Az általunk bemutatott DKÜ-s tenderek felülvizsgálatát ígéri Tanács Zoltán miniszter
A Digitális Kormányzati Ügynökség kartellgyanús keretközbeszerzéseiről 2024 nyarán írtunk. Az akkor tapasztalt mintázatok az újabb tenderekben is tetten érhetők.
Az Átlátszóhoz eljutott bírósági dokumentumok tanúsága szerint M.T., alias „Buddha” a sértett számítógépéről származó szexképekkel zsarolt meg valakit, váltságdíjat kért és kapott azért, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra az interneten, és emiatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Úgy tudjuk, hogy a Tisza Pártból az elmúlt két évben több tucat önkéntest és stábtagot eltávolítottak a „Buddha” által prezentált kémgyanúk alapján, most pedig fontos pozíciót szánnak neki a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá a rovott múltú informatikus.
„Figyeljenek bennünket, kérjenek számon bennünket!” Magyar Péter miniszterelnök szombati beiktatási beszédében a sajtószabadság helyreállítását ígérte. Édesapja, Magyar István pedig a 24.hu-nak nyilatkozva mindezt megtoldotta azzal, hogy azt üzente a sajtónak: „kritizálják ezt a kormányt is kíméletlenül”. Úgyhogy meg is kezdenénk a sort: az ebben a cikkben szereplő témákról hosszú kérdéssort küldtünk a Tisza Pártnak és Pósfai Gábor kijelölt belügyminiszternek még a múlt héten, ám a sajtóval való bánásmódra vonatkozó hangzatos ígéretek ellenére semmilyen választ nem kaptunk senkitől.
Az Átlátszóhoz eljutott bírósági dokumentumok tanúsága szerint M.T. 2008-ban a sértett számítógépéről származó szexuális tartalmú fotókkal zsarolt meg valakit, 300 ezer forintot kért és kapott azért, hogy a sértettről készült, tőle eltulajdonított szexuális tartalmú felvételeket ne hozza nyilvánosságra az interneten. Emiatt a Fővárosi Törvényszék 2014-ben zsarolás bűntettében és információs rendszer elleni bűncselekményben is bűnösnek találta, és jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélte.
Az első-, és másodfokú ítéletekben rögzített tényállás szerint M.T. 2008-ban feltörte a sértett IWIW profilját és az email cím megváltoztatásával kizárta onnan a sértettet. Ezután a [email protected] címről a e-mailt küldött a sértettnek, amelyhez a sértett gépéről megszerzett „szexuális tartalmú” fényképeket csatolt azzal, hogy amennyiben nem szeretné azok közzétételét az IWIW-es adatlapján, akkor fizessen 300 ezer forintot. A sértett a kért összeget két részletben meg is fizette az M.T. által nyitott bankszámlára.
M.T. tagadta a bűnösségét a per során és egy körmönfont magyarázattal állt elő a történtekre, de a bíróság első- és másodfokon is bűnösnek találta zsarolás bűntettében, és információs rendszer elleni bűncselekményben is. Emiatt 2014-ben jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélték.
M.T. 2024 júliusában bukkant fel a Tisza Pártnál egy kibervédelmi javaslattal, amit az addig ott önkénteskedő informatikai szakértő, aki már készítette a kibervédelmi terveket kiegészítve a kockázatelemzéssel, gyenge minőségűnek minősített, valamint M.T. múltját és referenciáját kockázatosnak ítélte. Radnai Márk alelnök ezután a szervezetben kémnek minősítette az illetőt, aki a félkész kibervédelmi terveket a kollégáinak átadta és távozott.
A kilépett informatikus által készített tervekben szerepelt egy tapasztalt szakértőkből álló kibervédelmi névsor, akik közül később valakit az akkori munkahelyéről eltávolítottak emiatt. Ez a forrásunk arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Discordos és a Tisza Világ appos adatszivárgások is akkor történtek, amikor „Buddha” felelt az informatikai biztonságért, tehát az általa kiépített kibervédelem finoman fogalmazva sem működött az elvárható szinten.
Egy másik forrásunk 2024 szeptemberétől vett részt a párt munkájában, „HR támogató” tevékenységet végzett. Feladatkörének része volt az újonnan jelentkezők ellenőrzése is nyílt forrásokból elérhető információk alapján. Őt a 2024-es év végén nyilvánították kémnek és küldték el, miután gyanússá vált neki M.T. tevékenysége, aki állítása szerint több tucat lojális önkéntest küldött el például „fidesz-ügynökség” vádjával a szervezettől, paranoid légkört teremtett, és „erkölcstelenül bánt a nőkkel”.
Egy harmadik forrásunk szintén a nőkkel való bánásmódot említi, úgy emlékszik, hogy M.T. felelősségre vonását is tervezték egy női önkéntes állítólagos zaklatása miatt, amit aztán a „Henry-ügy” elsodort. A zaklatási ügyben állítólag érintett nőt az Átlátszó is felhívta, aki nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülésünket: a Tisza Párt sajtóosztályához irányított minket, akik semmit nem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdésünkre sem.
Beszéltünk olyan érintettel is, aki az időbeli egybeesés miatt még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen módon maga M.T. „generálhatta” a „Henry”-ügyet a bizalom visszaszerzésére a pártban: az elhíresült üzenetváltás a Session nevű applikáción zajlott „Henry” és „Gundalf” között, ahol nem lehet név, telefonszám vagy e-mail cím alapján keresni a felhasználókat, hanem ahhoz egy speciális kódra van szükség, amit csak az érintett adhat meg.
Rajtuk kívül több további olyan egykori tiszás önkéntessel is beszéltünk, akik úgy kerültek ki a pártapparátusból, hogy “kém, neres, ügynök, vagy áruló” váddal illették őket, a pártvezetés pedig anélkül távolította el a szervezetből a megvádoltakat, hogy tájékoztatták volna őket a gyanúsnak ítélt körülményekről, vagy módot adtak volna nekik a gyanúsítás elleni védekezésre.
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok tanúsága szerint M.T. 2019-ben jogi szakvéleményt rendelt egy budapesti ügyvédi irodától két, a szakvélemény szerint titkosszolgálati/haditechnikai eszköznek minősülő informatikai termék magyarországi forgalmazásának lehetőségeiről, ezeket az eszközöket az általa Nagy-Britanniában alapított Stohastik Ltd. nevű cég forgalmazta volna. Emiatt már akkor, jóval a Tisza Párt színre lépése előtt a kémelhárítás látókörébe került.
Ez azért fontos, mert a választási kampány hajrájában kirobbant „Henry”-ügyet a független és a kormánypárti sajtó radikálisan eltérő módon keretezte: a Direkt36 tényfeltáró cikke és Szabó Bence rendőrszázados ahhoz készült interjúja azt sugallta, hogy az állami titkosszolgálat mondvacsinált indokkal indított politikai célú műveletet a Tisza Párt informatikusai ellen a párt informatikai rendszerének bedöntésére, miközben a kormányzati kommunikáció ezzel szemben „ukrán/tiszás kémügyként” próbálta magyarázni a történetet a választás előtt.
A valóság azonban ezúttal mindkét verziónál bonyolultabbnak tűnik. Amint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, nagyon valószínűtlen, hogy a fiatal tiszás informatikust, „Gundalfot” megkörnyékező, a Tisza Párt bedöntését tervező, „Henry” álnéven üzengető támadó mögött az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állománya állt volna.
Az illegális, fekete politikai műveletekre – titkos megfigyelésekre, szenzitív adatok megszerzésére – ugyanis az Átlátszó értesülései szerint nem őket, hanem egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett privát különítményt használt a korábbi, fideszes hatalom, akiknek nem a Tisza volt az első munkájuk: évek óta az ellenzékre dolgoztak illegális, titkosszolgálati módszerekkel.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó forrásunk szerint ugyanakkor az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt arra, hogy „Buddhát” és „Gundalfot” megfigyelje, a szexképes büntetőügytől kezdve a titkosszolgálati eszközök importján, a rejtett kamera beszerzésén, a „Gundalf” által utólag dezinformációnak mondott külföldi beszervezési kísérleten át „Henry” kilétének és szerepének felderítéséig.
Ennek az állami akciónak nem feltétlenül „a Tisza párt bedöntésére” kellett irányulnia, az általunk megkérdezett szakértők szerint ilyen esetekben a titkosszolgálat hivatalból vizsgálódik, az ellenzéki pártoknál is nyomoznia kell a kémek és a befolyásolás után.
A választás előtt nagy visszhangot kapott ügyben megtépázott tekintélyű és a politika kiszolgálójává és/vagy céltáblájává vált Alkotmányvédelmi Hivatal valódi szerepét a „Henry”-ügyben, és úgy általában az Orbán-korszak politikai motivációjú titkos megfigyelési ügyeiben egy, az új kormányzat által lefolytatott alapos vizsgálat bizonyára tisztázni fogja.
Ahogyan azt is, hogy az elmúlt tizenhat évben a politikai ellenzék elleni titkos műveletek végrehajtói hozzáférhettek-e az állami titkosszolgálatoktól vagy más belügyi nyilvántartásokból származó információkhoz (tartunk tőle, és láttunk arra utaló jeleket, hogy igen), hogy pontosan kik szivárogtattak folyamatosan a Tisza Párttól információkat és adatbázisokat a választás előtt, valamint hogy milyen illegális kép- és hangfelvételek készültek a Tisza – és korábban más ellenzéki pártok és politikusaik – lejáratására vagy kompromittálására, kik készítették azokat, hogyan jutottak el azok a kormánypropagandához, vagy kik váltak azóta is zsarolhatóvá általuk.
Továbbá remélhetőleg azt is, hogy volt-e alapja az Alkotmányvédelmi Hivatalnál megfogalmazódott gyanúnak „Buddha” és „Gundalf” vonatkozásában, és kicsoda valójában a máig ismeretlen „Henry”?
Mindezt Pósfai Gábor leendő belügyminiszter a tegnapi parlamenti meghallgatásán meg is ígérte, ahogyan azt is, hogy nem csupán kivizsgálják, de nyilvánosságra is fogják hozni a 2010 óta elrendelt politikai motivációjú titkos megfigyeléseket.
Az Átlátszó által megkeresett nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági területen tevékenykedő források szerint viszont nem biztos, hogy olyanra kellene rábízni ennek a fontos vizsgálatnak a lefolytatását, aki után esetleg jogosan és nem politikai motivációból vizsgálódott az állami titkosszolgálat, és/vagy aki talán érintett vagy felelős lehet a Tiszás adatszivárgásokban, esetleg terhelő információk vagy felvételek birtokában lehet Tiszás politikusokról, ezért nem tekinthető kívülállónak és elfogulatlannak az ügyben.
Úgy tudjuk, hogy a Tisza Párt most mindennek ellenére fontos pozíciót szán M.T.-nek a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá, talán még a polgári titkosszolgálatok felügyeletét is rábíznák a meg nem erősített értesülésünk szerint.
A témával kapcsolatban a múlt héten kérdéssort küldtünk a Tisza Pártnak és Pósfai Gábor belügyminiszter-jelöltnek: arról érdeklődtünk, hogy tisztában voltak-e az informatikus múltjával, és hogy a fentiek tükrében alkalmasnak tartják-e „Buddhát” bármilyen szenzitív, belügyi pozícióra? Ha alkalmasnak tartják, milyen pozícióról van szó konkrétan? Választ senkitől nem kaptunk.
A Nemzeti Nyomozó Irodától azt kérdeztük, hogy helytálló-e az az értesülésünk, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal már februárban, Szabó Bence százados interjújának megjelenése előtt feljelentette „Henry”-t a lefoglalt informatikai eszközökön talált üzenetváltás miatt? Válasz tőlük sem érkezett.
A Központi Nyomozó Főügyészségtől azt kérdeztük, hogy eredményre vezetett-e már a Transparency International Magyarország és Tényi István feljelentése nyomán indult, a titkosszolgálati beavatkozást vizsgáló nyomozásuk az ügyben? Innen azt a választ kaptuk, hogy „az ügyben hivatali visszaélés bűntette miatt – 2026. április 9-e óta – nyomozás van folyamatban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen, amelyről a büntetőeljárás érdekeire tekintettel további adat jelenleg nem közölhető”.
M.T. alias „Buddhát” személyesen is szerettük volna reagáltatni a cikkben szereplő ügyekre, de bár kerestük, nem sikerült elérnünk. Mivel önszántából még nem lépett a nyilvánosság elé, a cikkben csak a monogramját használtuk.
Pedig a most felálló új kormánynak elemi érdeke lenne, hogy a közvélemény tisztán láthasson ebben az eléggé zavaros ügyben, mert ha a kormánypárton belüli játszmázásba fullad a vizsgálat, azzal komolytalanná válik a rendszerváltás ígérete. A titkosszolgálatokat felügyelő politikai pozícióra pedig a megújulás jegyében feddhetetlen, vagy legalább a Rogán-korszakban regnáló Farkas Örsnél feddhetetlenebb szakembert illene kiválasztani. A sajtómegkeresések megválaszolására tett ígéretekről nem is beszélve.
Bodoky Tamás
A címlapképet mesterséges intelligencia segítségével készítettük, a valósággal való bármilyen egyezés pusztán a véletlen műve.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
A Digitális Kormányzati Ügynökség kartellgyanús keretközbeszerzéseiről 2024 nyarán írtunk. Az akkor tapasztalt mintázatok az újabb tenderekben is tetten érhetők.
A Fidesz hamarosan összeülő kongresszusa a párt megújulását tűzi ki célul, de ezt nehezítheti, hogy mostanra a régi szavazói mag jó része elpártolhatott Orbánéktól.
A megszólalók közül többen történelmi fordulópontként írták le a napot. Videóriport.
Az elszámoltatásról beszélgettünk Hadházy Ákossal a Papíron szép új adásában.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!