Korábbi cikkünkben megírtuk: Tárnokon a csatornaberuházást ugyan 2015-ben befejezték, de nem számolnak el a lakosok által befizetett pénzekkel. Ez áll abban a beadványban is, amely alapján a vízügyi hatóság most adatokat kér a helyi csatornatársulattól ás a tárnoki önkormányzattól – utóbbi egyelőre nem reagált a vizsgálatra.
Helyszíni ellenőrzést kezdtek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei Tárnokon április közepén a helyi víziközmű társulat működésével összefüggésben – információink szerint a társulat a kért információkat folyamatosan küldi az igazgatóságnak a befejezett csatornaberuházásról. Ezzel egyidejűleg megkeresték a helyi önkormányzatot, de innét egyelőre nem kaptak adatokat.
A vizsgálat elrendelésére azután került sor, hogy egy helyi civil aktivista, dr. Mihályiné Opéczi Mária mérnök a vízügyi hatósághoz fordult. Beadványa szerint a csatornahálózat megépítése érdekében létrehozott szervezet,
a tárnoki vízközmű-társulat több szempontból is jogsértően működik, leginkább azért, mert bár évekkel ezelőtt befejezték a beruházást, a projekt finanszírozására beszedett lakossági pénzekkel nem számolnak el.
Dr. Mihályiné hatodik éve küzd a hatóságokkal a csatornaépítések körül általa feltárt visszásságok miatt, de érdemi előrelépés eddig nem türtént az ügyben.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője a napokban arról értesítette dr. Mihályinét, hogy a társulatnál folyó ellenőrzés mellett megkeresték a helyi önkormányzat vezetőjét is. Szilágyi Attila igazgató azt írja dr. Mihályinénak, hogy az önkormányzat az adatszolgáltatási kérésükre eddig nem reagált.
A tárnoki aktivista tizenkét pontban foglalta össze azokat a visszásságokat, amelyek miatt a vízügyi hatósághoz fordult. Szerinte például a társulat nem az alapszabályban foglalt tevékenységi és feladatkör szerint működik, nem megfelelő a társulati tagok, azaz a Tárnokon élők tájékoztatása;
a társulat több küldötte elköltözött a községből vagy meghalt, ennek ellenére továbbra is aktív tagként tartják nyilván őket; ráadásul a tárnokiak által befizetett pénzek egy részét a szomszédos Érd szennyvíztisztítójának bővítésére akarják fordítani.
A beadvány két pontja olyan problémát érint, amely az ország számos településén konfliktusok forrása: A vízgazdálkodási törvény szerint, ha a projekt finanszírozására a lakossági hozzájárulásra már nincs szükség – Tárnokon ez a helyzet-, a pénzt vissza kell fizetni a lakosságnak.
Ezzel szemben a tárnoki társulat vezetése a tagság megkérdezése nélkül beleegyezett, hogy ezt az összeget kötelező önkormányzati feladatok elvégzésére: aszfaltozásra, csapadékvíz elvezetésére használja fel az önkormányzat. A másik országosan jellemző probléma, hogy noha a beruházás műszaki átadása 2015-ben megtörtént, az immár fölösleges Társulat a mai napig működik, és nem számolt el a befizetésekkel, noha ezt törvény írja elő.
A világos és egyértelmű törvényi rendelkezések ellenére az ország számos területén ugyanígy, különféle ürügyekkel halogatják az elszámolási eljárás megindítását, viszont az alapfeladattól – a szennyvízberuházástól – eltérő célra, például útépítésekre költöttek lakossági pénzeket.
Ha a vízügyi hatóságok és a cégbíróságok országszerte ugyanazokat a szabályokat ugyanúgy alkalmazzák, akkor nagy az esélye annak, hogy a cégbíróság a tárnoki ügyben is kimondja, a társulat törvénysértően működik, így jogellenesen halogatja az elszámolási eljárás megindítását, a lakossági pénzek visszafizetését.
A mérnök beadványában emlékeztetett, hogy az egri cégbíróság év elején jogerőre emelkedett végzésében ötszázezer forintra bírságolta a karácsondi víziközmű-társulatot a csatornaberuházással összefüggő jogsértések, egyebek mellett az elszámolási eljárás jogellenes halogatása miatt. Az eljárást a helyi vízügyi hatóság kezdeményezte.
Dr. Mihályiné abban a bízik, hogy a vizsgálat lezárása után a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság is eljárást indít az illetékes cégbíróságon a tárnoki víziközmű-társulat ellen. „A cégbíróság ugyanazokat a hibákat és hiányosságokat tárta fel, mint amilyenek a tárnoki víziközmű társulatnál is előfordulnak, és ennek megfelelően hozott a tagság számára kedvező ítéletet” – írta dr. Mihályiné március középén a vízügyi hatóságnak.
Az érdekeltségi hozzájárulás visszafizetésének elmaradása miatt már büntetőeljárás is folyik az országban.
A Csongrád megyei Bakson három éve várják a szennyvízcsatorna kiépítésére feleslegesen befizetett 220 ezer forintjuk visszafizetését a helyiek – március közepén számolt be az ügyről a hirtv.hu. A baksiak nehezményezik, hogy sem a víziközmű-társulat elnöki posztjáról tavaly lemondott polgármester, sem Farkas Sándor országgyűlési képviselő nem segít nekik az ügyben. Az adóhatóság viszont költségvetési csalás gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
