Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze

Jogerősen megnyert perünk eredményeként a jegybank kiadta az Átlátszónak a Matolcsy-korszak első 13 hónapjában meghozott igazgatósági határozatok többségét. Egy ördögi csavarral az MNB ezt követően megtámadta a Kúrián a döntést, de a határozatok már nálunk vannak. Így amíg az államfő azon gondolkozik, hogy aláírja-e az MNB-törvény múlt heti, botrányos módosítását, mi közzétesszük a kiperelt határozatokat. Ezekből világosan kiderül, hogy úgy vesztette el a közvagyon jellegét az MNB alapítványainak pénze, hogy annak jelentős részét eleve csak az MNB közreműködésével költhették el.

 

 

A két, összesen 258 soros lista nem könnyű olvasmány: a határozatok többsége a rendes napi működéshez kapcsolódó ügyekben született az emlékérmék kibocsátásától a bankjegyek megrendelésén át a belső szervezeti átalakításokig.

Ám a figyelmes olvasó megtalálja a döntések közt a már ismert budapesti, tiszaroffi és kecskeméti ingatlanvásárlásokat, a GIRO megvásárlását, a Lajkó Félixnek szánt hegedűt, előkerül egy Brueghel-kép, sőt, a hat Pallas Athéné alapítványnak juttatott vagyon kapcsán olyan részletek is kiderülnek, amelyek a törvénymódosításhoz fűzött, a közpénzjelleg elvesztéséről szóló, már eddig is jogtörténeti léptékű érvelés valóságtartalmát tovább rombolják.

Az MNB 2013-as igazgatósági határozatait letölheti innen (PDF)

Az MNB 2014-es igazgatósági határozatait letöltheti innen (PDF)

Az MNB igazgatósága a monetáris politikát irányító Monetáris Tanács mellett a jegybank legfontosabb szerve, az igazgatóság felel a jegybank működésének általános irányításáért. Testületi szerv, amely rendszeres ülésein döntéseket hoz. A meghozott határozatokat azonban nem hozták nyilvánosságra, holott a Matolcsy Györgyhöz köthető aktív, a klasszikus jegybanki feladatokon messze túllépő befektetési és társadalmi felelősségvállalási programok miatt az igazgatóság tevékenysége egyre inkább a közérdeklődés homlokterébe került.

2014. áprilisában ezért közérdekű adatkéréssel kértünk az igazgatóság működésére vonatkozó adatokat, a 2013. március 3. és 2014. április 23. között született igazgatósági határozatokért pedig alperesi teljesítés hiányában pert indítottunk, amit 2015. elején első fokon, majd tavaly év végén jogerősen is megnyertünk. A bíróságok az összes kért döntés kiadásáról rendelkeztek azzal, hogy egyes, a jegybanki tartalék kezelésére vonatkozó döntések kivételt képeznek a jegybanktörvény alapján.

Korábbi cikkeink a Magyar Nemzeti Bankról

Fidesz-közeli műértők irányítják az MNB 30 milliárdos műkincsvásárlási programját

Első fokon nyertünk az MNB ellen: a tét 14 hónapnyi igazgatósági határozat

Félmilliárd forinthoz közelítenek Borókai Flóra cégeinek MNB-s megbízásai

Megválik a VS.hu a Rogán szavába vágó újságírótól

A valóságot talán még meg lehet írni

Eiffel Palace: erősen vitatható a KPMG értékbecslése

Ötmillió euróval olcsóbban hirdették az Eiffel Palace-t, mint amennyiért elkelt

Eiffel Palace: 15 millió euró az offshore hátterű befektető profitja

Pereljük a Nemzeti Bankot a Giro Zrt. megvásárlásának adataiért

Hozzátok a Szent Kézigránátot – az MNB esete a magyar bitcoinnal

A jegybank határidőben teljesítette az ítéletet két táblázat megküldésével (a tartalékkezelési döntéseket kitakarva), azonban utóbb mégis a Kúriához fordult az ítélet hatályon kívül helyezését kérve, aminek elsősorban a jövőbeli adatkérések miatt van jelentősége. (A köztársasági elnök döntését váró MNB-törvény módosítás az MNB által kezelt adatokra vonatkozó szabályozást nem érinti.)

A döntések értelmezését nagyban nehezíti, hogy azok tartalma számos esetben olyan előterjesztések elfogadására utal, amelyek maguk nem nyilvánosak. Esetükben a lista elsősorban arra alkalmas, hogy annak alapján pontosan, döntéshez kötve azonosítani lehet ezeket az előterjesztéseket, aminek alapján későbbi adatigénylésekkel reményeink szerint ezek is megszerezhetőek lesznek.

Ennek ellenére a közzétett lista már most is számos érdekes tételt tartalmaz. A teljesség igénye nélkül a következőkre hívnánk fel a figyelmet:

36/2013. (04.15) határozat a Mobil Oktatási Tér létrehozásáról: az MNB előbb a Wáberer’s Zrt.-től kapott és alakított át egy kamiont, de a tartós megoldás egy, „speciálisan az MNB igényeire kifejlesztett jármű (vontatmány) kialakítása jelenti”, amire 15 millió forintot hagyott jóvá a testület.

58/2013. (05.22.) határozat: testület felkérte Balog Ádám alelnököt, hogy állítson fel ad hoc-munkacsoportot és dolgozzon ki akciótervet, melynek célja, hogy a Bank „év végén +0 összegű eredményt” érjen el.

62/2013. (06.03.) határozat: döntés sajtó-helyreigazítási perek indításáról az origo.hu és a hvg.hu ellen.

75/2013. (07.01.) határozat: a Monetáris Tanács tagjainak akkor is jár a Bank béren kívüli juttatási rendszerének minden eleme, ha csak mellékállásban látják el a feladatukat

80/2013. (07.29.) határozat: egyszerre hagyták jóvá az MNB fennállásának 90. évfordulójáról megemlékező 2014-es, a Szabadság Téri épület 110. évfordulójáról megemlékező 2015-ös és a forint kibocsátásának 70. évfordulójáról megemlékező 2016-os programokat.

124/2013. (10.09.) határozat, 177/2013. (12.06.): együttműködési megállapodás, majd a támogatott képzések és ösztöndíjak jóváhagyása a Kecskeméti Főiskolán, amelynek „egyetemmé alakítása, illetve az MNB-nek a felsőoktatási intézmény fenntartói-irányítói részvétele érdekében az azt megalapozó intézkedéseket meg kell tenni”.

138/2013. (10.28.) határozat: Bank Center irodabérlet jóváhagyása 680 m², három évre (az összeg az előterjesztés szerint).

145/2013. (11.07.) határozat: KELER Zrt., KELER KSZF Zrt., illetve BÉT Zrt. tulajdonosi stratégiai döntések

145/2013. (11.07.) határozat, 30/2014. (02.07.) határozat: a Giro Zrt. megvásárálása.

153/2013. (11.18.) határozat: ingatlanvásárlás: nyilvános árverésen, legfeljebb 1,9 mrdFt-ért az I. Szentháromság utca 2. alatti ingatlan adásvétel útján történő megszerzéséhez való hozzájárulás

159/2013 (11. 27) határozat, 185/2013. (12.16.) határozat: karácsonyi csomag a Nagycsaládosok Országos Egyesületének

188/2013. (12.18.) határozat: ingatlanvásárlás, V. kerület, Kálmán Imre 20. – 450  millió forint.

196/2013. (12.08.) határozat: a társadalmi felelősségvállalás program keretében2014 I. félévére további 50 milliárd forint ingatlanvásárlásra, illetve 40 milliárd forint felújításra, rekonstrukcióra.

15/2014. (01.21.) határozat: felhatalmazás az elnöknek közbeszerzés alapján a Növekedési Hitelprogram kommunikációjára 6 milliárd forint keretösszegű szerződés megkötésére az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel.

16/2014. (01.21.) határozat: hegedűvásárlás Lajkó Félixnek, „a rendelkezésre álló információk szerint” a Batthyányi-örökösök tulajdonát képező, szándék a Szépművészeti Múzeumban letétbe helyezett Brueghel-kép megvásárlására.

21/2014. (01.21.) határozat: támogatások a Zengafons Kft-nek – 60  millió forint; a Magyar Pen Klubnak a  Janus Pannonius-díjra 3 évre 48 millió forint.

52/2014. (03.10.) határozat: 1,8 milliárd forint keretösszeg a kecskeméti ingatlanvásárlásokra.

54/2014. (03.10.) határozat: A tiszaroffi kúria megvásárlása.

Külön érdekes követni a közvagyoni jelleg elvesztésének folyamatát a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos döntésekben:

139/2013. (10.28.) határozat, 149/2013. (11.07.) határozat: az első két Pallas Anthéné Alapítvány alapítása

23/2014. (01.21.) határozat: még 10 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványnak; 12 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Scientiaie Alapítványnak, 12 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványnak, 12 milliárd forint a Pallas Athéné Domus Concodiae Alapítványnak, – ez utóbbi hármat ezzel a határozattal alapítja meg

38/2014. (02.07.) határozat: az Úri utcai 21. ingatlan (1,8 milliárd forint) a PADA-nak, egyéb ingatlanok átadása a többi alapítványnak.

62/2014. (03.14.) határozat: további 10-10 milliárd forint az alapítványoknak, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány megalapítása és számára 22 milliárd forint juttatása.

82/2014. (04.09.) határozat: még 50 milliárd forint az alapítványoknak.

Ez utóbbi határozatok közül egyben igazi ínyencséget találtunk: a 23/2014. (01.21.) határozat 6. pontja szerint az igazgatóság úgy döntött, hogy

„az MNB közreműködésével kerül hasznosításra az alapítványok javára rendelt alapítói vagyonnak az a része, amelynek csak a hozama használható fel az alapítvány céljainak megvalósítására”.

Ez a megkötés négy alapítványnak adott, egyenként 10-10 milliárd forintos támogatási összegeket érint: ez az összesen 40 milliárd forint úgy lett alapítványi vagyon, hogy alapítványi célokra a tőke nem használható fel, hasznosítani a vagyont pedig csak alapítói közreműködéssel lehet.

Ez igen sajátos részlet azzal a vagyonnal összefüggésben, amiről az MNB és az MNB-törvény módosítását megszavazó kormánypárti képviselők ma azt állítják, hogy az alapítói döntésekkel elveszítette a közvagyoni minőségét.

Azt eddig se gondolta senki komolyan, hogy az MNB-nek (és így az adófizetőknek) semmi köze az alapítványainak átadott milliárdokból finanszírozott ügyletekhez. Azt azonban még így is érdekes leírva látni, hogy olyannyira van, hogy nemcsak tőle származik, de egy jelentős részét eleve csak vele együtt lehet hasznosítani.

Ha az olvasó a per, illetve más peres eljárások, vagy az MNB által kezelt közvagyon és közadatok ügyben megszólaló kormánypárti politikusok nyilatkozatai kapcsán úgy érzi, meglazulnak benne a fenomenológiai előfeltevések keretei, ezt az érzést mintegy elmélyíti az élmény, amit az MNB igazgatóságának döntései nyújtanak.

A magunk részéről újabb adatigényléseket nyújtunk be a 2014 tavasza óta született igazgatósági döntések megszerzésére, hogy olvasóink a történet folytatását is megismerhessék.

Az MNB 2013-as igazgatósági határozatait letölheti innen (PDF)

Az MNB 2014-es igazgatósági határozatait letöltheti innen (PDF)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.