Versenyló-trágyalé mérgezte a miskolci ivóvizet? Egy éve packáznak a hivatalok az adatigényeinkkel 

Melegvérű állatok ürülékében tenyésző colibaktériumok szennyezték Miskolc egyik fontos ivóvízbázisát, a tavi kutat – ez abból a jegyzőkönyvből derül ki, amit nagy nehezen kiadott kérésünkre a miskolci vízszolgáltató társaság. Mégsem vagyunk sokkal okosabbak egy évnyi kitartó nyomozómunka után sem: azt próbáltuk igazolni vagy kizárni, hogy valóban az úgynevezett Lovagi Tornák Terén rendezett lovas versenyek felelősek-e azért, hogy a kutat pár napra le kellett zárni.  A hatóságok pingpongoznak a kérdéseinkkel, érdemi válasz nincs.

Társadalmi célú hirdetés

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Egy ló naponta akár 25 litert is pisil, és több mint 200 ló volt 2017 augusztus végén a miskolci Diósgyőri vár mellett található Lovagi Tornák Terén és a környékén egy lovas rendezvényen. 5000 liter/nap vizelet, tele hormonokkal, gyógyszerekkel. Ráadásul ott van állatok szilárd széklete, a lócitrom: ebből átlagosan 30 kilót is elpotyogtatnak naponta a hátasok. Mindez 100 méterre a Miskolc ivóvíz ellátásáért felelős egyik kúttól, az úgynevezett Tavi forrástól.

A rendezvény kétnapos volt. A 2015-ben kialakított Lovagi Tornák Tere  megvalósítása 977 millió forint uniós forrást emésztett fel. Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló „Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése” című projekt teljes költsége 2 714 459 160 forint volt, amiből 2 272 384 272 forint vissza nem térítendő uniós és állami támogatás, és 442 074 888 forint Miskolc önrésze.

A területen ütött-kopott tábla hirdeti: tilos az állattartás. Néhány nappal a lovasverseny után az eszakhirnok.com egyik olvasója jelezte, hogy a Tavi forrást kizárták Miskolc vízellátásából, szennyezés miatt.

Hivatalos bejelentés nem történt. Miután az RTL Klub híradója is foglalkozott az esettel, a hivatalosságok elismerték a szennyezést, de az okokról sem akkor, sem azóta senki nem beszél. A város vízellátásért felelős MIVÍZ Kft. azt ígérte, kivizsgálják a szennyezés okát, de egy évvel az események után sem tudjuk, mi történt.

A vízszennyezésnek Miskolcon „hagyományai” vannak: 2006-ban 3000 miskolci betegedett meg, a népharag kis híján elsodorta a városvezetést.

Szuperbiztonságos technológia 2,8 milliárdért

„Emelem vizespoharam a projektre, egészségünkre!” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a vendégeket Pfliegler Péter alpolgármester 2015-ben azon az ünnepségen, amelyen átadták azt az új víztisztítási technológiát, amellyel Miskolc ivóvízellátása még biztonságosabbá válhat. Az alpolgármester azt is hangsúlyozta, Miskolc ivóvize a világon a legjobb, a most beépített technológia pedig ezt tudja tartósan, száz százalékon biztosítani. A fejlesztés az Európai Unió és a kormány támogatásával valósult meg, közel 2,8 milliárd forintból.

„Az elmúlt öt évben számos olyan fejlesztés valósult meg a városban, amely köthető a zöld város eszmekörhöz, ez a mostani beruházás is ezt erősíti, a miskolciak érdekében” – fogalmazott az alpolgármester három évvel ezelőtt. Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt időszakban közel 9 milliárd forintos környezetvédelmi fejlesztések történtek Miskolcon. „A MIVÍZ élen jár ezen projektek kigondolásában, megvalósításában” – tette hozzá.

Pfliegler Péter kitért arra is, hogy ezen új technológia beépítését a 2006-os vízszennyezés indokolta, amikor a tapolcai karsztforrásokat ki kellett zárni az ellátásból, illetve 3000 miskolci megbetegedett. „A lakosság bizalmát a vízszolgáltató szívós munkával igyekszik visszaszerezni” – mondta az alpolgármester.

Üszögh Lajos, a MIVÍZ Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a miskolctapolcai karsztforrásoknak meghatározó szerepük van Miskolc város ivóvízellátásában. „Az új, korszerű ultraszűréses technológia kiépítése magas színvonalon biztosítja az egészséges vízellátást. Az ultraszűrő a szűrőmem­bránnak köszönhetően képes kiszűrni a vízből a 0,02 mikronnál nagyobb részecskéket – baktériumokat, vírusokat –, és eltávolítja az egyéb lebegő szennyeződéseket, valamint csökkenti a szerves anyagok mennyiségét. Az ultraszűréses technológia előnye, hogy a szűrés közben az ivóvíz megőrzi a szervezet számára fontos ásványi anyagokat, és nem változtatja meg a víz kémiai egyensúlyát, megőrzi eredeti, természetes sóösszetételét” – ismertette.

A Diósgyőri vár mellett felépített Lovagi Tornák Tere a tipikus esete annak, amikor az EU-pénzeső elköltése nyomán olyan dolgok születtek, amikről később kiderült, hogy finoman szólva nem volt egy nagy ötlet, vagy legalábbis gondot jelent a fenntartásuk. Csak azért, mert valakik elérkezettnek látták az idejét, hogy megvalósítsák gyerekkori álmaikat, mondja több forrásunk.

Tompa Sándor (MSZP) idegenforgalommal foglalkozó miskolci önkormányzati képviselő szerint a Lovagi Tornák Tere megépítésének ötlete a Fidesz miskolci győzelme után vetődött fel. Szerinte korábban kisebb volumenű, a környék turisztikai kínálatának bővítésére szolgáló tervek voltak. Aztán elkezdték építeni, és mindenki csak azt kérdezte, te jó ég, hogyan lehet egy ekkora monstrumot kihasználni, programokkal megtölteni.

Persze mindenki elkezdett ötletelni, de az, hogy itt lovasversenyek lesznek, akkor még nem került szóba. Emiatt egyébként – Tompa szerint – a tervezők sem koncentráltak erre.

Aztán kiderült, nagy ára lesz a Lovagi Tornák Tere megvalósításának, mert az ország egyik legszebb fekvésű strandjának, a Diósgyőri Strand területének felét elfoglalja. A városrészben lakók finoman szólva nem fogadták lelkesen az ötletet. Több mint ezer tagja van az erről szóló témának a közösségi oldalon.

A város vezetői igyekeztek hűteni a kedélyeket. „Csak 15 millió forintot kell előteremtenünk, és nyílik a strand”, mondogatták. Mármint az, ami megmaradt belőle, üzenték az elégedetlenkedőknek. Aztán nem lett ebből semmi, a strand azóta sem nyílt meg. Egy időben a lovasverseny lovait sétáltatták a krómacél bélelésű, nem sokkal korábban korszerűsített medencék körül. Később a nagyobb botrányt kerülendő, lezárták a strand maradék területét.

„Szomorú, hogy pont a legszebb strandot tették tönkre, a pályaudvar mellettit pedig fejlesztették. Nem elég, hogy megcsonkították a strandunkat, de minden gond nélkül ráépült a műemlékre (középkori csatorna), illetve a történelmi fürdőre is a Lovagi Tornák Tere, a hozzá tartozó parkolót pedig a külső várfalra építették. Hol van ilyenkor a műemlékvédelem? A lovas versenyre érkezők nem férnek el a kamionokkal, lakókocsikkal, lószállító gépekkel. Ilyen volumenű versenyeket a város szélére illett volna tenni, ahol van tér, nem pedig lakóövezetbe. Legutóbb már a strandot is kinyitották, hogy a lovakat elszállásolják. Ha az árkot feltöltik, hogy fogják a helyhiányt megoldani? Valószínűleg a strandon… Arról nem is beszélve, hogy a környék vízvédelmi terület, ami az állattartást is korlátozza. A lovak vizelete és széklete valószínűleg beszivárog a talajba.  A környékbeliek igényeit, egészségét, és a történelmet nem vették figyelembe”, írják a Facebookon a  Mentsük meg a diósgyőri várfürdőt! oldal tagjai.

Bartha György (MSZP) a környék önkormányzati képviselője szerint a Lovagi Tornák Tere azért sem vált a városiak kedvencévé, mert kevés vonzó rendezvényt tartanak benne, ha pedig mégis telt ház van, például valamilyen koncerten, akkor a zaj miatt reklamálnak a környékben lakók.

Egy névtelenséget kérő lovas szakember szerint a Lovagi Tornák Tere nem lovasversenyek rendezésére készült, később jött az ötlet, hogy erre is alkalmas, kompromisszumokkal. Kevés a hely. Nincs hova tenni a lovakat, kicsi a bemelegítő pálya, a lovakat a bezárt strand területén fürdetik. Maga a pálya is kicsi, azaz ha komolyan gondolja a lovassportot ezen a részen a város, akkor fejleszteni kell a környéket. Más lovas források, igaz, nem miskolciak engedékenyebbek: a szép környezet szerintük hamar népszerűvé tette a verseny-helyszínt a legmagasabban kvalifikált sportolók körében is.

Meg sem lehetne állni lóval itt?

Ami a lovak ürülékét illeti, azzal persze lehetnek gondok a szakember szerint. Ha viszont a területen tilos az állattartás, akkor nem érdemes fejleszteni, sőt akár büntetéssel is számolni kell annak, aki erre a területre leparkol a lovával, már, ha betartják az előírásokat a városi hatóságok.

Lénárt László, a Miskolci Egyetem docense a bükki karsztvizek kutatója. „Csak szóbeszédből értesültem arról, hogy a Tavi forrás tavalyi szennyeződését lovak vizelete okozta” mondta kérdésünkre. „Egy biztos, ha ez felmerült, akkor ezt nagyon precízen ki kell vizsgálni, és megtenni a szükséges lépéseket. Azt minden vizes szakembert tudja, hogy a környéken állattartási tilalom van, érthetetlen, hogy ide lovasversenyekre engedélyt ad az önkormányzat, sőt maga szervez ilyeneket” – mondja a szakember.

Így folytatta: „részt vettem a 2006-os miskolci, szennyezett víz miatt kialakult járvány kivizsgálásában, és egy nagyon alapos tanulmányban elemeztük ki a helyzetet, és tettünk olyan javaslatokat, amelyeket a MIVÍZ szakemberei megfogadtak, és komoly műszaki fejlesztéseket hajtottak végre”.

De hogyan fordulhat elő az, hogy egy szigorúan védett vízbázis közelében nagy létszámú lovas versenyeket rendeznek? Egy, a tervezésben közreműködő építész szerint több napos lovasversenyekről nem volt szó, maximum arról, hogy középkorra hajazó, kosztümös, pár lóval parádézó rendezvények lesznek. Az volt az utasítás, hogy mély alapozású épületek, mivel régészetileg nyilvántartott helyről van szó, nem épülhetnek itt, de más tiltás nem volt.

Ezt erősíti az az információ, amit közérdekű adatkérelem útján kaptunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltól, hogy a Lovagi Tornák Terének engedélyezésekor környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására nem került sor.

Több látogató, de nem úgy, ahogy szerették volna

A diósgyőri Lovagi Tornák Tere a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. kezelésében van, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk hozzájuk. A válaszukból kiderült: a  Lovagi Tornák Terének 2026-ra  pár száz híján évente 50 ezer vendéget kell fogadni. Legalábbis a pályázat során ez volt a tervadat.

A térre látogatók több mint a fele az ingyenes lovasversenyekre érkezik, és az egyéb rendezvények fizetős közönsége. A bevétel is csökkent az utóbbi két évben. Ha valamiért a hatóságok a vízszennyezés miatt megmakacsolnák magukat, akkor a Lovagi Tornák Tere nagy bajba kerülhet.

Mivel a vízszennyezés miatt beígért részletes vizsgálat nem készült, vagy legalábbis nem került nyilvánosságra, ezért megpróbáltuk közérdekű adatkérelmekkel bombázni a MIVÍZ-t, a Kormányhivatalt, a vízvédelmi hatásköröket gyakorló B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot.

Az elmúlt egy év alatt 7 közérdekű adatkérelmet nyújtottunk be a Tavi forrás szennyezése ügyében. Azért ilyen sokat, mert gyakran nem kaptunk választ a konkrét kérdésekre. A közérdekű adatok kérésének egyik feltétele, hogy ugyanabban a témában ugyanaz a személy egy éven belül még egyszer nem tehet fel kérdést. Ha valamelyik cég úgy érzi, számára kényes ügyekben kutakodik az igénylő, megteheti, hogy mellébeszél, tudva azt, hogy nem lehet visszakérdezni (erről lásd Schmidt Mária, illetve a közmédia gyakorlatát). Viszont mások kérdezhetnek ugyanabban a témában, ezt nem tiltja semmi. Az adatgyűjtés során mi éltünk is ezzel a lehetőséggel.

A legfontosabb kérdésre, vagyis arra, hogy lehet-e összefüggés a lovasversenyek tartása és a vízszennyezés között, senki nem válaszolt, bár nem is cáfolta azt.

Tavaly első körben a megyei kormányhivatalt kerestük meg. A hivatalhoz tartozik – a teljesség igénye nélkül – a Növény- és Talajvédelmi Főosztály, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály, a Növény- és Talajvédelmi Osztály, az Agrárügyi Főosztály, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály és a Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály is.

Közérdekű adatigénylésünkben arról érdeklődtünk, hogy mi és ki okozta a szennyeződést, történt-e rendőrségi feljelentés, milyen szabályok érvényesek a Tavi Forrás környezetében, illetve van-e összefüggés a forrás térségében tartott lovas rendezvények és a szennyezés között? A kormányhivatal azt válaszolta, hogy  közérdekű információval a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal nem rendelkezik.

Ezután írtunk a városházának is, hogy mi volt a vízszennyezés oka, milyen anyagok esetében volt határérték túllépés és mennyivel, mennyi a kár, és történt-e feljelentés? Válaszukban azt írták, hogy „a diósgyőri Tavi forrás vize kifogástalan minőségű, pár nappal a kizárást követően a MIVÍZ vissza is kapcsolta az ivóvízhálózatba. A városi rendszert ellátó valamennyi kúton működtetett, rendkívül érzékeny monitoring rendszer a legkisebb változást is kimutatja. Bármilyen eltérés esetén a MIVÍZ azonnal kizárja az adott vízforrást a hálózatból, éppen azért, hogy a fogyasztókhoz csak kifogástalan ivóvíz jusson. A Tavi forrásban a vízminőség pár nappal ezelőtti változásának számos oka lehet, ezeket még vizsgálják a szakemberek.”

Az egy éves kitartó érdeklődés során két laborvizsgálati jegyzőkönyvet kaptunk a MIVÍZ-től. Az egyikben az szerepel, hogy Coliform baktériumokat találtak a Tavi forrásban a szennyezés idején. Egy általunk megkérdezett szakember szerint melegvérű állatok széklete hordozza a baktériumot. Továbbá Escherichia colit (kólibaktérium vagy kólibacilus), a kút visszakapcsolása előtt egy másik vizsgálat során pedig ammóniumot.

A BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hivatalának tájékoztatása szerint az augusztus 22 környékén történt vízszennyezésről ők csak 30-án értesültek, ezért a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt vízgazdálkodási bírságot vetettek ki a MIVÍZ-re, de végül a cég fellebbezése után ezt törölték.

Míg 2017-ben több mint 10 lovas versenyt rendeztek a Lovagi Tornák Terén, az idén már csak 3-at.

Pusztai László – eszakhirnok.com

Fotó: lófürdetés a diósgyőri strandnál. A szerző felvétele