Bezárás
Cikkek

Közjegyzőknél trükköznek a bankok a devizahitelesek szerződéseinek felmondásával?

Eltérő módon ítélik meg az egyes rendőrkapitányságok és ügyészségek azt, hogy felmerül-e a közokirat-hamisítás és a csalás gyanúja akkor, amikor úgy mondják fel a kölcsönszerződéseket és állíttatnak ki erről közjegyzőkkel ténytanúsítványokat és végrehajtási záradékot a hitelező bankok, hogy az ügyfél korábban elállási nyilatkozatot tett. Egyes kapitányságok, illetve ügyészségek szerint az ilyen esetekben nyomozni kell, mások szerint nem.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Az első változat: több rendőrkapitányság elrendelné a nyomozást

Intellektuális közokirat-hamisítás gyanúja miatt tett feljelentést egy budapesti lakos idén október 3-án a XVII. kerületi kapitányságon. A férfi az Ella Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. jogelődjét, az AXA Bank Europe SA Magyarországi fióktelepét panaszolta be, amellyel tíz éve kölcsön- és ingatlan jelzálogjog szerződést kötött.

A férfi tavaly egy írásbeli elállási nyilatkozatot tett a bank felé, amelyet a pénzintézet 2015. június 2-án átvette. Erről átvételi elismervény is készült. A budapesti lakos ezzel együtt jelezte, hogy a törvényben meghatározott elszámolási kötelezettségének eleget kíván tenni. A bank az elállási nyilatkozatot a bíróság előtt nem támadta meg. Ezt követően viszont az AXA idén január 8-án a szerződés bank általi felmondásáról közjegyzői ténytanúsítványt állíttatott ki.

A ténytanúsítvány jogi jelentőségű tények közjegyző általi tanúsítása, jelentősége pedig abban van, hogy a felmondott szerződés értelmében per nélkül, közvetlen bírósági végrehajtás keretében végrehajthatóvá váljon a követelés, ha az adós nem fizet. Tehát nagyon nem mindegy, hogy a bank vagy az ügyfél mondta fel a szerződést hamarabb.

Az ügyfél szerint a bank ezt a lépést nem tehette volna meg, mert azzal, hogy ő elállt a szerződéstől és a pénzintézet tudomásul vette azt, a szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnt, és mint ilyet, felmondani sem lehet, és erről ténytanúsítványt kiállíttatni sem. Hogy mégis megtették, azzal az ügyfél szerint bűncselekményt követtek el a bank részéről, mivel a közjegyzőt megtévesztve készült el az okirat.

A feljelentés adatai alapján a XVII. kerületi kapitányságon arra jutottak, hogy az ügyfélnek igaza van abban, hogy ha a szerződés megszűnt, és erről a közjegyzőt nem tájékoztatták, akkor felmerül az intellektuális közokirat-hamisítás gyanúja. Ezt az a személy követi el, aki „közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létesítésére, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba”.

A rendőrség meglátása szerint ugyan felmerülhet a gyanú, hogy bank alkalmazottja megtévesztette a közjegyzőt, ám a helyszín, ahol a közjegyző kiállította az okiratot, a XIII. kerületben található, ezért az angyalföldi kapitányság illetékes az ügyben eljárni – szögezték le az idén október 7-én kelt határozatban.

Egy hasonló tartalmú feljelentésben a nyomozást a Siófoki Rendőrkapitányság is az illetékesség hiánya miatt helyezte át a IX. kerületi kapitányságra. A feljelentő ügyében ugyanis az OTP Bank által kiállított, szeptember 21-én kelt kölcsönszerződést felmondó nyilatkozatot a Ferencvárosban készítették el. Úgy, hogy a banknál tudtak arról, hogy az elállásról szóló nyilatkozatot tett az ügyfél – áll a határozatban.

