Bezárás
A helység kalapácsa

Megszegett választási ígéret: épülhet az ipari park Érden, a lakosság elkeseredetten tiltakozik

A kibontakozó lakossági tiltakozás és az egykori szántóföldben talált régészeti leletek sem akadályozzák meg az érdi ipari park megépítését – legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hetek fejleményei alapján. Az ipari parkokat fejlesztő állami cég az érintett polgármesterektől egységes fellépést követel a civilekkel szemben, a legfőbb veszélyt a negatív sajtóvisszhangban jelölték meg. Érd összellenzéki városvezetése némi habozás után úgy döntött: megszegik választási ígéretüket, és támogatják az Érdnek adózó ipari park fejlesztését – ötven-nyolcvan méterre a tárnokiak házaitól. A legfrissebb hírek szerint a Lenovo-t is ide várta az érdi városvezetés, ők azonban végül Üllőt választották.

Támogatási kampány

Az adófizető állampolgárok pénzéből élő hivatásos politikusok lényegében sorsukra hagyták a jövőjükért aggódó tárnoki civileket. A Pest megyei Érd agglomerációjához tartozó, közel tízezer lelket számláló Tárnok egyik polgára pár napja így fakadt ki: “a mai lakossági fórumot összegezve, én úgy értékelem, hogy csak magunkra számíthatunk!” Majd hozzátette: “Ne adjuk fel, könyörgöm.” (Petíciójuk itt olvasható.)

A lakossági fórumot Érden, az egykori szántóföldön, de Tárnok közvetlen közelében, becslések szerint 50 méterre a legszélső házsortól, a 7-es út mellett felépíteni tervezett ipari park miatt hívták össze szeptember 23-ára.

“Vagy elfogadjuk, vagy elfogadjuk”

A lakók egyebek mellett ígéretet kaptak a meghívottaktól, hogy folyamatosan tájékoztatják őket az ipari park építéséről. Felmerült a tervezett körforgalom áthelyezésének ötlete, ahogy az is, hogy a 7-es út helyett egy elkerülő úton közelíthessék meg a kamionok az ipari parkot.

Az ígéretek mellett azonban egyre biztosabb, hogy a civilek nem tudják megakadályozni az ipari park csarnokainak felépítését. Egy helyi lakos ezt írta a tiltakozó civilek nyilvános Facebook-csoportjában: “Magasról tojnak az emberekre, mint mindig, csak a profit számít. Senki ne álmodjon pl. útépítésről vagy forgalomelterelésről. Ha előre tudom ezt és a sóskúti akksi gyárat, biztos nem Tárnokon veszek házat.”

A helyiek attól félnek, hogy az ipari park építése, aztán pedig az üzemeltetése olyan környezeti, egyebek mellett zajterheléssel jár, amely ellehetetleníti az életüket, az ingatlanok pedig az értéküket vesztik.

A tervezett ipari park területe egy állami közcég, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) tulajdona. A tiltakozó mozgalom kibontakozását a tárnokiak egy nyilvános csoportban dokumentálták.

Aggodalmukat fokozza a tájékoztatás hiányából fakadó teljes bizonytalanság érzése. Nagyjából a nyár végéig annyit lehetett tudni a beruházásról, hogy a valamivel több mint 40 hektáros területen egy logisztikai parkot akarnak felépíteni.

Attól pedig kifejezetten dühösek lettek, amikor Érd polgármestere, az összellenzéki szövetség polgármestere még az év elején a beruházás tervezett helyszínén azt mondta a helyi tévének: “jó dolog az egészben, hogy a lakott területtől távol esnek ezek a részek” (a videó 2:52 percétől). A kamera nem mutatta a közeli házsort a 7-es út túloldalán.

Interjú Csőzik Lászlóval, Érd polgármesterével az ipari parkról #ÉrdMost

Miért éppen az Elvira mellett lesz ipari park? Folytatódik-e a Modern Városok Program? Mit tehet az önkormányzat a Stop Shop parkolójában kialakult helyzet m…

A szeptember 24-i lakossági fórum meghívottjai egyértelművé tették: itt az történik majd, amit állam akar, hiszen övé a földterület. Ahogy a tárnoki polgármester mondta: “vagy elfogadjuk, vagy elfogadjuk”. A projekt előkészítési erőfeszítéseinek akkora a tehetetlensége, hogy immár képtelenség megállítani, Érd környékén pedig nem tudnak új helyet találni az ipari parknak.

Az érdi összellenzéki polgármester, Csőzik László és a térség országgyűlési képviselője, a kereszténydemokrata Aradszki András Lukács László tárnoki polgármester társaságában a belátó, segítőkész hangnemtől a mérsékelten keménykedő megnyilatkozásokig szinte mindent bevetettek a fórum résztvevőinek megpuhítása érdekében.

Nyilvánvaló vált, amit addig sejteni lehetett: tartanak a civilektől és a civilek hangját felerősítő sajtótól. Ezért nem akarták tovább feszíteni a húrt. (A fórum itt látható álló képpel, de viszonylag jó hangminőséggel, illetve itt látható gyengébb hanggal, de mozgó kamerával Facebook-közvetítés.)

Security Check Required

null

A legkeményebben azonban a NIPÜF fogalmazta meg az álláspontját, az a cég, amelynek a képviselője nem fogadta el Lukács polgármester meghívását. Tárnok első embere ezért mindössze annak a kétoldalas összefoglalónak az ismertetésére szorítkozhatott, amit a NIPÜF küldött el a tárnoki polgármesteri hivatalba.

Az összefoglaló utolsó bekezdése teszi nyilvánvalóvá, hogy a NIPÜF miként vélekedik a tárnoki civilekről és hogy milyen magatartást vár el az ügy szereplőitől.

“Elengedhetetlen az egységes fellépés abban a tekintetben, hogy a lakosság túlnyomó része számára összességében jelentősen kedvező beruházás csak egy helyi, kis létszámú csoport megítélése szerint negatív. A negatív sajtóvisszhang károsan befolyásolhatja a betelepülni  szándékozó cégek döntését, kockázati tényezőként fogják megítélni, így inkább más  településekre viszik át befektetéseiket” – áll a dokumentumban.

Mást ígértek a kampányban

Miközben néhány részletkérdésben Aradszki kormánypárti képviselő meglepő kezdeményezőkészségről és engedékenységről tett tanúságot, a fórum legellentmondásosabb szereplőjének Csőzik érdi városvezető bizonyult.

Az érdi politikus, aki az ügyvédi talárt vette le, hogy beülhessen Érd első emberének székébe, hosszasan beszélt arról, amelyet egyébként kevés magyarországi politikus mer megengedni magának: hogyan és miért szegték az egyik legfontosabb 2019-es választási ígéretüket. (A közvetítés 27. percétől.)

A 2019. október 13-i választás előtt Csőzikék a programjukba foglalták: nem hogy ipari park ne legyen az Elvira-major csonthéjas génbankja mellett, hanem az ott lévő földek szántóterületté visszaminősítését követelték.

A kormány után egy ellenzéki polgármester hozta a legtöbb veszélyhelyzeti határozatot

A veszélyhelyzet utolsó napján Érd polgármestere 46 határozatot hozott olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna. A kormányhivatal vizsgálatot indított. Csőzik László azzal védekezik, hogy saját jóslata szerint olyan ügyekben alkotott határozatokat, amelyeket a közgyűlés egyébként konszenzussal elfogadott volna.

A 2019-es választások után azonban minden megváltozott, Csőzikék – saját megfogalmazása szerint –  “elkezdték vakarni a fejüket”, majd rájöttek, szükségük lesz az ipari park révén befolyó adóforintokra.

2020 januárjában éppen az Elvira ügyét a zászlajára tűző LMP alpolgármestere a helyi közszolgálati médiában dobta be a köztudatba, hogy mégis megépítik az Elvira mellett ipari parkot, és ezt nem fogják ellenezni. Tetlák kijelentette:

“A helyzet tehát nehezen, de kezelhető.”

Csőzik maga pár hónappal később lépett a tettek mezejére. Különleges veszélyhelyzeti jogkörével élve – a június 17-ig kiadott 46-os határozatcsomagba bélelve – egymaga megindította az ipari parki létesítmények megépítéséhez szükséges kültelki ingatlan megvásárlásához elvezető – esetleges kisajátítási – eljárást.

A majd’ négy tucat határozat között lapuló döntésre szinte senki nem figyelt fel, holott egyértelmű jelzés volt arra, hogy az összellenzéki koalíció immár konkrét lépéseket tesz az egyik legfontosabb választási ígéretének megszegésére.

2018 tavaszán LMP-s aktivisták robbantották ki az érdi közgyűlés legnagyobb nyíltszíni botrányát: az Elvira-major védelmében tiltakozók megbénították a tanácskozást.

A meghátrálás sem sikerült szabályosra, de legalább megint megmenekült az Európában egyedülálló érdi génbank

Pár napja lecsőcselékezte az LMP-s tiltakozókat, kedden viszont már arról beszélt Érd alpolgármestere, hogy egyelőre nem érett meg az idő ipari park létesítésére az Elvira-major nevű, Európában egyedülálló gyümölcs-génbank mellett. A meghátrálás jogi manővere viszont nem sikerült tökéletesre.

Csárdi Antal, az LMP képviselője 2019. márciusában “elképesztő barbárságnak” nevezte a parlamentben az Elvira-major mellett ipari park létesítésének tervét.

A képviselő 2020. nyarán az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy fenntartja a korábbi nyilatkozatát. Ugyanakkor megjegyezte, tudomása szerint az Elvira major és a tervezett ipari parki létesítmény között megfelelő védőzóna húzódik majd.

“A tervezett beruházás elfogadható abban az esetben, ha nem ipari jellegű létesítményt hoznak létre a major mellett”

– mondta az LMP politikusa nem sokkal a veszélyhelyzet megszűnése után az Átlátszónak.

Nem kell a balhé

2020. június 22-re az érdi városvezetés rendkívüli közgyűlést hívott össze. Nem kellett sokáig találgatni az okot, hogy miért volt olyan sürgős a döntés az adókedvezményekről.

