A pártkasszáktól a jegybankig – mit végzett az Átlátszó jogi csapata 2015-ben?

2015-ben az Országgyűlés előbb kivonta a megismerhetőség alól a paksi bővítéssel kapcsolatos összes stratégiai fontosságú információt, aztán elfogadott egy kifejezetten adatigénylő-ellenes Infotörvény-módosítást. Azonban ebben az évben nem csak kapott, hanem adott is pofonokat az információszabadság Magyarországon, és ezek jelentős részének előkészítésében mi is közreműködhettünk.

Korábbi jogi évösszefoglalók

Mit értünk el a tárgyalótermekben és jogászkodással 2014-ben? Most kiderül!

Best of Átlátszó 2013 – perek és lexek

Paks II.

A legfontosabb frontvonal a 4000 milliárdos bővítési projekt adatainak hozzáférhetőségénél alakult ki, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az oroszokkal kötött végrehajtási megállapodásokat titkosította, majd a paksi titkosítási törvény harminc évre hozzáférhetetlenné tett mindent, amit magától nem akar az állam megosztani a választókkal.

Posztokat írtunk, más szervezetekkel együtt tiltakoztunk, a köztársasági elnökhöz fordultunk, de sajnos kiderült, hogy egy atomerőmű nem biciklitároló. Viszont a törvényt legalább megtámadták az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságon.

Addig is, amíg ott döntés születik, segítettünk Jávor Benedek EP-képviselőnek abban, hogy el tudja magyarázni az Európai Bizottságnak, mi a baj az elfogadott szabályokkal, így végül megindult az ügyben a formális bizottsági vizsgálat.

Pártfinanszírozás

Tudatosan törekedtünk idén arra, hogy a 2014-es választási év keserű tapasztalatai alapján a saját eszközeinkkel előbbre jussunk a pártok és a pártkampányokat finanszírozó egyéb szereplők gazdálkodásának átláthatóságában, és e munka fontos eredményekre vezetett.

Egyrészt – a nyilvánosságot elutasító évtizedes gyakorlatot megtörve – jó ütemű adatkérésekkel megszereztük és feldolgozva közzétettük minden parlamenti párt pártalapítványának szerződési adatait, így ha valaki a legális pártfinanszírozás bő negyedét kitevő alapítványi milliárdokból finanszírozott szervezetekre kíváncsi, akkor annak ma már nem kell a sötétben tapogatóznia.

Másrészt a TASZ-szal, a Transparency International Magyarországgal és a K-Monitorral, na és persze nem utolsósorban az Adatsprintben részt vevő önkéntesekkel együtt feldolgoztuk a 2014-es országgyűlési választásokon leadott, az államkincstártól kiperelt egyéni képviselőjelölti számlaösszesítőket.

Ezek ugyan csak egy-egy kirakódarabját jelentik az összképnek, de arról még a teljesen fehér zónában is csak sejtéseink lehetnek, hiszen a pártok beszámolói semmilyen érdemi információt nem adnak a tényleges költésekről és azok finanszírozásáról.

Emellett célzottan lőttük adatigénylésekkel (és ha kellett, perekkel) a pártfinanszírozás olyan hagyományos szürke zónáit, mint az állami hirdetések célzott elhelyezésével történő médiatámogatás vagy a kormánybarát civil szervezetek finanszírozása.

Pereink

Saját adatigénylési gyakorlatunkban a könnyebb megítélésű ügyekben inkább a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ami közpénzkímélőbb és gyorsabb módja a közérdekű adatok megszerzésének. Ügyregiszterünkben így az elmúlt évekhez képest lényegesen kevesebb idei perindítás szerepel, viszont lezárt ügyeink többsége a választási elszámolásokhoz hasonlóan komoly súlyú ügyekben született.

Ezek közül is kiemelkedik, hogy keresetünkre a bíróság az MNB-t 14 hónapnyi igazgatósági határozatának kiadására kötelezte, illetve hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi perünkkel kapcsolatos alkotmányjogi panasz kapcsán kötelezte arra az Országgyűlést, hogy teremtse meg a minősített adatra tekintettel megtagadott adatigénylésekhez kapcsolódóan a minősítés felülvizsgálatának lehetőségét.

Azt várjuk az új évtől, hogy több energiánk lesz az adatperekre, de 2015-ben az érdekesebb bírósági csatákat az átlátszós médiatartalmak miatt indított sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben vívtuk. A magyar közélet számos szereplője ellen nyertünk pert a Fraditól a Demokratikus Koalíción keresztül a Terrorelhárítási Központig.

Számháború a Legfőbb Ügyészséggel

Az év elején írtuk meg, hogy értelmezésünk szerint a Legfőbb Ügyészségtől kikért statisztikák fényében Polt Péter megválasztása óta a korrupciós ügyekben a feljelentések száma felére-harmadára csökkent éves átlagban, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt. Sőt, ha mégis indul nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban. A cikk nyomán országos vizsgálat indult, amelynek eredménye szerint az ügyészség sokkal jobban teljesít, mint korábban.

A legfontosabb perünk azonban idén a NAV ellen folyt, hiszen az adóhivatal az ÁFA-csalásokkal kapcsolatos adóhatósági eljárások sajátos körülményeivel kapcsolatos első részletesebb beszámolót adó cikkünk miatt perelt egymillió forintos sérelemdíjra. A pert elsőfokon megnyertük.

Aktív állampolgárok fontos ügyei

Az elsősorban a kimittud felhasználóknak nyújtott jogi segítség nem ritkán fontos ügyeket is a felszínre hoz, köszönhetően az éleseszű és meg nem alkuvó magyar állampolgároknak.

Ilyen felhasználói adatigénylés alapján folyik még most is per a nemzeti konzutlációk eredményeiért, és így derült ki az Adatvédelmi Hatóság közbenjárására az is, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság botrányos elnöke, aki nyáron le is mondott posztjáról, egyedül több jutalmat kapott, mint az összes többi szerencsés együtt.

Európai kvalifikáció

Két fontos összeurópai ügyben is dolgoztunk 2015-ben, amelyek abban is közösek, hogy eredményekkel még nem tudunk bennük szolgálni.

A Magyar Helsinki Bizottságot képviseltük egy eljárás közben váratlanul komolyra fordult adatigénylési ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróság Nagykamarája előtt: az eljárás tétje az, hogy a Bíróság fenntartja-e azt a gyakorlatát, amely a véleménynyilvánítás szabadsága alapján információszabadsági ügyeket, egyedi adatigénylések megtagadását szűk, de fontos körben az európai emberi jogi egyezmény megsértésének tekint. Itt jövő év közepére várható a döntés.

Ennél feltehetően többet kell majd várni a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságra, ahová a többi 26 tagállam egy-egy civil szervezetével társulva az Európai Parlament képviselői költségelszámolásával kapcsolatban elutasított uniós adatigénylésünknek az Európai Parlament általi elutasítása után fordultunk.

Jogi esetek 2015

A hazug ember és a sánta kutya esete a paksi titkosítással

Strasbourgi szuperbíróság előtt képviseli az Átlátszó a Helsinki Bizottságot – a közérdekű adatokhoz való jog európai védelme a tét

Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért

Vaktöltények az infotörvény módosításában: itt a NAIH állásfoglalása

Mától hatályos az Infotörvény módosítása: összeszedtük, hogy mi változott

Büntetőeljárás folyik az MTVA adateltitkolása miatt – a rendőrség elfogatóparancsot adott ki

Wass Albert rovásírással: itt a Jobbik pártalapítványának szerződéslistája

Bepereltük a legátláthatatlanabb magyar pártalapítványt – a Jobbikét

Magyarországon most először: böngésszen a pártalapítványok összes szerződése között!

Perlünk az orosz hosszú távú gázszerződésért

Első fokon nyertünk az MNB ellen: a tét 14 hónapnyi igazgatósági határozat

Jogi segítségnyújtás, képzések

Azt gondoljuk, hogy a demokratikus kultúra és az alkotmányos hagyományok jelenlegi fejlettségi szintjén az információszabadság társadalmiasítása, a közügyekre vonatkozó információt a maga számára megkövetelő polgár cselekvésének elősegítése fontosabb, mint egy-egy konkrét adatper.

Így aztán, bár a fentiekhez képest kevésbé látványos, de sok energiánk van az Átlátszónet projekt keretében a Kimittud felhasználóinak és más adatigénylőknek adott segítségnyújtásban ugyanúgy, mint az információszabadsággal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról tartott képzésekben, a bírói gyakorlatot feldolgozó tezauruszban vagy a törvényi változásokat elemző jogi ismeretterjesztő tartalmakban.

Az adatigénylés feltételrendszerét érintő legfontosabb 2015-ös eredményünk egyébként éppen az Infotörvény módosításával kapcsolatos: a megkeresésünkre kiadott NAIH állásfoglalás lényegében pótolta azokat – a törvényből kimaradt – kereteket, amik megakadályozzák az ismételt adatigénylésekre és az adatigénylő azonosíthatóságára vonatkozó új szabályok alapjogsértő alkalmazását.

Sajnos az új költségtérítési szabályokkal kapcsolatban messze nem ilyen jó a helyzet, hiszen a kormány jogalkotási kötelezettségét megszegve nem adta ki a figyelembe vehető költségtényezőket meghatározó rendeletét. Így természetesen az irreális költségtérítési igényekkel kapcsolatos kéréseket most külön is várjuk.

Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs

Jövőre is számíthatsz ránk, jövőre is számítunk rátok!

Az adhat.hu civil adománygyűjtő oldalon bankkártyával is beállíthatsz rendszeres utalást. Támogasd havi előfizetéssel az Átlátszót 2016-ban is!