Bezárás
Környezetpusztítás

A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén

Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés. A kormány négy éve még elismerte, hogy tennivalója lenne az ügyben, mára viszont sorsukra hagyta az érintett településeket. A garéi polgármester megmagyarázhatatlan halálesetekről beszél, hivatalos adatok szerint a térségben az átlagosnál szignifikánsan magasabb a rákos megbetegedések száma.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Garé az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés helyszíne: a több mint tíz éve felszámolás alatt álló Budapest Vegyiművek (BVM) egykori hidasi gyártelepéről szállítottak ide mérgező vegyi anyagokat. A gyár 1973-tól növényvédő és rovarirtó szereket gyártott és csomagolt – ezekből maradt vissza több tízezer liter magas klórtartalmú veszélyes hulladék, amit az üzem melletti területen tároltak. Hidasról részletesebben cikksorozatunk előző részében írtunk:

Rákkeltő anyagokkal szennyezett talajvizű területen termelnek élelmiszert Hidason

A Budapesti Vegyiművek egykori hidasi gyáregysége mellett, ahol évtizedekig rákkeltő, toxikus anyagok szivárogtak a talajba és a talajvízbe, ma búzát és napraforgót termesztenek egy tartós környezetkárosodással érintett területen. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a környéken a talajvízben a tetraklórbenzolok koncentrációja a határérték több mint 1600-szorosa, a triklórbenzoloké pedig közel 1200-szorosa.

Mivel Hidason a lakosság egy idő után tiltakozni kezdett a gyár környezetszennyezése ellen, 1979-től a vegyi anyagokat tartalmazó vashordókat egy eredetileg bőrhulladékok tárolására, lerakására (a Mőbiusz Húsfeldolgozó Vállalat és a Pécsi Bőrgyár számára) kialakított ideiglenes hulladéktárolóba vitték a Baranya megyei Garé, Bosta és Szalánta közé.

A vállalat nem kérte a falu beleegyezését a veszélyes hulladékok lerakásához, a lakosság csak tíz év elteltével szembesült ezzel a ténnyel.

A BVM a nyolc év alatt (1979-től) összesen 16 ezer tonna veszélyes vegyipari hulladékot szállított a helyszínre: a zömében klórozott benzolszármazékot és xilolt tartalmazó hulladékot 62 300 darab 200 literes fémhordókban tárolták.  És bár már 1980-ban észlelték, hogy a mérgező anyagok a gyorsan rozsdásodó hordókból a szabadba kerültek, csak a hordók egy kis részét csomagolták át, a nagyobbik részük ugyanúgy ott maradt.

A hatóságok pedig későn reagáltak: csak 1988-ban kötelezték a BVM-et a környezetszennyezés megszüntetésére. Addigra viszont már a szennyező anyagok kimutathatók voltak a közeli figyelő kutakban, a talajvízben, a növényzetben és a levegőben – nagyobb távolságokban is.

Az akkoriban készült légi felvételeken a veszélyeshulladék-tárolótól közvetlenül délre fekvő erdő is a környezetszennyezés jeleit mutatta, a hulladéklerakótól nagyjából egy kilométerre lévő Bostán pedig állatok hullottak el 1989 nyarán. A vizsgálatok kimutatták, hogy az állatok bendője és faggyúja tetraklór-benzolt tartalmazott. A környék lakosságának elmondása szerint a meleg tavaszi, nyári vagy őszi napokon nem lehetett szellőztetni az intenzív vegyszerszag miatt.

Mindenki számára világossá vált, hogy sürgősen lépni kell, de közben a Budapesti Vegyiművek hidasi gyártelepe egyre veszteségesebb lett, így a cég nem tudta, vagy nem akarta kezelni a problémát. A kormányzat beavatkozására a garéi lerakót ideiglenesen műanyag fóliával takarták le, majd a lerakó körül figyelőkutakat telepítettek, amelyeken keresztül a szennyezett vizet szivattyúzták ki a talajból.

Hidason a majdnem tízezer négyzetméter szennyezett területet 1998-ban lehatárolták, és több mint negyvenezer köbméter földet termeltek ki átlagosan négy, de van, ahol tíz méter mélyen.

Pár évvel később Garé mellett is kiásták, átcsomagolták és – miután a helyszínen tervezett égetőmű nem épült meg – először a dorogi hulladékégetőbe szállították a hordókat. Mivel azonban a létesítmény műszakilag nem volt alkalmas a veszélyes hulladékok megsemmisítésére, 2001-ben németországi, ausztriai és magyarországi (győri) égetőművekbe vitték megsemmisítésre.

Garé 2001.03.01. – Folytatódik a Budapesti Vegyimûvek Részvénytársaság által korábban a garéi veszélyes hulladéklerakóba elhelyezett anyagok átcsomagolása és elszállítása Németországba. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Az addigra erősen elszennyeződött talaj viszont (depóniákba helyezve) ott maradt Garén.

Azóta viszont semmilyen kármentesítő lépés nem történt. A Budapesti Vegyiművek felszámolását ugyanis 2007 októberében kezdeményezte a Fővárosi Bíróság. Mivel a BVM-nek tízmilliós tartozása volt a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé, a szennyezett talajvíz szivattyúzása leállt, majd a garéi telephely őrzése is megszűnt.

A garéi lerakót egyébként 2010-ig tovább használták, a bőrgyári hulladékokat tároló részlegbe került a simontornyai bőrgyár kármentesítése során kitermelt hulladék is. A BVM felszámolása a mai napig tart, a garéi területen pedig még mindig ott van a klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj és talajvíz – mindössze kétszáz méterre a Bosta-pataktól.

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, a Greenpeace-nek hosszas huzavona után, bírósági perrel sikerült megszereznie a Baranya Megyei Kormányhivataltól azoknak a méréseknek az eredményét, amelyeket 2015-ben végeztek Hidason és Garén.

Ezekből kiderült, hogy Hidason nagyon rossz a helyzet, de Garén még annál is sokkal rosszabb. A vizsgálati jegyzőkönyv (PDF) szerint ugyanis a garéi talajban az összes halogénezett aromás szénhidrogén mennyisége több mint 28 ezerszerese a határértéknek, a talajvízben pedig a májkárosító triklórbenzol koncentrációja a határérték több mint 12 ezerszerese, a rákkeltő kockázatú tetraklórbenzolé pedig több mint 4500-szorosa.

És bár a garéi tároló melletti településeken sejtették, hogy baj van, arra ők sem gyanakodtak, hogy ekkora. Pedig voltak jelek.

„Garéi a hús? Akkor inkább nem kell.”

Az érintett községek polgármesterei nem szívesen beszélnek a problémáról. Érhető: ha vidéki kis településként nagy ritkán a sajtó figyelmének középpontjába kerülnek, akkor csak a veszélyes hulladékról kérdezik őket. Ez pedig nem jó reklám a pécsi, siklósi és villányi turisztikai célpontok között fekvő falvaknak. Ennek ellenére Garé polgármestere, Vig Imre készségesen állt a rendelkezésünkre, amikor segítségét kértük a terület bejárásában.

Az egykori hulladéklerakó szennyezett talaján állva kiderült, évek óta semmilyen tevékenység nem zajlik ezen a területen – hacsak az illegális szemétlerakók látogatásait nem nevezzük annak.

A polgármester bevallja, megdöbbentette őket, amikor a médiából megismerték a 2015-ös mérési eredményeket. Nem értették, hogy lehet az, hogy ilyen Európa közepén megtörténhet. Az első gondolatuk az volt, hogy „most Úristen mi lesz”, aztán a következő nap ment minden tovább. Még akkor is csak ígéreteket kaptak, amikor januárban napvilágra kerültek az elképesztő számok.

– Tudtuk, hogy egy időzített bombán ülünk, de nem gondoltuk, hogy ennyire kegyetlen – magyarázza Vig Imre. – Igaz, előfordul, hogy amikor a környező erdőben vadat lövünk, és a húsokat betesszük a hűtőbe, gyakran vegyszer szaguk van. Nem is veszi meg senki, ha megtudja, hogy Garéból származik. De sok megmagyarázhatatlan haláleset is történik. Fiatal, 27 éves, kisgyermekes anyuka minden előzmény nélkül májrákban meghal, de azok sem élnek már, akik még a lerakónál dolgoztak, szinte mindenkit a rák vitt el – ingatja a fejét a polgármester. Hozzáteszi, bíznak abban, hogy előbb-utóbb kapunk segítséget az államtól, hiszen önerőből nem tudják megoldani a problémát. – Nem tudom sajnos a pontos összeget, de biztos vagyok benne, hogy hatalmas pénzről van szó, hiszen több ezer tonna szennyezett földet kellene elszállítani.

A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén from atlatszo.hu on Vimeo.

Milliárdokba kerülne a kármentesítés

Ahogy a Hidast magába foglaló Pécsváradi Járásban, úgy Garé térségében (Siklósi Járás) is kiugróan magas a rákos megbetegedések száma. Az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjától kapott adatok szerint a 2011-2015-ös időszakban a Siklósi járásban 1497 (4,31 százalék) beteget diagnosztizáltak elsődleges rosszindulatú daganatos betegséggel, miközben az országos gyakoriság 3,97 százalék.

A depóniákba halmozott szennyezett talajról a védőfóliát már rég lefújta, leszakította a szél, csupán a darabjai látszanak itt-ott, a figyelőkutakat benőtte a gaz. A természet lassan visszaveszi a területet, de a mérgező vegyületek továbbra is ott vannak a talajvízben, a földben, és vélhetően a növényekben, állatokban is.

A garéi polgármester elmondása szerint a gazdálkodók, állattartók próbálták beméretni a kutak vizét, amikből locsolnak, itatnak, de a megkérdezett laboratóriumok közül egy sem vállalta a vizsgálatot. Így a termelés tovább folyik: az egykori veszélyes hulladéklerakótól pár száz méterre most éppen kukoricát termesztenek.

Adja magát a kérdés: ki a felelős a jelenlegi helyzetért? A csődbe ment gyár? A felszámoló? Az állam? A hatóságok? Megpróbáltunk minden szálat végig követni.

Ahogy korábban említettük, a BVM már a csőd előtt is állami segítséggel és bankhitelből végezte a kármentesítéseket, és részben ez vezetett a cég összeomlásához is. A vállalat kötelezettségállománya 2006-ban meghaladta az ötmilliárd forintot, 2007-ben pedig megindult ellene a csődeljárás. A felszámolók többször is meghirdették a BVM ingóságait és ingatlanjait, de a cég még mindig szerepel az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező (nem magánszemély) adózók listáján.

Márpedig a teljes kármentesítés újabb milliárdokat emésztene fel.

Ezzel az állam is tisztában lehetett, hiszen – miután a Budapesti Vegyiművek központjában, a budapesti Illatos úti telepen is kitört a botrány a házi porban is kimutatható szennyező anyagok jelenléte miatt – a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a BVM-et. A stratégiailag kiemelt cégek felszámolásánál el lehet térni a csődtörvényben foglalt szabályoktól, például a cégek vagyonát nem nyilvános, meghívásos pályázaton is el lehet adni.

A társaság felszámolója az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. (NRN) lett. Ennek kijelölt felszámolóbiztosára hárult és hárul a mai napig a társaság vezetése, a telephelyein visszamaradt szennyező anyagok elszállításának felügyelete, a telephelyek esetleges értékesítése, valamint a felszámolás lezárása is.

A felszámolóbiztos az a Börcsök Sándor, aki 2014 óta egymás után kapta meg a legnagyobb ügyeket, és ezzel 2016-ra ő lett az NRN legtöbbet foglalkozatott felszámolója.

A BVM Illatos úti telephelyén még ott lévő hordók elszállítására kiírt közbeszerzési eljárást a Palota Környezetvédelmi Kft. nyerte el, amely 1 milliárd 580 millió forintért végezhette el a mintegy 2300 tonnányi veszélyes hulladék elszállítását és ártalmatlanítását. Ők adták bérbe a hidasi gyáregység melletti (BVM tulajdonában álló) földet is, de dr. Varga A. Tamás, a cég ügyvezetője az ezzel kapcsolatos kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy a területre vonatkozó kezelői jog – ami egyébként csak átmenetileg, néhány hónapig volt náluk – 2019. március elsejével visszakerült a cég felszámolójához, ezért a további kérdésekre a felszámoló jogosult válaszolni.

Megkerestük tehát a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt.-t hogy megtudjuk:

  • hogyan áll a felszámolás;
  • megszűnhet-e a BVM anélkül, hogy elvégeznék a teljes kármentesítést;
  • és pontosan kit terhel a felelősség a környezetszennyezés és a be nem fejezett kármentesítés miatt.

Emailjeinkre nem érkezett reakció, és bár július 23-án telefonon a cég titkárnője azt mondta, hogy a válaszadás folyamatban van, cikkünk megjelenéséig semmilyen tájékoztatást nem kaptunk.

Az biztos, hogy a garéi ingatlanokat – a hidasi területekkel szemben – meg sem próbálták értékesíteni a csődeljárás kezdete óta. A Garé külterület 035. hrsz. (veszélyes hulladéktároló), Garé külterület 032/2. hrsz. (zagytározó), Garé külterület 033. hrsz. (erdő), Garé külterület 034/2. hrsz. (erdő), valamint a Garé külterület 036. hrsz. (szántó) megnevezésű ingatlanokat egyszer sem hirdették meg a felszámolás során. Ami nem meglepő annak fényében, hogy a terület milyen mértékben szennyezett.

A Baranya Megyei Kormányhivatal 2016-ban kiszabott egy 600 ezer forintos bírságot a Budapesti Vegyiművek „f.a.”-nak, de hogy a büntetést befizették-e, kaptak-e újabb bírságot, vagy, hogy a kormányhivatal mit tehetne még a jelenlegi helyzetben, nem derült ki. A Baranya Megyei Kormányhivatal ugyanis többszöri megkeresésünkre sem reagált.

A minisztérium szerint tényfeltárásra van szükség

Mivel a BVM évek óta látszólag semmit sem tesz a környezetkárosítás felszámolásáért, a talaj és a talajvíz viszont továbbra is rákkeltő anyagokkal van tele Garén, a rákos megbetegedések száma pedig szignifikánsan magasabb ebben a térségben, mint az országos átlag, megpróbáltuk reagáltatni a kormányt is. Nem jártunk sikerrel.

Szerencsénkre azonban az LMP országgyűlési képviselői (dr. Keresztes László Lóránt, Demeter Márta és Hohn Krisztina) éppen cikkünk írásával egyidőben tettek fel több írásbeli kérdést a kormánynak, köztük a hidasi és garéi szennyezéssel kapcsolatban is. Így bár a mi megkeresésünkre az Agrárminisztérium nem válaszolt cikkünk megjelenésig, a képviselőknek adott tájékoztatásból valami azért kiderült.

Az Agrárminisztérium a képviselőknek adott válasza szerint a környezetvédelem általános szabályai és alapelvei alapján a környezetben okozott károk felszámolása a szennyezést okozó feladata és kötelezettsége, ez pedig nem más, mint a Budapesti Vegyiművek, így a kárelhárítás is őket terheli. Ezért a tárca jelenleg nem végez kármentesítési beavatkozást Hidason és Garén. Hozzátették, mivel a cég felszámolás alatt áll, a környezeti terhek rendezése a felszámoló feladata és kötelessége.

Az Agrárminisztérium válaszában hangsúlyozta, a mért adatok bekerültek a nyilvántartásba, ugyanakkor a kármentesítés folytatása csak egy

„aktualizáló tényfeltárás keretében – célzottan és szisztematikusan – elvégzendő felmérést követően válik megalapozottan tervezhetővé és kivitelezhetővé”

Részletes vizsgálatra van szükség a talaj és a talajvíz horizontális és vertikális szennyezettségéről, hogy megismerhető és pontosan lehatárolható legyen a szennyezett közeg kiterjedése. Ezután lehet csak kiválasztani a legmegfelelőbb kármentesítési módszert és technológiát – írták. Mindez továbbra is a Budapesti Vegyiművek, a felszámoló és a terület tulajdonosának a dolga, az állam 1999-ben már 1,2 milliárd forintot biztosított a legsürgetőbb környezeti kockázatok kezelésére.

Az LMP-sek kérdésére, hogy ki, mikor és milyen formában tájékoztatta a lakosságot a szennyezés jelenlegi és potenciális mértékéről és kockázatairól, a minisztériumnak sikerült elképesztően cinikus választ adnia. Szerintük ugyanis az ügy a média folyamatos érdeklődése mellett zajlik, az érintettek a környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos lépésekről a helyi médián keresztül folyamatosan tájékozódhattak.

Mondták mindezt annak ellenére, hogy a Greenpeace-nek évekbe telt, mire sikerült kiperelnie a Baranya Megyei Kormányhivataltól a 2015-ös mérések jegyzőkönyveit.

Mindezek mellett arról viszont nem szólt a minisztérium válasza, hogy a kormány esetleg újabb összegeket különítene el a célra. Ez pedig azt jelenti, hogy az érintett települések magukra maradtak a problémával, állami segítségre továbbra sem számíthatnak.

Négy éve még másképp nyilatkoztak

2015-ben, amikor egy törvénymódosítással stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítették a felszámolás alatt álló Budapesti Vegyiművek Zrt-t., még egészen más volt a helyzet. Akkor a fideszes Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára éppen azzal indokolta a döntést, hogy így majd hatékonyabb lesz a környezetvédelmi szempontok érvényesítése a csődeljárásokban és a felszámolási eljárásokban.

Sőt, az államtitkár azzal is tisztában volt, hogy a felszámolás alatt álló társaság valószínűleg nem rendelkezik a környezeti kárelhárítás fedezetéül szolgáló, rövid időn belül értékesíthető vagyonnal, emiatt állami forrásokra is szükség lesz a helyzet rendezéséhez.

Ez meg is történt a budapesti Illatos úton, azonban Garé és Hidas esetében már elmaradt.

Pedig akkor az a mondat is elhangzott, hogy „a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény értelmében a környezetkárosodást megelőző intézkedések és a helyreállítási intézkedések költségeit az állam köteles finanszírozni, ha azok másra nem háríthatók át. A felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek esetén jó eséllyel lehet számítani arra, hogy az adós nem rendelkezik a kárelhárításhoz szükséges likvid vagyonnal, így a költségeket az államnak kell megelőlegeznie, ésszerű elvárás azonban, hogy a költségvetési forrásból megelőlegezett költségek a felszámolási vagyonból megtérüljenek.”

Vagyis a kormány már akkor elismerte, hogy a környezetkárosodást az államnak kellene megszüntetnie, ha erre a felelős cég nem képes. Az Agrárminisztériumban azonban erre a kijelentésre valamiért most nem emlékeztek, sőt, a képviselői kérdésekre választ adó dr. Nagy István miniszter szerint még mindig az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. a felszámoló, és nem az állami Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt., amely éppen a kormány akkori döntése miatt vette át 4 éve az ügyet.

A de facto felelős tehát jelenleg nem más, mint az állami felszámoló cég, és maga a magyar állam, amely ennek ellenére sem tervez lépéseket a környezeti károk megszűntetésére a lakosság védelmében.

Garé esetében ráadásul felmerülhet a környezetkárosítás bűntettének gyanúja is, ezért megkérdeztük a rendőrséget, tett-e már valaki feljelentést a Budapesti Vegyiművek ellen a garéi szennyezés miatt, és ha igen, mit lett az eljárás vége. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság érdeklődésünkre levélben közölte, hogy a megkeresésében szereplő vagy ahhoz hasonló esettel összefüggésben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra – a válaszadás időpontjáig – az elmúlt öt évben bejelentés, feljelentés nem érkezett.

Arra kérdésünkre pedig, hogy ki kötelezhetné a felszámolás alatt álló BVM-et kármentesítésre, vagy legalább figyelmeztető táblák kihelyezésére, a rendőrség már nem is reagált.

Katus Eszter

Videó: Bodoky Bence

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom