Bezárás
Cikkek

A valóságot talán még meg lehet írni

Múlt héten az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíráságnak azt a határozatát, amely jogszerűnek ítélte meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank hárommillió forintos bírsággal sújtotta a napi.hu-t egy, a Mollal összefüggő valós információk és abból levont következtetés közlése miatt. Az indítványt az atlatszo.hu jogi csapatát is erősítő ügyvéd készítette.

A 2013. október 16-án Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet címmel megjelent cikk szerint a norvég állami olajalap saját etikai szabályzatának megfelelően mérlegelheti 1,64%-os Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt. A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus: az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie.

A cikk megemlíti azt is, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő is negatív megfigyelés alá vette a Molt a horvát konfliktusra hivatkozva, ugyanez a norvég alapnál viszont még nem történt meg. Keretesben utalt az írás arra is, hogy a Mol egyik felügyelő bizottságának elnöke saját részvényének egyharmadát eladta. A cikk megjelenésének napján 4.39%-os eséssel zárták a napot a Mol Nyrt. részvényei.

Még több Átlátszós siker az Alkotmánybíróság előtt

Az állami cégek is kötelesek elszámolni a közpénzzel az Alkotmánybíróság szerint

Nem vicc: az Alkotmánybíróság első szűrőjén átment a Kétfarkú Kutya Párt alkotmányjogi panasza

Az Alkotmánybíróságon támadjuk a rendőrök arcának kötelező kitakarását

Újságírói forrásvédelem: működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere

Döntött az Alkotmánybíróság: atlatszo.hu – médiatörvény 1:0

A 2013. október 1-jétől az MNB-be integrált pénzügyi felügyelet határozata azt állapította meg, hogy bár a cikkben foglalt tényállítások önmagukban valósak, ezeknek az információknak az ismertetése során túlnyomóan a Mol részvénypiacára nézve leginkább szélsőséges forgatókönyv, a Mol-részvények olajalapból való kizárásának lehetőségét elemezte, valamint az érintett feleket minderről nem nyilatkoztatta. A határozat szerint a cikkben vázolt gondolatmenet alátámasztottsága, valamint a levont radikális végkövetkeztetés súlya között jelentős aránytalanság húzódik, ezért az információ megalapozatlan és félrevezető, aminek közzététele tiltott piacbefolyásolásnak minősül.

A napi.hu kiadója az MNB döntését bíróságon támadta meg arra hivatkozva, hogy nem lehet bírsággal szankcionálható egy sajtótermék olyan cikke, amely valós tényeket közöl egy több szempontból is kiemelt közügyről. Márpedig a magyar állam komoly tulajdoni hányadával bíró Mol részvények lehetséges árfolyama, a cég vezetőjének korrupciós ügyei és a kettő közötti lehetséges kapcsolat ténybelileg megalapozott egyik forgatókönyvének ismertetése fontos közügy. Ha ilyen magatartásért bírságolható a sajtó, akkor a 25 éve kiemelten védett sajtószabadság határai komolyan szűkülnek.

A bíróság frenetikus érvvel utasította el a portál keresetét: bár a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága az Alaptörvényben nevesített, védett alapjog, az a bíróság szerint közvetlenül nem érvényesíthető egy közigazgatási perben, így a bíró az alapjogi érveléseket és az Alkotmánybíróság határozataira alapított okfejtéseket nem is vizsgálta. A kiadó ezt követően az atlatszo.hu jogi csapatát is erősítő ügyvédre támaszkodva alkotmányjogi panasszal élt a jogerős bírósági ítélettel szemben.

Az Alkotmánybíróság a határozatában a bíróság helybenhagyó döntését megsemmisítette, így annak megismételt eljárásban újra vizsgálnia kell az MNB elmarasztaló határozatának törvényességét. A testület elvi éllel mondta ki, hogy tévedett a közigazgatási bíróság, amikor a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását nem tette vizsgálat tárgyává, mivel

„[…] az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságnak alkotmányos kötelezettsége, hogy a jelen ügyet a sajtószabadság korlátozására irányadó alkotmányos szempontok és az azokat kibontó alkotmánybírósági határozatok figyelembevételével bírálja el, és az MNB közigazgatási határozatát a piacbefolyásolás tilalmának olyan értelmezése alapján vizsgálja felül, amely nem sérti a sajtószabadság alkotmányos tartalmát.”

Az AB arra is iránymutatást adott a bíróság számára, hogy a konkrét ügyben a megismételt eljárásban miként kell figyelemmel lennie a sajtószabadságra.

Egyfelől a döntés szerint „[a] valós tények, körülmények, összefüggések feltárása és közzététele elsőrendű alkotmányos feladata a sajtónak, amely tevékenységet a piacbefolyásolás fogalmának kiterjesztő jogértelmezése nem akadályozhatja. A „megalapozatlan, félrevezető” jelleg megállapítására egyébként valós (releváns tényekkel alátámasztott) információk kapcsán csak kivételesen, a sajtó rosszhiszemű eljárása esetén van lehetőség. Az események valamely lehetséges forgatókönyvének felvázolása, önmagában e forgatókönyv bekövetkezésének csekély esélye alapján – kifejezetten félrevezető, az esélyeket illetően megtévesztő szerkesztés nélkül – alapvetően nem tekinthető megalapozatlan tájékoztatásnak.” Másfelől pedig „[a]sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik. A média kötelezettsége abban áll, hogy a tőle szakmai szabályai alapján elvárható körültekintéssel felderítse a nyilvánosságra hozandó hírek, beszámolók, elemzések valóságtartalmát, és a megállapított információkról a nyilvánosságot – a megtévesztést nélkülöző szerkesztéssel – tájékoztassa.”

Amint fentebb írtuk, a jegybank szerint is valós állítás azért volt az MNB szerint megtévesztő, mert egy szerinte csekély valószínűségű forgatókönyvet úgy ismertetett a cikk, hogy arról a MOL és a norvég olajalap véleményét nem kérdezte meg. Az AB határozatának idézett részéből ugyanakkor az következik, hogy nem lehet bírságolni egy valós információ közzétételéért pusztán azon az alapon, hogy mekkora az adott esemény bekövetkezésének valószínűsége. Ugyancsak nem alapozhatja meg a bírságolást az, hogy a kiadó nem nyilatkoztatta a MOL-t és a norvég olajalapot a cikkben szereplő állításokról. Ez alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a megismételt eljárásban a közigazgatási bíróság – immár az AB iránymutatását követve – meg fogja semmisíteni az MNB Stabilitási Tanácsának határozatát.

A Magyar Nemzeti Bank Stabilitási Tanácsának határozatát letöltheti itt. (PDF)

Az alkotmányjogi panasz szövegét letöltheti itt. (PDF)

Az Alkotmánybíróság döntését letöltheti itt. (PDF)

M. Tóth Balázs

Fotó: innen.

Tetszett a cikk?

Ha hasznos kezdeményezésnek tartod az Átlátszót, szavazz ránk az Index on Censorship közönségszavazásán, hogy egy újabb nemzetközi díjjal öregbíthessük a hírnevünk.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom