Bezárás
Cikkek

Tempo Párt: kommandósok vitték el a tárgyalóteremből az “apostoli kormányzót”

A titulusokon kívül ebben a történetben semmi sem vicces. December 7-én egy magánvádasnak indult rágalmazási ügy tárgyalásán az eljáró bíró mindenki számára váratlanul előzetes letartóztatásba helyezte, és elmekórtani kényszermegfigyelésre utalta be Borbély Józsefet, a Tempo Párt elnökét, önjelölt “kormányzót”, egykori gyáriparost, rögeszmés igazságkeresőt. A terembe három csuklyás kommandós lépett be, közrefogták és megbilincselték Borbélyt, aki eközben arra szólította föl az ügyészt, hogy „a törvényes állapotot állítsa helyre, és a zugbírót tartóztassa le”. A letartóztatott még a családjával sem tarthat kapcsolatot, és akár egy évig is húzódhat a fogvatartása egy olyan cselekményért, amiért még bűnössége esetén is valószínűleg csak pénzbüntetést kapna.

Tempo Párt: Apostoli Királysággal a tiszta közéletért

Az Apostoli Magyar Királyság honi hatalomátvételéről “már értesítettük Vlagyimir Putyint, valamint az Egyesült Államokat, Barack Obama elnököt” – jelentette ki Borbély József, a Tempo párt elnöke  2011. december 28-án Kecskeméten cirka ötvenfős hallgatóság előtt, majd kormányzói hatalmánál fogva betiltotta a pártokat és felfüggesztette az igazságszolgáltatási rendszert. Mi az a Tempo Párt, és mi köze van mindennek a felszámolómaffiához? A válaszokért Kecskeméten jártunk. Tovább a teljes cikkre

Az előzetes letartóztatás indokaként a bíró az ügyben kirendelt igazságügyi orvosszakértőre hivatkozott, aki szerint az 52 éves, kecskeméti illetőségű Borbély kivonta magát a bíróság által elrendelt vizsgálat alól, holott az „előzményadatok és a vizsgálatban való közreműködés megtagadása alapján egyértelműen fennáll a kóros elmeállapot lehetősége”. Kajtor Gergely bíró így jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott együttműködése, vagyis az elmeorvosi vizsgálaton való részvétele másképp nem biztosítható.

Még különösebbé teszi az indoklást, hogy a bíró a kényszerintézkedést az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetéséig rendelte el, márpedig erre vélhetőleg nagyjából csak egy év múlva kerül sor, míg az elmeorvosi megfigyelésre 30 napot ad a büntetőeljárásról szóló törvény. Tehát ha Borbélyt elmeorvosi megfigyelése céljából vették őrizetbe, akkor a kényszerintézkedés első körben harminc napig tarthat, annak tartamát a bíró nem kötheti az ügydöntő határozat kihirdetéséhez – a másik, kissé abszurd és ijesztő lehetőség, hogy Borbély hosszú, akár az eljárás végéig tartó őrizetbevételére más, a nyilvánosság elé nem tárt okból került sor.

Borbély József előadása egy 2011-es felvételen

Külön pikantériája az előzetes letartóztatást elrendelő határozat érvelésének, hogy Borbély nemhogy megtagadta volna az együttműködést, de annak rendje-módja szerint megjelent a megjelölt időpontban dr. Dombai Gyula igazságügyi orvosszakértő irodájában, de mivel a szakértő nem volt ott, mintegy 20 perc várakozás után népes stábjával együtt távozott. Borbély harcostársa, a jelen perben másodrendű vádlott Minda Zoltán többször kapott úgy idézést a szakértőtől, hogy az a kézbesítés időpontjánál napokkal korábbra szólt.

Az előztes letartóztatás lehetéges indokai közül az, hogy a rágalmazási perben a vádlott a tanúk vagy a bizonyítékok manipulálásával befolyásolhatná az eljárást, bő fél évvel az eljárás kezdete után nyilvánvalóan nem áll meg – akárcsak a másik lehetséges magyarázat, a szökés, elrejtőzés veszélye: Borbély eddig minden idézésre megjelent, mint most is, hisz épp egy bírósági tárgyaláson vették őrizetbe. Büntetőjogászok szerint a gyakorlatban a bíró szinte mindig helyt ad az ügyészség előzetes letartóztatást kezdeményező indítványának – feltehetőleg ebben az esetben is ez történt. Ez azért különös, mert az ügyészség új szereplő az eljárásban: a tavasszal indult rágalmazási per eddig magánvádas eljárásként folyt, ez volt az első tárgyalási nap, amikor az ügyészség képviselte a vádat.

A birodalom visszavág

A tárgyalás után néhány nappal Borbély Józsefet átszálították a Venyige utcai büntetésvégrehajtási  intézetből az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI), azóta az ügyvédjén kívül senki nem tud vele kapcsolatba lépni; az ügyvéd is csak személyesen, telefonálni ugyanis nem lehet. Az ilyenkor szokásos ügymenet szerint Borbély felesége postán elküldte a BVOP központi címére a kapcsolatartói bejelentkezését – ez a feltétele annak, hogy a fogvatartottat a hozzátartozója látogathassa. A levél átvételét tanúsító tértivevény vissza is érkezett a családhoz, ám a levél maga eltűnt, és mire előkerült, az ünnepek közeledtével a büntetésvégrehajtásnál is megállt az élet. Így értelmeszerüen nincs kijelölt kapcsolattartó, vagyis január első hetéig gyakorlatilag senki sem láthatja Borbély Józsefet.

Hogy az IMEI-be szállítása óta addig eltelő közel egy hónap alatt milyen vizsgálatoknak vagy gyógyszeres kezelésnek vetik alá, az vélhetőleg csak utólag fog kiderülni. Már csak azért is, mert egy újabb malőr révén Borbélyt a telefonos kapcsolattartás lehetőségétől is megfosztotta a BV-bürokrácia. A számára telefonálásra, tisztálkodó szerekre és egyebkre átutalt pénz valamilyen okból elakadt a BV bürokráciában: pénz nélkül pedig sem telefonálni, sem vásárolni nem tud. Az általunk megkérdezett pszichiáter szakértő szerint az a stressz, amit a váratlan őrizetbe vétel, az ezt követő hosszú ideig tartó teljes izoláció, illetve a helyzettel kapcsolatos teljes bizonytalanság okoz, adott esetben valóban krízishez vezethet, ami aztán okot adhat a további gyógykezelésre.

Hasonlóképp alakult az igazságügyi bürokráciában az előzetes letartóztatás elleni fellebezés ügye: ezt december 7-én, vagyis Borbély letatóztatásának napján adtak fel, de csak 27-én, vagyis három héttel később iktatta a Fővárosi Törvényszék. A fellebbezés ügyében azóta sem történt semmi, vagyis érdemi döntés itt is csak január első vagy második hetében várható.

Felszámolási eljárások korrupciós kockázatai

Maga az eljárás, aminek keretében a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el a bíró, a büntetőügyek legjelentéktelenebbjei közé tartozik: Borbély Józsefet a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. egyik tisztviselője jelentette fel rágalmazásért. Hogy a vád képviseletét a magánvádlótól miért vette át fél év után az ügyészség, azt egyelőre nem tudjuk, a tények sorozatának mindenesetre van egy elég ijesztő olvasata.

Borbély József és Minda Zoltán az ezredforduló zavaros privatizációs és felszámolási ügyleteinek károsultjai. Állításaik szerint az ügyben felmerül a Kossuth Holding felszámolócég büntetőjogi felelőssége, sőt, kutatásaik eredménye szerint ez a felelősség kiterjed az állam számos szervezetére és az igazságszolgáltatás egyes tagjaira is. Ennek következtében ők ketten évtizedes igazságkeresés után mára a magyar állam számos fontos szervével, a közélet volt és jelenlegi képviselőjével perben állnak. Tovább színezi a képet, hogy a korábban Borbély által tulajdonolt, különböző szakértői vélemények által 400 millió és 1 milliárd forint közti értékűre becsült Euro Möbel Line Bútorgyártó Kft.-t felszámolási eljárás keretében a Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter felesége tulajdonában álló Immobil 2000 Kft. vásárolta meg a menekülési ár ötödéért, 80 millió forintért.

(Borbély kálváriájáról bővebben a K-Monitor adatbázisából elérhető cikkekben olvashat. A felszámolási eljárások korrupciós kockázatairól a Transparency International Magyarország 2011-ben tanulmányt (PDF) közölt. Problémás felszámolási eljárásokról az msn.mainap.hu oknyomozó cikksorozatában is olvashat.)

Borbély és Minda évek elteltével sem álltak le, sőt, igazságkeresésük hasonló módon pórul járt, felszámolási eljárások során kisemmizett  vállalkozók felkutatásával és bevonásával egész mozgalommá terebélyesedett. Egy ellenük indított jelentéktelen, rágalmazásos büntetőügyben a vád képviseletét a magánvádlótól pedig egyszer csak átvette az ügyészség, majd ezt követően a bíró elrendelte egyikük előzetes letartóztatását. Néhány hivatali eljárási malőr nyomán olyan helyzet alakult ki, hogy az első rendű vádlottat a fellebbezés lehetőségétől de facto megfosztva teljesen szeparálták a büntetésvégrehajtás elmegyógyászati intézményében.

Előzetesbe vágták a sajtóper vádlottját

Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a nyughatatlan igazságbajnokot, a rablóprivatizációként elhíresült folyamat emblematikus szereplője, azaz a  Kossuth Holding ügyeit immár rögeszmésen kutató Borbély Józsefet egy magánvádas rágalmazási eljárás keretében. Az eset a magyar demokrácia rendszerváltás utáni történetében példa nélküli. A pestisracok.hu cikke.

Hogy ebben az ügyben valóban két magányos harcos küzd-e az állam teljes büntető eszköztárát bevető maffiaszerű csoport ellen, vagy tényleg csak egy kissé túlburjánzó rágalmazási ügyről van szó, azt még nem tudhatjuk. Azonban erre a sok furcsa együttállásra szeretnénk megnyugtató magyarázatot találni, ezért mindent meg fogunk tenni, hogy a felmerülő kérdésekre válaszokat kapjunk. Mindentől függetlenül, maga az eljárás azt mindenképp jelzi, hogy az állam és a vele szemben fellépő állampolgár között még húsz évvel a rendszerváltás után sincs feltétlenül fegyveregyenlőség.

Az eset ismételten rámutatott arra, mennyire visszás helyzetet eredményez, hogy a rágalmazás büntetőjogi tényállásként szerepel a Btk.-ban. Még akkor is, ha az előzetes letartóztatás formai szempontból a jelen ügyben esetleg jogszerűnek tekinthető, az bizonyosan aránytalan jogkorlátozás. A büntetőeljárásról szóló törvény elmeorvosi vizsgálatra vonatkozó szabályainak megfogalmazásakor nyilván egy beszámíthatatlan gyilkosra gondolt a jogszabályalkotó – miközben a jelen ügyből is látszik, hogy a kivételt nem tűrő szabályok egymásra épülése miként eredményez abszurd élethelyzeteket. Jogi szakértőink szerint az eset legfontosabb tanulsága, hogy mielőbb száműzni kell a büntetőjogból a rágalmazás és a becsületsértés tényállását. Mindez nem jelentené azt, hogy a jó hírnevükben sértettek jogi védelem nélkül maradnának, hiszen a büntetőeljárás helyett polgári perben érvényesíthetnék (akár kártérítési) igényeiket a szerintük hamis állítások megfogalmazóival szemben.

A jogszabályi rendelkezések kuszaságát mutatja, hogy a bíró a büntetőeljárási törvénnyel összhangban a kényszerintézkedést az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetéséig rendelte el, ugyanakkor az elmeorvosi megfigyelésre csak 30 napot ad a jogszabály. Elvileg a 30 nap elteltével a bíróságnak meg kell szüntetnie a fogva tartást, az eset eddigi történései alapján azonban nem lennénk meglepődve, ha ez valamilyen adminisztratív okból nem történne meg. Akkor pedig bizony még vagy egy évig előzetesben lenne kénytelen ülni Borbély egy olyan cselekményért, amiért még bűnössége esetén is valószínűleg csak pénzbüntetést kapna.

Becker András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom