Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora

hunlandjo

Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.

Évtizedekig az volt a Fidesz egyik fő kampányszlogenje, hogy megvédik a magyar földet a külföldiektől. Orbán Viktor még egy 2010-es vidéki lakossági fórumon is azt mondta:

“Amíg a Fidesz kormányon lesz, és abban az én munkám is ott lesz, addig Magyarországon külföldiek, akármit döntenek Brüsszelben, itt soha termőföldet nem fognak vásárolni.”

A külföldiek földvásárlását 2014-ig még késleltetni tudta az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért hétéves moratórium, amit később meghosszabbítottak. A 2014-ben hatályba lépő új földtörvény próbált némi akadályt gördíteni a külföldiek földszerzésének az útjába, de az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított ezen passzusok miatt Magyarország ellen.

Korábbi cikkeink földügyekről

Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit

„Osztrák vircsaft” fideszes hátszéllel? Eltussolt zsebszerződésügy, elfogult rendőrök Nógrád megyében

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

A kormánypárt az állami földek eladásának jogi alapjául szolgáló kormányhatározatban még kikötötte, hogy csak magyar állampolgárok indulhatnak az árveréseken, ám a licitek megkezdése előtt módosította a jogszabályt, és lehetővé tette EU-s tagállami állpolgároknak is az árveréseken való földvásárlást.

Lázár János miniszter a szocialistákat tette felelőssé, mert Unióhoz fordultak, és az Európai Bizottság egy konzultáció során kijelentette, hogy az EU-s normáknak nem felel meg a szabályozás, ha abból kizárják az uniós állampolgárokat.

A konzultáció nem kötelező érvényű jogi aktus, és a kormány meg sem várta a magyar Alkotmánybíróság döntését az ügyben, úgy változtatott a külföldieket kizáró szabályon. Így azok EU tagállami állampolgárok, akik teljesítették az egyébként nem túl kemény feltételeket, részt tudtak venni a földárveréseken.

Lázár János elmondása alapján szám szerint 222 ilyen gazdálkodó van az országban.

Holland földesúr Bugyiban

2015-ben több megyében is nyertek az állami földek árverésein külföldi állampolgárok saját nevükön, vagy családtagjaikon, strómanjaikon keresztül.

A külföldi földművesek közül is kiemelkedik a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese, a holland Joseph Janssen.  Az üzletember 1992 óta foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon.

Már az uniós csatlakozás előtt készült a földpiac liberalizációjára, 2001-ben jelezte a sajtóban, hogy amint lehetősége lesz rá, földet fog vásárolni. Amikor az új földtörvény hatályba lépett, a szintén holland feleségével el is kezdték felvásárolni a bejelentett lakhelye, Bugyi környékén lévő földeket.

Most feleségével és cégének ügyvezetőjével együtt valamivel több, mint négyszáz hektárhoz juthatnak hozzá a földárverések után összesen 813 millió forinért.

Ezen földek között van olyan, amit Janssen cége, a Hunland Trade Kft bérel, és meg is vehetik azokat, hacsak nem élnek a környékbeli gazdák az elővásárlási jogukkal. A holland földbirtokos érdekeltségi köre által megbízott ügyvédek tettek róla, hogy ez ne fordulhasson elő: sokszor egymásra licitálva emelték az egekbe az árakat.

Erről az Átlátszó tudosítója személyesen is meggyőződött. Volt olyan földrészlet, ahol a kikiáltási ár több, mint hatszorosáért vitték el a földet.

Számos olyan Janssen cége által bérelt földrészlet volt, ahol az állam furcsa módon az utolsó pillanatban visszavonta az árverési hirdetményt, több a Hunland cégcsoport által bérelt parcellára pedig nem akadt licitáló, így biztosan életben maradnak a cégnek a szocialista kormányok alatt megkötött földbérleti szerződései. Az érdi árveréseken történt furcsaságokról, és a gazdák véleményéről a liciteken megfigyelőként résztvevő Keller László, volt szocialista közpénzügyi államtitkár a facebookján számolt be.

A kormányközeli Magyar idők is tudósított a Bugyi környéki területek árveréseiről, a cikkben kifejtik, hogy a holland tulajdonú Hunland Trade Kft által bérelt földeket egy magyar gazdálkodó vitte el. Csakhogy ez a gazdálkodó nem más mint, a Hunland Trade magyar ügyvezetője, Szakács Mónika. Ő maga három másik földrészlettel együtt összesen 126 hektárt vett a liciteken.

Egy 3,4 hektáros parcella árverésén az Átlátszó is jelen volt és videót is forgatott. Szakács Mónika és Janssen ügyvédei mellett egy nagyobb helyi gazdálkodó is versenybe szállt ügyvédjén keresztül. Az árveréseken elméletben nem lehet tudni, hogy kiket képviselnek az ügyvédek, de az adminisztratív személyzet egy elszólása miatt be tudtuk azonosítani a versengő feleket.

A felvételen látszik, hogy egyazon cég két ügyvezetőjének a jogi képviselői licitálnak sokáig egymásra, egy ponton beszáll a magyar gazda ügyvédje is, de a hétmilliós határ után már nem emeli fel a licitáló tárcsáját, így hétmillió-ötvenezer forintért kelt el a föld.

 

Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora from atlatszo.hu on Vimeo.

 

Kiterjedt cégbirodalom

Joseph Janssen 1992-ben alapította első magyar vállalatát Hütter Csabával, aki két évvel azelőtt még mezőgazdasági miniszter volt a rendszerváltás előtti utolsó kommunista kormányban. Azóta ettől partnerétől megvált a holland vállalkozó, de magyarországi üzleti érdekeltségei terebélyesre nőttek az évtizedek alatt.

Jelenleg huszonegy magyar vállalatban és több külföldi cégben van közvetlen érdekeltsége a németalföldi milliárdosnak. A cégcsoportjának a zászlóshajója a Hunland Trade Kft, mely 2014-ben 83 milliárd forint nettó árbevétel mellett 940 millió forintnyi üzemi eredményt produkált. A vállalat főtevékenységként szarvasmarha tenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkozik.

Szépen tejelnek az állami és uniós támogatások is a cégnek: az uniós támogatásokat monitorozó openspending.org oldal szerint  2012-ig 2,6 millió euró uniós támogatás kaptak, a következő években az uniós agrárkassza összesen 148 millió forinttal, a magyar adófizetők pedig 122 millió forinttal támogatták a vállalatot a vidékfejlesztési hivatal adatbázisa szerint.

Janssen más cégein keresztül további támogatásokhoz jutott hozzá hasonló nagyságrendben.

A feleségével közösen tulajdonolt Hunland Trade a világ számos pontján aktív érdekeltségekkel bír, és 2012-ben elnyerte a Figyelő Top200 gáláján az év magyar vállalata díjat is. A cégcsoport hatalmas járműparkkal rendelkező szállítmányozási vállalata, a Hunland Trans a legnagyobb száz magyar logisztikai cég között szerepel.

Politikai hátszél

Janssenék üzleti szárnyalása korántsem volt zökkentőmentes, a cég megérezte a 2010-es politikai irányváltást. A Hunland cégcsoportnak a szocialista kormányok alatt kötött földbérleti szerződéseit Budai Gyula elszámoltatási biztosként még meg akarta vizsgálni 2011-ben. A vizsgálat eredményéről nincs érdemi információ.

Egy hatalmas volumenű beruházásuk is a kútba esett: a Magyar Narancs 2010-es beszámolója szerint a Hunland Trade egyik leányvállalata, a Hunland Pork 2006-ban elindított egy óriási sertéstelep-beruházást, amelynek a célja az volt, hogy évi ötvenezer disznó felnevelésére alkalmas állattartó telepet hozzanak létre 1,3 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával.

A Pest megyei Újhartyán közigazgatási területén, az Újlengyel határába tervezett beruházással az országos sajtó is foglalkozott. A Magyar Narancs szerint a Hunland 2010 előtt „fentről” kapott támogatást, így tudták megkapni a környezetvédelmi engedélyeket, miközben a nyilvánvaló volt a beruházás óriási környezeti terhelése.

A terv végül a bűztől rettegő újlengyeliek, és a nagyüzemi állattartás ellen küzdő Magyar Természetvédők Szövetsége ellenállásán bukott el.

Futsal-szponzoráció

A 2010-es kormányváltás után Janssen is változtatott a cége támogatási politikáján. Korábban a lovassportokat támogatta, de 2012-ben a Hunland cégcsoport szponzorként megjelent az NB2-es Dunakeszi Kinizsi Futsal csapat mögött.

Ebben az egyesületben történetesen oszlopos tag Szíjjártó Péter, Magyarország jelenlegi külügyminisztere is, más külügyi vezetőkkel egyetemben. A külügyminiszter a NolTv-nek adott nyilatkozata alapján büszke rá, hogy minden mezszponzorukat személyesen ismeri.

Szíjjártó Péter életének egy másik fontos részében, a külgazdasági keleti nyitásban is meghatározó szerepet játszik a Hunland Trade. A projekt eredményei között a Hunland azerbajdzsáni szarvasmarharha exportját is meg lehet említeni.

Budai Gyula, aki pár éve még a földbérleti szerződései miatt el akarta számoltatni Janssen cégeit, most a Hunland orosz terjeszkedését segíti egy orosz-holland-magyar vegyesvállalat létrehozásával. Az állami bábáskodás mellett létrehívott vegyesvállalat lehetőséget ad az Oroszországot sújtó szankciók kijátszására is, mert a vegyesvállalatokra nem vonatkozik az orosz piacra irányuló exporttilalom.

Szürkemarha termékpálya

A Hunland Trade a 160 tagot tömörítő Hortobágymenti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezetével is együttműködik. A szövetségnek az a Kun Péter az elnöke, akinek fölbérleti ügyeiről tavaly nyáron cikkezett az Átlátszó, és aki Fazekas miniszterrel is jó kapcsolatot ápol.

Kun családja és cége összesen 577 hektár bérleti jogát nyerte el 2013-ban Ángyán József földbérleti pályázatokról szóló jelentése szerint.

A Hunland Trade-del együttműködve Kunék olyan konstrukciót dolgoztak ki a hungarikumnak számító magyar szürkemarha termékpályájára a Hortobágyon, melynek keretében az amerikai érdekeltségben lévő Cargilltől veszik meg a tenyésztők a Purina tápot, és a Hunland Trade-nek adják tovább felvásárlásra a magyar marhát vágáséretten.

Parlamenti interpellációt is inspirált a Hunland

Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa a Hunland viselt dolgait ezekkel a szavakkal illette egy országgyűlési felszólalásában:

„Felháborítónak tartom, hogy már szinte naponta kerülnek nyilvánosságra azok az esetek, amikor az állam egyértelmű külföldi földszerzési vagy spekulációs célú földvásárlási szándék esetén sem él elővásárlási jogával. Pedig a kormány ciklusa elején azzal az indokolással hozta létre a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, hogy az majd megakadályozza a vélhetően kétes szándékú földvásárlókat.

Az azóta eltelt évek bebizonyították, hogy a Fidesz egyáltalán nem gondolta komolyan a magyar föld megvédését és a helyben élő családi gazdálkodókat ellehetetlenítő, maffiaszerű cégcsoportok visszaszorítását.

A Hunland cégcsoport csak egy példa a sok közül, ugyanakkor figyelemre méltó példa, hiszen azon túl, hogy holland hátterű, a helyiek egybehangzó véleménye alapján komoly visszásságok történnek ezeknél a cégeknél, amelyeket hosszú évek óta büntetlenül úsznak meg az érintettek. […]”

A Hunland neve egy nemzetközi állategészségügyi botrányban is felmerült, amit a Compassion in World Farming (CWF) brit állatvédő szervezet robbantott ki 2015-ben. Az állatvédők bizonyítékokkal szolgáltak, hogy borzalmas körülmények között szenvedett ki ezer Magyarországról és Romániából származó marha a palesztinai Gázában, mert elkábítás nélkül vágták le őket.

A CWF szerint bizonyos, hogy az állatokat szállító hajót a Hunland üzemelteti, amely a térségben lévő országok közül leginkább Törökországba szállít nagy tételben szarvasmarhát. A cég nem reagált a vádakra.

Janssent megkerestük a magyarországi földbérleteivel és a földvásárlásaival kapcsolatban, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt a kérdéseinkre.

Vágó Gábor

Videó: Victora Zsolt

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Sebaj, Tóbiás!

    Nem csoda, hogy a kormány nagyon szeretné a rendkívüli állapotot lehetővé tevő törvény elfogadását, mert ami itt történik összefonódás kapcsán, az már bicskanyitogató.

    • hutyutyutyu

      az elég egyértelmű hogy a rendkívüli terrorhelyzet az akkor lenne, ha szépen összejönne pár százezer ember a kormány ellen. Ahogy más féldiktatúráknál itt is azért kell a netet korlátozni, hogy ne tudjon ott szervezkedni a nép.

      • Sebaj, Tóbiás!

        Mondok egy cifrábbat!

        Rendkívüli terrorhelyzetben 60 napra el lehet halasztani a választásokat, és a tavaszi hónapok helyett nyárra is tolható, amikor a magyar köztudottan inkább nyaral, v dönt.

  • Dimitru1

    HAZAÁRULÓK!
    Stimmel?…

  • Veronika Erdei

    Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora. futsal?

  • Veronika Erdei

    futsalcsapat?

  • János Virág

    Az egész fidesz egy ronda rablóbanda! Földeket adnak külföldieknek,míg az itthoni gazdálkodóktól elveszik a bérelt földeket! 20 milliós CSOK ot ad 3 gyerekes külföldieknek is! És van 4 millió szegény az országban! Gazember népség!

  • Abonyi László

    az üvegzsebes Keller Lászlót már kiengedték a sittről?

    • Taska

      A jó kurva anyádat te paraszt, téged is megnéznélek egy forradalom
      esetén.

    • DEBILHABIL

      Benn volt?

  • Orosz Ferenc

    A fidesz egy mocskos szemét rabló banda,bitóra velük!!!!!!!!!!!!

    • DEBILHABIL

      Ebből a földlopási bulibók nagyjából kiszámítható, hogy mennyit loptak az EU-s pémzekből. A lopott pénzt ingatlanba fektetik, így gondolják átmenteni. Én meg úgy gondolom, hogy nem kell hozzá 2/3-os törvény, hogy kártalanítás nélkül ismét állami tulajdonba lehessen venni, azzal, hogy kötelező lesz a kisajátított földeket a vidék szociális felemelkedésére kell fordítani.

  • Szedmák Bakter

    Brávó fidesz,százezer szavazat a DK-nak !!!

  • Fer70

    Na és?

  • Mr. Morden

    🙁

  • Balotelli

    Van mit a TEJbe aprítani.

  • ht

    Nézzétek meg azt is hogy Janssen megélhetést és fix munkát biztosít elég sok magyar(!) embernek, legalább ad is..

  • savedman81

    INGYEN WEBOLDAL VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS

    Pályázatot benyújthat bármely szervezet, cég, egyesület, alapítvány, intézmény, önkormányzat, egyéni vállalkozó és magánszemély.

    Több infó: http://www.cegpalyazat.hu/