Kaposvár főépítésze saját javára, szomszédja kárára módosíttatta a város rendezési tervét

Már az Kúriát is megjárta az a különös ügy, amelynek során a város egyik utcájából a rendezési terv módosításával „lecsíptek” egy darabot, amit aztán némi készpénz ellenében hozzákapcsoltak az előterjesztőnek, a város akkori főépítészének, L. Balogh Krisztinának és családjának birtokához, súlyosan korlátozva szomszédjának bejárását saját ingatlanára.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A sajtószabadságért nem elég tüntetni, fizetni is kell érte – kattints ide a támogatási lehetőségekért!

A települések rendezési terveit általában a közösség igényeinek megfelelően szokás módosítani, s hosszas hatósági procedúra előzi meg. A Cser nevű városrészben lévő, sokak szemében káderdűlőnek számító Kenese teret, egyúttal a város más pontjait is érintő javaslat 2016-ban került Kaposvár önkormányzata elé először: határozatot hoztak, amely szerint számos ponton, azóta például a Modern Városok Program részeként megvalósult beruházások érdekében módosítani kell a város rendezési tervét.

Ez több szakaszban valósult meg, közülük az egyik, az M12/2/2016 – OTÉK számú javaslat összesen 6 pontban ipari parki, közlekedési fejlesztések mellett „egyes ingatlanok területfelhasználását ingatlan átruházás érdekében módosítja a Kenese tér zsákutca végén”. Az előterjesztés mellékleteként elkészült dokumentációt L. Balogh Krisztina akkori városi főépítész, mint „vezető településtervező” írta alá, s végül ő, mint résztulajdonos lett az egyik kedvezményezett.

Már az indoklás is áthallásos: „a Kenese-tér megnevezésű közterület végén található két ingatlan tulajdonos vételi szándékkal kereste meg az Önkormányzatot a jelenleg közút besorolású zsákutca végén a közterület megvásárlásának ügyében, a 10653/8 hrsz alatti ingatlan északi telekhatárának meghosszabbításában. Az adás-vétel közérdeket nem sért, azonban a gyűjtőút szabályozási vonalának módosítása szükséges a telekalakítások és ingatlanlejegyzések érdekében.”

Forrás: M12/2/2016 – OTÉK számú javaslat 19. oldal

A szöveges indoklás alatt lévő helyszínrajzon látszik, hogy módosítás hátrányosan érinti a tér bal oldalán lévő utolsó ingatlant, mert egyszerűen elzárja a telekre való bejárást. Ugyanakkor a tervlap következő oldalán lévő kisebb léptékű rajzról már „lefelejtették” a 10653/6 számú telken lévő épületet, amely mindenki számára világossá tette volna a jogsérelmet.

A hivatalos térképen tehát ott van a tulajdonosa szerint 2010-ben épült ház, az előterjesztés mellékleteként szolgáló anyagban a részletes helyszínrajzon viszont már nincs.

A 10653/6 helyrajzi számú ingatlan tulajdonosa először az önkormányzat jegyzőjéhez fordult, de nem járt sikerrel, szintúgy a kormányhivatalnál sem. A megyei főépítésszel, ifj. Horváth Jánossal – akinek hivatalból véleményeznie kell a települések rendezési terveinek módosítását – hosszas vitába bonyolódtak, miután a panaszos állítása szerint a főépítész szóban, telefonon először egyetértett a panaszossal, később viszont már nem akart erre emlékezni.

Forrás: M12/2/2016 – OTÉK számú javaslat 20. oldal

A főépítész egyik emailjében azonban szerepel egy mondat, amely mégis a panaszos állítását látszik alátámasztani: „A telek megközelítését tovább akadályozó szabályozási terv módosítás – közterületi megközelítés csökkentése – problémájára az Önkormányzat figyelmét a véleményezés során felhívtam, azaz hogy álláspontom szerint a módosítás akadályozza a szomszédos ingatlanok megközelíthetőségét, korlátozza használhatóságukat.”

Miután az állami főépítész nem válaszolt kérdéseinkre, közérdekű adatigénylésben kikértük a kormányhivataltól azt a szakvéleményt, amelyre hivatkozik, ám ebben efféle utalás nem szerepel.

Jogi útvesztőben

A panaszos 2019 májusában a Kaposvári Járásbírósághoz fordult. Beadványa szerint „tudomást csakis akkor szereztük a közérdekkel ellentétes jogügyletről, amikor a Kaposvár 10653/8-hrsz L. Balogh Krisztina főépítész asszony és férje ingatlanja elé földmérő karókat helyeztetett le az új kerítés és telekhatárok nyomvonalaiba. A Földhivatalt megkeresve tudtuk meg, hogy mi történt, és, hogy az utcából való tulajdonjogszerzés 2018.06.29.-én került bejegyzésre a városi főépítész lakóingatlanjának tulajdoni lapjára, vagyis akkor, amikor én a vele szemben lévő 10653/6. számú ingatlant vásároltam.”

