2001-ben uniós projektként indult, most akadozva működik a szemétszállítás Cegléden

Cegléden hetek óta háborog a lakosság a szemétszállítás akadozása miatt: néhány helyen hegyekben áll a szemét. Úgy tűnik, kevés a konténer, és nem is ürítik elég gyakran. Pedig nemrég lett a regionális hulladékkezelő társulás alelnöke Takács László, Cegléd polgármestere. A dolog azért sem érthető, mert a hulladékkezelő cég tavaly 50 millió forint nyereséggel zárta az évet.

---

---

Társadalmi célú hirdetés

Hetek, hónapok óta hangos a ceglédi közösségi média az el nem szállított szeméthegyektől, túlterhelt szelektív szigetektől, van, aki már fertőzésveszélyről, elszaporodott patkányokról beszél – írja a Ceglédi Spotlight. És valóban, több helyi Facebook-csoportban visszatérően posztolnak ceglédiek képeket a szelektív gyűjtők körül napokig halomban álló hulladékról.

A térségben a települési hulladék gyűjtése, elszállítása és kezelése, vagyis a „hulladékgazdálkodási közszolgáltatás” az egy évvel ezelőtt megalakított Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás feladata. Takáts Lászlót, Cegléd polgármesterét a Társulás alakuló ülésén, vagyis tavaly szeptemberben választották meg a szervezet alelnökének – az elnököt akadályoztatása esetén Takáts első számú alelnökként helyettesíti.

A hulladékkezelést természetesen nem maga a Társulás végzi, hanem megbízása alapján a DTKH Nonprofit Kft. De a DTKH sem áll túl távol a településektől, lévén a cégnek a társulást alkotó önkormányzat a tulajdonosa. Ennek fényében nem meglepő, hogy a cég felügyelőbizottságában két ceglédi fideszes önkormányzati képviselő is helyet kapott.

A hulladékszállító cég, a DTKH a tavalyi évet 48 millió forint adózott nyereséggel zárta – ennek ellenére tavasz óta rendszeresek a lakossági panaszok, és nemcsak a „szelektív szigetek” körül kialakult állapotok, de a közönséges háztartási hulladék szállítása miatt is.

2001-ben uniós támogatással indult a térségi hulladékkezelési program, amelynek keretében kialakult a mostani hulladék-gazdálkodási rendszer. A projekt Pest megye és Bács-Kiskun megye észak-nyugati részének öt nagyvárosában: Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Nagykátán, Monoron és 44 kisebb településén élő 364 ezer lakos életkörülményeit volt hivatott javítani.

A mostani panaszok alapján a siker mérsékeltnek mondható.

Becker András – Ceglédi Spotlight

fotó: Facebook