Ügyes trükkel úszta meg az önkormányzat, hogy ki kelljen adnia a vagyonnyilatkozatokat

Egy helyi lakos tavaly novemberben kikérte az önkormányzati képviselők és a polgármester választások után leadott vagyonnyilatkozatait, és miután nem kapta meg őket, pert indított értük. Az önkormányzat azonban januárig húzta az időt, amikor új nyilatkozatokat adtak le a képviselők, az előzőeket pedig visszakapták. Az adatigénylő emiatt elvesztette a pert, és 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a bíróság – de nem adja fel: a TASZ segítségével fellebbez az ítélet ellen.

 

 

Áprilisban számoltunk be arról, hogy olvasónk, János a tavaly októberi önkormányzati választás után kikérte lakhelye, Kazincbarcika polgármesterének, alpolgármesterének és az önkormányzati képviselőinek (a választás után kötelezően leadandó) vagyonnyilatkozatait, valamint az azok átadás-átvételét igazoló dokumentumokat is.

A 2019. november 21-én benyújtott közadatigénylésére a 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, december 6-án az önkormányzat jogi képviselője azt válaszolta, hogy az iratokba személyes betekintést biztosítanak neki.

Kazincbarcikán nem adták ki a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát

Egy helyi lakos 2019 novemberében közadatigénylésben kérte ki Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester és az összes képviselő vagyonnyilatkozatát, amelyet az őszi választás után adtak le. Az önkormányzat az Infotörvényt megsértve nem küldte el az igénylőnek a dokumentumokat, csak személyes betekintést kínált neki, ő azonban ezt nem fogadta el, hanem beperelte az önkormányzatot.

János ezt a lehetőséget nem fogadta el, mindenképp meg akarta kapni a papírokat, és visszaírt az önkormányzatnak, hogy az Infotörvény kimondja: “Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni“ – vagyis, ha valaki emailben kér közérdekű adatokat, akkor úgy kell neki elküldeni őket.

Lehetetlen a vagyonnyilatkozatok összehasonlítása

Miután erre a levelére olvasónk nem kapott választ, 2020. január elején a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított a kazincbarcikai önkormányzat ellen.

Keresetében kérte a bíróságot, hogy a per végéig zárolja a vagyonnyilatkozatokat (ahogy az korábban Borkai Zsolt esetében történt), az önkormányzati törvény értelmében ugyanis a képviselőknek január végén új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és akkor visszakapják a korábban leadottakat, amikért ő éppen pereskedik. Vagyis akkor már esélye sem lesz megkapni az iratokat.

János arra is kérte a bíróságot, hogy kérvényezze az Alkotmánybíróságnál annak megállapítását, hogy alkotmányellenes az önkormányzati törvény azon része, amelynek értelmében az önkormányzati képviselők az új vagyonnyilatkozat leadásakor visszakapják a régit, mert ez sérti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogokat.

„Az önkormányzati törvény jelenleg lehetetlenné teszi a vagyonnyilatkozatok összehasonlítását és ezzel a képviselők vagyongyarapodásának utólagos vizsgálatát. Márpedig a vagyonnyilatkozatok vizsgálata és összehasonlítása mindig utólag válik fontossá, amikor kétség merül fel egy képviselő vagyoni helyzetét illetően. A súlyos korrupciós kockázatot tetézi, hogy ha az adatper egy éven túl elhúzódik, akkor a bírói jogorvoslat még az időben kikért vagyonnyilatkozatok megismerését sem biztosítja” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértője az üggyel kapcsolatban a 24.hu-nak szeptember elején.

Az adatigénylő vesztett, de fellebbez

Láss csodát, a kazincbarcikai önkormányzat az ellenkérelmében pont arra hivatkozott, hogy január végén a képviselők új vagyonnyilatkozatokat adtak le, és az önkormányzat visszadta nekik a per tárgyát képező, 2019. novemberében leadott vagyonnyilatkozatokat, “ezáltal a felperes által kért vagyonnyilatkozatok már nincsenek a birtokában, azoknak már nem adatkezelője, ezért azok kiadására fizikailag nincs lehetősége.”

Az ügyben szeptember 18-án volt tárgyalás, ahol emiatt János elvesztette a pert, és 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őt a bíróság.

Arról egy szó sincs az ítéletben, hogy a kazincbarcikai vezetés szándékosan húzta az időt addig, amíg már nem voltak nála a kért vagyonnyilatkozatok, hiszen a bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy adatgazda-e az önkormányzat. Megállapítást nyert, hogy természetesen az, csak éppen már fizikailag nincsenek nála az iratok. Sakk-matt, ügyes trükk.

Olvasónk szerint felháborító, amit az önkormányzat művelt, és esze ágában sincs fizetni nekik, hanem a TASZ segítségével fellebbez a döntés ellen. Azt mondta, szeretné, ha megszűnne az az ellentmondásos helyzet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai évekre visszamenően nyilvánosan elérhetők a parlamenti honlapon, de az önkormányzati képviselők esetében sokkal kisebb az átláthatóság.

Szerinte a várost 2006 óta vezető Szitka Péter (MSZP) polgármester és képviselőtársai vagyonnyilatkozatát nem véletlenül igyekezett ennyire eltüntetni a kíváncsi szemek elől a kazincbarcikai önkormányzat: helyi lakosként jól látja, ki milyen házban lakik, és milyen autóval jár.

A polgármester és az építési vállalkozó – magánútra költözött a kazincbarcikai elit

Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt.

Olvasónk nem adja fel, hogy utánajárjon a helyi városvezetés gazdagodásának: a fellebbezés mellett nemrég egy újabb adatigénylésben kikérte a képviselők idén januárban leadott vagyonnyilatkozatait is. Azonban annak ellenére, hogy kiemelte, elektronikusan kéri az iratokat, az önkormányzat megint csak személyes betekintést ajánlott neki.

 

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Szitka Péter (MSZP), Kazincbarcika polgármestere (fotó: Szitka Péter/Facebook)