A hivatalos jegyzőkönyv így idézi függőbeszédben Csőzik polgármester szavait: “… elhangzottak hivatkozások háttérkörülményekre, ezeket cáfolni nem kívánja, megerősíteni sem kívánja, akik itt ülnek, azok gondolhatják, hogy nem véletlenül lett összehívva a rendkívüli Közgyűlés.” Ez már egyértelmű utalás arra, amit akkor sokan sejthettek.

A rendkívüli közgyűlés előtt kiszivárgott, hogy az adókedvezmények sürgős megadásával az Elvira-major melletti ipari parkba akarnak befektetőt csábítani. A kiszivárgott értesülések szerint már meg is van a befektető, egy igazán ismert cégnév, amelyet azonban nem szabad megnevezni. Ahogy a városvezetés azt is szeretné elkerülni, hogy az egész iparipark-ügy negatív kontextusba kerüljön.

Vagyis informálisan arra hívták fel a figyelmet, amire a NIPÜF a szeptember 23-i lakossági fórumon felolvasott összefoglalójának legvégén utalt: nem kell balhé, nem kell a negatív sajtóvisszhang, mert attól a befektető könnyen úgy dönthet: visszalép, másutt költi el a pénzét. Befektetőkről továbbra sincs hír.

Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal, szerda reggel látott napvilágot a hír az érdi közösségi fórumokon, hogy az ipari parkba a Lenovót várta volna az érdi városvezetés.

Új számítógépgyárat épít Üllőn a Lenovo – ezt Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter jelentette be kedden. A politikus szerint ez lesz a kínai számítógépgyártó “első európai közvetlen gyára”, amit kiélezett nemzetközi versenyt követően sikerült Magyarországra hozni.

A beruházás 8,2 milliárd forintjából kétmilliárd forintot a magyar állam áll vissza nem térítendő támogatásként. A 30 ezer négyzetméteres gyár összesen ezer embernek ad majd munkát, a gyártás 2021 elején indul – írja a hvg.hu.

Érdi fideszes politikusok azt állítják, a Lenovo eredetileg Érden akarta felépíteni a gyárát. Ezt az értesülést egy kommentben az érdi összellenzéki közgyűlési koalíció frakcióvezetője, Lengyel Péter megerősítette a Facebookon. Kérdeztük Csőzik László polgármestert, de egyelőre nem reagált a megkeresésünkre.

Bronzkori leletek a földben

A lefolytatott kormányhivatali vizsgálatok nem találtak olyan környezetvédelmi okot, amely megakadályozná az építkezés megkezdését. 2020 kora nyarán az ilyenkor szokásos próbafeltárásokat kezdték elvégezni a régészek a területen. És találtak valamit.

Reményi László, a próbafeltárást elvégző Várkapitányság Kft. irodavezetője az Átlátszó érdeklődésére még nyáron azt írta, hogy

“a területen a kora bronzkor időszakára (Kr.e. 3. évezred második fele) datálható település objektumai (gödrei) kerültek elő.”

“A régészeti leletanyagot az elsődleges feldolgozás (tisztítás, konzerválás) után a területileg illetékes múzeum gyűjteményében helyezik el. Minden esetleges további lépés a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik a próbafeltárás lezárását követően” – közölte Reményi.

Július 22-én Reményi a feltárás tudományos értékét firtató kérdésünkre azt válaszolta: “A lelőhelyeket nem igazán lehet skálázni. Az előkerült lelőhely leginkább a Benta-völgy bronzkori településtörténete szempontjából izgalmas.”

A NIPÜF ismételt kérdésünkre sem válaszolt, hogy a régészeti felfedezés befolyásolja-e a beruházás folytatását. Az építési engedélyezések adatbázásában szereplő adatok szerint nincs olyan körülmény, amely hátráltatná a folyamatot: a Pest megyei kormányhivatal építésügyi főosztálya augusztus eleji hatállyal megindította az építési engedélyezési eljárást. Az építési tevékenységre rákérdező rovatban ez szerepel: “logisztikai épületek építése”.

Két fronton harcolnak

A tárnoki civilek végső elkeseredésükben az ombudsmanhoz fordultak. Erőiket ugyanakkor megosztja egy másik, a nagyközség határában tervezett beruházás, amelytől sokan tartanak Tárnokon is.

Mintegy 11 milliárd forintból létesít üzemet a Dongwha Electrolyte Hungary Kft., amellyel első lépésben 90 új munkahelyet teremt – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptember 3-án egy sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.

A távirati iroda azt írta, a vállalat úgy döntött, hogy Európába hoz egy gyárat, a csoport első európai gyára Magyarországon, – a Tárnokkal szomszédos – Sóskúton jön létre mintegy 13 ezer négyzetméternyi termelő területtel, ahol részben az akkumulátorokhoz szükséges elektrolitokat gyártják majd, részben pedig az akkumulátorgyártás során előálló oldószereket, vegyi anyagokat újrahasznosítják.

Kis Zoltán

Kép: Kollmann Szilárd grafikája a tervezett beruházás egyik verziójáról

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom