Bezárás
rendeleti kormányzás

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Akár a lakosságot is megkerülhetik, amely gyakran tiltakozik a gyár bővítése ellen.


Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

Április 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a Göd területének egy részét különleges gazdasági övezetté nyilvánítja. A jövőben a Samsung akkumulátorgyárának területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik.

A gyár által fizetendő adóról is a megyei közgyűlés dönt majd és az adóbevétellel is a megye fog gazdálkodni. A döntésre az indoklás szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeinek elkerülése és a munkahelyek megőrzése miatt van szükség.

De a Gödöt érintő döntés csupán az első lépés a sorban. A kormány ugyanis további különleges gazdasági övezeteket kíván létrehozni, amelyről külön rendelkezik: eszerint, ahol nemzetgazdasági szempontból kiemelt, megyei jelentőségű beruházás zajlik, és ahol a munkahelyek tömeges elvesztése fenyeget, a kormány az iparterület feletti rendelkezési jogot elveszi az érintett települések önkormányzatától. Ezen kívül egyedi beépítési és örökségvédelmi szabályokat alkothat, módosíthatja a forgalomszabályozás és a közterület-használat rendjét, még a házszámokat, a közterületek nevét, sőt „a közösségi együttélésre vonatkozó alapvető szabályokat” is megváltoztatja.

Az, hogy miért biztosíték a munkahelyek megőrzésére a megyei hatáskör, nem derül ki a szövegből. A fideszes többségű megyei közgyűlések viszont nyilvánvalóan nem fognak akadályt gördíteni a kormány által preferált beruházások megvalósítása elé.

A polgármester és a lakosság tiltakozik

„Nem adjuk Gödöt!” – így reagált a kormányzati döntésre közösségi oldalán a város momentumos polgármestere, Balogh Csaba. A rendelet a polgármester szerint több szempontból is Göd halálos ítéletét jelenti: nemcsak az iparűzési adótól esik el így a város, de területének húsz százalékát is elveszik tőle.

A 123 hektáros gyárterületet övező szántók, utak, erdők is a különleges övezet részei lesznek, abból a célból, hogy még tovább tudjon terjeszkedni a Samsung. A jövőben sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólásuk abba, hogy mi épül ezen a területen és hogy ennek milyen környezetszennyező hatásai lesznek. Balogh Csaba egy nyilatkozatában részletesebben is kifejti, mit jelent a döntés Göd számára:

„…az eddiginél nagyobb méretű erdőt vághatnak ki, a gyárkerítést kitolhatják akár a lakópark széléig, a zaj, a por, a kamionforgalom, az itt munkába álló újabb több ezer munkavállaló mind Gödöt fogja terhelni, az adóelvonás pedig megnehezíti, hogy az önkormányzat önállóan enyhítse a károkat.”

A rendelet a helyi lakosság körében élénk tiltakozást váltott ki. Hiszen a gigagyár okozta környezeti terhelést és a több száz ukrán és ázsiai vendégmunkás jelenlétét már Markó József, a város korábbi fideszes polgármestere is a remélt adóbevétellel próbálta kompenzálni. Ezt az adót viszont most a kormány elvenni szándékozik a várostól.

Az ex-polgármester szerint viszont – aki a Fidesz-listáról került be az új gödi képviselő-testületbe –  jó döntés született, és a kormány helyesen tette, hogy lépett a munkahelyek védelmében. Szerinte ugyanis Balogh Csaba csupán egyetlen alkalommal, akkor is „felületesen” tájékoztatta a testületet a minisztériummal folytatott tárgyalásairól. Markó szerint az adóbevétel miatt sem kell aggódnia a városnak: a pénz nem fog elveszni, hiszen a térségben marad, viszont „felelősebben dönthetnek ezentúl róla”.

Titkolták a kérést

Nem csoda, hogy a volt polgármester egyetért a kormányzati döntéssel. Hiszen, ahogy az Átlátszó korábban megírta, maga a Markó József vezette testület kérte levélben, hogy a kormány nyilvánítsa nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá a gödi ipari parkban megvalósuló fejlesztést. Csak így lehetett ugyanis a mezőgazdasági művelés alól kivonni és a tulajdonosoktól megszerezni 80 hektárnyi szántót és kivágatni 25 hektár állami erdőt.

Erdőirtással kedvez Göd a Samsungnak, helyiek tiltakoznak, a zöldombudsman vizsgálódik

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés.

A levél tartalmán túl azonban meghökkentő dolgok hangoztak el azon a testületi ülésen, amelyen az iparterület létrehozásáról döntöttek a gödi képviselők. (A nyílt ülés hanganyagának megszerzése egyébként másfél évünkbe telt: ugyanis hiába szólította fel a NAIH az önkormányzatot a nyilvánosságra hozatalra, a jegyző megtagadta a kérést. Csak Balogh polgármester közbenjárására kaptuk meg az ülés hanganyagát.)

Markó József ezen az 2018. júliásában megtartott ülésen részletesen elmagyarázza a képviselőknek, mit és hogyan kell kérniük a kormánytól. Kijelenti, hogy a levélben a Samsungot említeni sem szabad:

„Azt a levelet kell megfogalmaznunk, amiben Szijjártó úrtól kérjük: Gödnek olyan tervei vannak, hogy szeretne egy iparterületet létrehozni. Tehát mi szeretnénk. Nem beszélünk róla, a levélben egy szó sem esik a Samsungról. Csak az, hogy mi mit szeretnénk.”

Az ex-polgármester meg is indokolja, hogy miért kell titkolózni:

„A kommunikációban mi egyelőre csak kijelentjük, hogy szeretnénk egy kiemelt területet, ahol az iparterület kialakulhat. Most már ismert előttünk, hogy a Samsung fogja megszerezni, annak a kedvéért csináljuk végig. De van ennek uniós támogatási háttere, és nem lehet ilyen vállalatokat direktben támogatni.”

Mindez annak fényében igencsak meghökkentő, hogy 2018 őszén kiderült: az Európai Bizottság vizsgálatot indított, hogy a Samsung gödi beruházásához nyújtandó 108 millió eurós állami támogatás megfelel-e a regionális támogatási iránymutatásban meghatározott feltételeknek.

De a Markó vezette testület a lakossággal sem kívánta megosztani az iparterület létrehozásának részleteit. Elhangzik többek közt, hogy egyes lakosok „megakadályozhatják” a folyamat zökkenőmentesen lebonyolítását, a földtulajdonosok például magasabb árat kérhetnek, mint amit az önkormányzat adni akar nekik. „A lakókban olyan árak alakulnak ki, az agyukban, hogy elképesztőket tudnak mondani” – jelenti ki a volt polgármester. A felajánlott 1500 forintos négyzetméter-árat valóban nem fogadta el mindenki, az ő földjeiket az önkormányzat kisajátította; ezekben az ügyekben most is folynak a bírósági perek.

Átnyúlnak az új testület feje fölött

A fideszes többségű testületnek azonban szembe kellett néznie a többi városlakó elégedetlenségével is. A kisgömböcként gyarapodó gyár miatt ugyanis folyamatosan érkeztek a panaszok a zaj-, por- és fényszennyezésre, a sokszorosára nőtt teherforgalomra. A veszélyes üzem közelsége miatt pedig a gödiek egy monitoring rendszer kiépítését is szükségesnek tartották. A panaszokkal és a kérésékkel azonban az előző testület egyszer sem fordult a gyárnak engedélyeket kiadó magyar hatóságokhoz.

Az októberi választásokon viszont fölényes győzelmet arattak a Gödi Összefogás pártjai (Momentum, Demokratikus Koalíció, LMP, Jobbik), s a Balogh Csaba polgármester vezette új testülettől Samsung-ügyben is változást vártak gödiek. Az azonban hamarosan kiderült, hogy az új önkormányzat hiába küzd a dél-koreai cég működésének és terveinek átláthatóvá tételéért, a magyar hatóságok és a gyár vezetői nem igazán partnerek ebben.

Bár a Samsung ígéretet tett arra, hogy egy lakossági fórumon válaszolni fog a működéssel és bővítéssel kapcsolatos kérdésekre, erre a fórumra nem került sor. Nem véletlenül: egy kötelezően megtartandó közmeghallgatáson a helyiek hevesen tiltakoztak a felső küszöbértékű veszélyes üzembe való besorolás ellen és követelték a hiányzó környezeti hatásvizsgálatok lefolytatását is. 

Megindultak a gödi Samsung-gyár bővítésének munkálatai, a helyiek tiltakoznak

Bár még nem vette meg a Samsung SDI azt a gödi területet, ahol újabb akkumulátor-üzemet kíván felépíteni, a tereprendezési munkálatok már megkezdődtek a leendő gyár területén – egyelőre az sem egyértelmű azonban, hogy kinek a megrendelésére. A helyiek eközben petíciót írtak és aláírásokat gyűjtenek Göd iparvárossá tétele ellen. [caption id=

Csakhogy közben egy második, még nagyobb gyáregység megépítéséről döntött a magyar kormány, s a katasztrófavédelmi engedély kiadásához újabb közmeghallgatást kellett volna tartani. Erre azonban a kitűzött időpontban, március 31-én nem került sor. Balogh Csaba polgármester ugyanis a veszélyhelyzet miatt a közmeghallgatás időpontját bizonytalan időre elnapolta.

Ez a késlekedés azonban vélhetően nem tetszik a kormánynak és a beruházónak. A Samsung ugyanis rohamtempóban, szó szerint éjjel-nappal építkezik. A polgármestertől megtudtuk, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság igyekezett őt „rávenni”: veszélyhelyzet ide vagy oda, a közmeghallgatásra valahogyan, akár online formában, de kerítsen sort. Balogh Csaba azonban erre nem volt hajlandó, szerinte ugyanis a lakosságnak élőszóban kell elmondania az aggályait. 

Most azonban, hogy Gödtől Pest megyéhez került az iparterület, a gödi lakosság kötelező meghallgatására már nincs is szükség. A rendelet emellett azt is biztosítja, hogy a kormánynak ne kelljen tovább folytatnia a gödi önkormányzattal való eddigi egyeztető tárgyalásokat.

Pedig az elmúlt hónapokban a polgármesternek és az önkormányzat által megbízott katasztrófavédelmi referensnek, Borbíró Mihálynak sikerült módosíttatni az eredeti terveken. A gyár körül például 2×2 sávos utat akart építeni a Samsung, ami további terheket rótt volna a városra. Baloghék viszont elérték, hogy csak az iparterületen belül épüljenek új utak, s egyébként is feltételeket szabtak a kormánynak az önkormányzat támogatásáért cserébe. Az önkormányzati hatáskör elvételével viszont „szabad lesz a pálya” a kormány és a beruházó számára ahhoz, hogy bármi megépülhessen a gyár körüli területeken.

Márpedig a gigaberuházás kiszolgálására nemcsak új utak, de új gáz-, víz- és szennyvízvezeték-hálózat, sőt egy gödi ipari vasút megépítéséről is határozott egy márciusi rendeletében a kormány. A vasútvonal terve azonban, szintén a tárgyalások eredményeként, egyelőre lekerült a napirendről.

Belső konfliktusok

Az önkormányzat helyzetét egyébként most az is nehezíti, hogy a testület ellenzéki tagjai közt komoly ellentét bontakozott ki. A viták odáig fajultak, hogy a két alpolgármester és két másik képviselő bepanaszolták az országos pártvezetőknél a polgármestert. A palotaforradalomról beszámoló 24.hu szerint a négy képviselő – Lőrincz László (Demokratikus Koalíció), Fülöp Zoltán (LMP), Szilágyi László (DK), és Hives Gábor (Jobbik) azt állítja a momentumos Balogh Csabáról, hogy visszaélt polgármesteri hatalmával és antidemokratikusan vezette a testületet. A négy fellázadt képviselő szerint Balogh „mind emberi, mind politikai tisztessége (sic!) folytán alkalmatlan a gödi polgármesteri poszt betöltésére”.

Megkerestük a pártok vezetői, hogy indítottak-e vizsgálatot az ügyben. Hiszen meglehetősen súlyos vádakat is megfogalmaztak a képviselők, miszerint Balogh szerződéshamisításra tett kísérletet, megtévesztette a testületet és több esetben jogellenesen járt el.

A Demokratikus Koalíciótól azt a választ kaptuk, hogy a konfliktust nem kívánják a nyilvánosság elé vinni, de dolgoznak annak megoldásán. Csakhogy a nyilvánosság már az Origo öt korábbi cikkéből is értesülhetett a DK-s alpolgármestert és a másik három ellenzéki képviselőt ért sérelmekről és vádjaikról. Az LMP-s Schmuck Erzsébet és Kendernay János válaszlevele meg sem említi a konfliktust, sikeres gödi koalícióról írnak, a Jobbiktól pedig érdemi választ sem kaptunk. A Momentum azt írta, hogy meg van győződve Balogh Csaba szakmai és emberei alkalmasságáról és bízik abban, hogy a felek meg tudják kötni a szükséges kompromisszumokat.

A gödi gazdasági övezet létrehozása ellen tiltakozó polgármesteri nyilatkozathoz azonban nemcsak a fideszes testületi tagok, de a Balogh ellen fellépő négy ellenzéki képviselő sem csatlakozott. (A DK-s Szilágyi László utólag meggondolta magát és mégis aláírta a polgármesteri tiltakozást.) Sőt, a négy képviselő, kiegészülve a megyei közgyűlés két ellenzéki tagjával, Dr. Tóth Ágnessel (DK) és Varga Zoltán Péterrel (Jobbik) egy külön nyilatkozatban kérnek tájékoztatást Orbán Viktortól és tiltakoznak a döntés ellen.

Ebben a nyilatkozatban a DK-s, LMP-s, Jobbikos képviselők kijelentik, hogy „sem az előző ciklus városvezetése, sem a mostani képviselő-testület nem hozott olyan döntést, ami szembement volna a kormány kérésével és nehezítette vagy gátolta volna a Samsung-beruházást.” Majd leszögezik, hogy készek minden kompromisszumos megoldásra a kormánnyal, mert szerintük „nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a felek között.”

A lakosság viszont, legalábbis a gödi facebook-csoportokban lévő bejegyzések szerint, egységes fellépést várna el az önkormányzat tagjaitól. A polgármester és civilek „Nem adjuk Gödöt!” szlogennel indítottak békés tiltakozást a kormánydöntés ellen, s házaik falára, kerítésére írják fel az ellenállást jelképező mondatot. S bár a veszélyhelyzet miatt most nem tudnak utcára vonulni a felháborodott gödiek, esténként autós felvonulással és hangos dudaszóval tiltakoznak az önkényes kormányzati döntés ellen. 

Bodnár Zsuzsa

Fotó: Balogh Csaba polgármester Facebook oldala (videó)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom