Eiffel Palace: 15 millió euró az offshore hátterű befektető profitja

eiffelclap

Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.

Az Átlátszó birtokába került a Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt Eiffel Palace irodaház tavalyi felújításának szerződés- és számlaösszesítő adatbázisa. A minden részletre kiterjedő költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektető Eiffel Palace Kft. 5,1 millió euróért vásárolta meg a felújítandó épületet, és ezen felül mintegy 25 millió eurót költött rá, mielőtt eladta volna az önköltségnél 15 millió euróval, a piaci becsléseknél pedig több mint 10 millió euróval drágábban, nettó 45,3 millió euróért a Magyar Nemzeti Banknak. A 15 millió eurós profit több mint 4,5 milliárd forintnak felel meg – ez több mint a Norvég Civil Támogatási Alap teljes ötéves büdzséje.

A tranzakciót a KMPG tanácsadócég értékbecslésével szentesítette a Matolcsy-féle MNB, ám az szakértők szerint több sebből vérzik. A KPMG ugyanis, amint az az Átlátszó adatigénylésére válaszul az MNB által kiadott értékbecslésből (PDF) kiderült, a piaci érték meghatározása helyett az ún. befektetési értékkel számolt, ami egy rendkívül szubjektív értékelési módszer, és azt feltételezi hogy a vevő más tényezőket vesz figyelembe mint a piac többi szereplője. Ráadásul a magyarországi ingatlanértékelésekre számos olyan jogszabály vonatkozik, amelyek más értékbecslési módszereket, például

1., a piaci összehasonlító adatokon alapuló módszert,

2., a hozamszámításon alapuló értékelési módszert, vagy a

3., költségalapú érték (nettó pótlási érték) módszert, esetleg ezek kombinációját írják elő.

Ilyen például a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről, mely az MNB által felügyelt hitelintézetek számára írja elő, hogy miként kell egy ingatlant értékelni, vagy a 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az ehhez kapcsolódó 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól, mely az MNB által felügyelt befektetési alapkezelők illetve ingatlan befektetési alapok vonatkozásában írja elő, hogy milyen módszerekkel kell egy ingatlant értékelni.

Az Átlátszónak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó szakértők szerint egy olyan értékelési módszer alkalmazása, mely a piaci értéknél magasabb árat eredményez, továbbá, hogy ezen módszer alkalmazása az MNB által felügyelt hitelintézetek és befektetési alapok számára nem engedélyezett, számos kérdést vet fel az ügylettel kapcsolatban. Ráadásul az is kérdés, hogy egyáltalán megköthette volna-e az ügyletet az MNB, hiszen az eladó Eiffel Palace Kft. tulajdonosi hálója egy ciprusi és egy a Kis-Antillákra bejelentett offshore cégben végződik.

(A céginformációt az Opten szolgáltatta)

A Magyar Nemzeti Bank által az Átlátszó adatigénylésére kiadott ingatlan adásvételi szerződésből (PDF) az is kiderül, hogy a szerződést az igazságügy-miniszter, Trócsányi László ügyvédi irodája készítette és ellenjegyezte. Ügyvédi tevékenységét szünelteteti miniszteri kinevezése óta, de a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában júliusi vagyonnyilatkoztata (PDF) tanúsága szerint Trócsányi László megtartotta a tulajdonrészét.

Bodoky Tamás

Update (2014. szeptember 15.): Kovács Attila, az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője reagált cikkünkre, levelét változtatás nélkül adjuk közre: 

“A cikk több vonatkozásában is nem valós információkat közöl, melyet szeretném, ha kijavítanának, és a helyes, valós információkat közölnék az olvasóikkal.

A cikkben megjelentett táblázat nem a végső fejlesztési költségeket tartalmazza, hiszen nem tartalmaz több olyan tételt, amely a fejlesztés során számunkra kiadásként merült fel. Ebből következően a befektetői profit sem az Önök által megjelentetett 15 millió euró, hanem ennél lényegesen kevesebb.

Nem valós az az információ sem, amely szerint a cég háttere áttekinthetetlen lenne. Az Eiffel Palace Kft-nek egy magyar, és egy külföldi tulajdonosa van. Az egyik a fejlesztéshez szükséges nemzetközi befektetői rész, a másik cég pedig az én általam képviselt cégcsoport része. Ez a cégstruktúra az ingatlanbefektetések általános formája. Megjegyezném egyébként, hogy a hitelek visszafizetése után maradt összeg az Eiffel Palace  Kft. számláján található, és újabb, Magyarországon lévő befektetésekre vár, ellentétben azzal, amit Önök írtak, hogy külföldre lett volna utalva.

Legutolsósorban pedig szeretném közölni Önökkel, hogy az ingatlant több nemzetközi szervezet is vizsgálta, és hasonló nagyságrendű ajánlatokat kaptunk, de mi úgy döntöttünk, hogy ilyen minőségű épület, ilyen hozammal sokkal jobb, ha magyar kézben marad, és itt kamatozik a vevő számára. Meggyőződésem, hogy igen jó üzletet csinált a vevő az épület megvásárlásával.”

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

  • anya111

    KPMG már annyiszor lebukott, nem lenne szabad engedélyezni, hogy állami vagyont értékeljen. Ha a cégeknél elvárás, hogy a vagyonértékelőt pályáztassák, akkor az államnál miért nem ? Ma, amikor minden befektetői ingatlannál 30-50 %-ot lehet alkudni, miért lett magasabb a vételár ? Kihez ment a különbség ? Az a baj, hogy a kormány hülyének nézi a magyar embereket, debilnek, úgy is kommunikál velünk, de az emberek csak bólogatnak és kész. Így volt ez 1935 körül Németországban is.

    • Horn Gabi

      melyik korábbi lebukásra gondol?