A XVII. kerületi és siófoki kollégáikhoz hasonlóan a keszthelyi rendőrök is úgy találták egy hasonló esetben, hogy ki kell vizsgálni a feljelentő, egy keszthelyi lakos állítását, miszerint az AXA Bank március 23-án úgy állíttatott ki közjegyzővel ténytanúsítványt, hogy nem tájékoztatták a közjegyzőt: a szerződéstől való elállásáról nyilatkozott korábban az ügyfél. A vizsgálat lefolytatására azonban nem ők, tehát a keszthelyi rendőrök a jogosultak, hanem az okirat keletkezésének helyszíne szerint illetékes kapitányság, az erzsébetvárosi.

Korábbi cikkeink a devizahitelekről

Házi őrizetben az önjelölt adósmentő, aki fogást talált a rendőrségen és a bankokon

“Adósellenes a kormány gazdaságpolitikája” – Gadó Gábor ügyvéd a devizahitel-törvényről

“Ez a törvény igazságtalan a devizahitelesekkel szemben” – Lázár Dénes, PITEE

Dominó-effektust okozhat egy precedens értékű ítélet a devizahitelek ügyében

Pert nyertek a devizahitelesek – az összes jelzáloghitel szerződés hibás lehet

Nyilvános a devizahitelezésről és végtörlesztésről szóló tanulmány

Tempo Párt: kommandósok vitték el a tárgyalóteremből az “apostoli kormányzót”

Tempo Párt: Apostoli Királysággal a tiszta közéletért

A második változat: a zuglói rendőrkapitányság és ügyészség elutasítja a feljelentést

A három fent említett rendőrkapitánysághoz képest a XIV. kerületben másként ítéltek meg egy, a korábban leírtakra hajazó ügyben tett feljelentést. A feljelentést megfogalmazó Gulya Tibor több adós nevében sérelmezte az Erste Bank eljárását.

A feljelentő szerint ugyanis a bank a ténytanúsítványt kiállító közjegyzőt és a szerződéssel érintett adósokat anyagi haszonszerzés céljából jogellenesen megtévesztette azzal, hogy nem tájékoztatta a közjegyzőt a szerződéssel kapcsolatban fennálló valós jogi helyzetről. Ezzel pedig kárt okozott az adósoknak – vélte a feljelentő, aki ráadásul szándékosságot látott a pénzintézet lépése mögött, így csalás elkövetésére gyanakodott.

Gulya Tiborról közölt már cikket az Átlátszó. A volt rendőr azt állítja, hogy az Alkotmánybíróság döntését semmibe véve, jogtalanul volt előzetes letartóztatásban és van jelenleg házi őrizetben. Azért bántak el vele, mert nem tetszik a hatóságoknak, hogy cégével bajba jutott devizahiteleseknek nyújt szaktanácsadást, mégpedig sikeresen. Mivel a férfival szemben a XIV. kerületi kapitányság folytatott eljárást, meggyőződése, hogy ennek szerepe van abban, hogy a most megtett feljelentését elutasították.

Gulya Tibor a feljelentésében hangsúlyozta, hogy az adósok elállásról szóló nyilatkozatait a pénzintézetnél nyilvántartásba vették, sőt még levelet is küldtek nekik az elállással kapcsolatos álláspontjuk kifejtésével. A bank az elállás miatt a szerződéseket minden esetben felmondta. Holott egy megszűnt kontraktus esetében ezt már nem tehette volna meg – áll a hatóságnak megküldött feljelentésben.

A feljelentés szerint a közjegyzővel hamis tartalmú ténytanúsítványokat készíttettek, amivel a bank részéről elkövették a közokirat-hamisítást, továbbá félrevezették a hatóságot, ami felveti a csalás gyanúját is. De a jogellenes felmondás miatt Gulya Tibor szerint ez a bűncselekmény szóba jöhet az adósokkal szemben is, mert a bank „a közjegyző közreműködésével közokiratba foglalt felmondás útján olyan összeget akart behajtani, amelyre már nem jogosult. Az adósokat alacsonyabb összegű elszámolási kötelezettség terhelte”.

A zuglói kapitányság szerint nem történt bűncselekmény, ezért nyomozni sem kell az ügyben. Mindezt azzal indokolták, hogy az elállás csak akkor lesz hatályos, ha az a címzetthez megérkezik, az adós egyoldalú elálló nyilatkozatával a pénzintézettel kötött szerződés nem tekinthető megszűntnek. A zuglói rendőrök szerint a csalás és a közokirat-hamisítás gyanúját a bank részéről nem veti fel, hogy a kölcsön- és zálogszerződést az adós szerződésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondta, majd ezt a tényt közjegyzői okiratba foglaltatta.

A feljelentés elutasítása miatt Gulya Tibor panasszal élt a XIV. kerületi ügyészségnél, amely úgy látta, hogy a bank alkalmazottja azért nem követhette el a csalást, mert annak alanya csak természetes személy lehet, a pénzintézet viszont jogi személy. Hozzátették: a bank és az ügyfelek közötti polgári jogi jogvita eldöntése nem a rendőrség, és nem is az ügyészség dolga.

A harmadik változat: az ügyészség utasítja a rendőrséget a nyomozásra

A Gödöllői Rendőrkapitányság 2016. szeptember 2-án utasította el azt a feljelentést, amelyben közokirat-hamisítás és csalás elkövetésének gyanúját vetették fel, miután egy közjegyző ténytanúsítványt állított ki az Erste Bank kérésére úgy, hogy az ügyfél már korábban a szerződéstől való elállásról szóló nyilatkozatot közölt a bankkal. Sőt, a bank egy másik közjegyzővel a végrehajtáshoz végrehajtási záradékot készíttetett. A feljelentő szerint ezek az okiratok hamisak, mert a pénzintézet elhallgatta a közjegyzők elől a valós helyzetet.

A rendőrség részéről viszont azt állapították meg, hogy a feljelentésben leírt egyik bűncselekmény sem valósult meg, és az adós a bíróságon érvényesítheti polgári jogi igényét. A feljelentő megpanaszolta a határozatot a Gödöllői Járási Ügyészségen, amely azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást csalás gyanúja miatt. Az indoklásban az ügyész azt hangsúlyozta, hogy „a feljelentésben és a panaszban előadottak megalapozták a bűncselekmény elkövetésének a gyanúját”.

A gödöllői feljelentést ráadásul egy olyan magánszemély tette, akinek a sérelmét Zuglóban sem a rendőrség, sem az ügyészség nem tartotta nyomozásra érdemesnek.

Az Átlátszó által megkérdezett jogi szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az ügyfél csak akkor állhat el egy kölcsönszerződéstől, ha arra jogszabály vagy az adott kölcsönszerződés kifejezetten feljogosítja. A banknak küldött elállási nyilatkozat csak akkor szünteti meg a szerződést, ha ilyen elállási joggal ténylegesen rendelkezett az ügyfél. Önmagában az, hogy a bank átvette a nyilatkozatot, és nem indított pert az adós ellen, még nem teszi az elállást jogszerűvé.

A bűncselekmény gyanúja ezért eleve csak akkor merülhet fel, ha az adós elállása jogszerű volt, így a rendőrkapitányságoknak az ilyen és ehhez hasonló ügyekben legfeljebb csak azt kellene megvizsgálniuk, hogy volt-e jogszabályban vagy a kölcsönszerződésben biztosított elállási joga az ügyfélnek. Ráadásul ha jogszerűen is állt el az ügyfél a kölcsönszerződéstől, akkor az eddigi törlesztőrészletek beszámításával ugyan, de egy összegben kell visszafizetnie a teljes kölcsöntartozását.

„Az elállás arról szól, hogy a szerződéskötésre visszamenőleg felbontod a szerződést, és elszámoltok egymással a bankkal, mintha nem is kötöttétek volna meg. Ha egyébként nem vagy képes az egyösszegű elszámolásra, akkor eleve nem tud jogszerű lenni az elállásod, még ha a feltételei fenn is állnak, mert nem vagy teljesítőképes. A cél nyilván az ezekkel a fals elállásokkal, hogy időt húzzanak, de éppen ezért nem köteles a bank megvárni ezt, a saját polgári jogi kockázatára végrehajtathat addig is.” – magyarázta jogi szakértőnk.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom