országának. A számok ismét kiugróan magasak: 2021-ben több...
Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami...