A Kaposvári Járásbíróság illetékesség hiányában felterjesztette a Kúriára a beadványt, amely az önkormányzati döntések törvényességének felülvizsgálatára jogosult az Alaptörvény szerint, ám első körben itt is falba ütköztek: a Kúriához ugyanis annak Köf.5038/2019/3 sz. határozata szerint nem fordulhat földi halandó. „…absztrakt normakontroll eljárást kormányhivatalokon, az alapvető jogok biztosán és a peres ügyben ítélkező bírákon kívül magánszemélyek, jogi személyek nem kezdeményezhetnek”.

A józan ész azt súgná, hogy esetünkben ezt éppenséggel a Kaposvári Járásbíróság tette meg, ám panaszosunknak mégsem maradt más választása, mint az állampolgári jogok biztosához fordulni – az ombudsman válasza egyelőre még várat magára.

Közérdekű adatigénylésben megkérdeztük Kaposvár Megyei Jogú Város jegyzőjét, hogy létrejött-e az adásvétel: a válasz szerint igen, a közterületből leválasztott földdarabért 565 ezer forintot fizettek az érintettek.

Sok hűhó egy parkolóért?

Természetesen megkerestük L. Balogh Krisztinát is, aki 2011 és 2019 között volt Kaposvár főépítésze. A megnyerő, kommunikatív, agilis hölgy hamar népszerű lett a városban, egyrészt férje, Lőrincz Ferenc révén, aki egy ismert építészfamília szintén szakmabéli sarja, s a várostól és a kormányközeli beruházásoktól kapott tervezési megbízásokból más építészirodákhoz képest kiemelkedően sikeres Arker’s Stúdió tulajdonosa.

Krisztina asszony imádott a helyi, Szita-közeli médiában szerepelni, interjúkat adott, értekezett a helyi beruházások nagyszerűségéről, több, ezzel foglalkozó Facebook-oldalt üzemeltetett, olyannyira, hogy – különösen egyes jobboldali körökben – már Szita Károly lehetséges „független” utódjaként emlegették.

Tulajdonos az Arker’s Kft. körül kiépült háló egyik cégében, de sem ez, sem a férj-feleség viszony nem jelentett Kaposváron összeférhetetlenséget a jól fizető megbízásoknál. A cég kétszer tervezte meg például a Csiky Gergely Színház átépítését: egyszer 2006-ban, majd másodszor, a 2015-ös Modern Városok Program kezdetekor. A kapcsolat olyannyira szoros volt, hogy a kivitelező, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV építésvezetőségének is az Arker’s irodáiban szorítottak helyet.

Hasonló volt a helyzet a Kaposvári Közlekedési Központtal is, amelyről többször írt az Átlátszó: kétszer tervezték meg, miután az első koncepció a MÁV ellenállásán megbukott, s nem vitték ki a rendezőpályaudvart Kaposvár belvárosából. Azt a kérdést, hogy egy megalapozatlan tervre miért kellett 350 millió forintnyi közpénzt kiszórni az ablakon, sem Szita Károlynak, sem L. Balogh Krisztinának nem tette fel senki.

Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága

Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.

L. Balogh többek közt a Kaposvári Közlekedési Központ beruházási biztosi teendőit is ellátta, még azután is, hogy a városi főépítészségről tavaly lemondott. „Új kihívások várták”- így fogalmazott érzelmes búcsújában: 2019 őszétől a Miniszterelnöki Hivatal Építészeti Főosztályának vezetője lett. Ez csupán néhány hónapig tarthatott, mert munkahelyként ma már a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t találjuk a Facebook-profilján, mely a Kossuth tér átépítésén szorgoskodik Wachsler Tamás egykori fideszes képviselő vezetésével.

Adott tehát egy zsákutca vége, amelynek méretei eredetileg mindhárom ott lévő telekre kényelmes behajtást biztosítanak. Ezt az egyik tulajdonos, aki nem mellesleg akkor a város főépítésze, az előterjesztés szakmai anyagának aláírója, lényegében a helyi hatalom teljes támogatásával kisajátítja úgy, hogy a közgyűléssel átminősítteti az utca végét közterületből értékesíthető magánterületté, majd egy kisebb összegért megveszi, ezáltal lehetetlenné téve a bejárást a szembeszomszédnak saját telkére.

A panaszos hiába keresi az igazságát a polgármesteri hivatalban, a kormányhivatalnál, a Járásbíróságon és végül a Kúriánál, miután ügyesen „bekerítették”, egyelőre sehol nem talál jogorvoslatra.

A kérdés csupán annyi, mi a pokolért volt szüksége a sejthetően milliárdos vagyonú, számos ingatlant birtokló családnak e talpalatnyi, nem túl frekventált közterületre? Egyes vélemények szerint parkoló miatt, de biztosat nyilván csak L. Balogh Krisztina tudna mondani, aki, bár írásban megígérte, egyelőre nem reagált az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.

Huszka Imre

Fotó: Az eredeti és a módosított telekhatár. Google maps/Huszka Imre

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!