Bezárás
Cikkek

Újabb tárgyalás a NAV kontra Átlátszó ügyben – fontos tanúvallomások és a szabadságát töltő főigazgató

Múlt csütörtökön tartotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kontra Átlátszó-per második tárgyalási napját. A per tárgyát képező cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin főigazgató de facto leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot – tényszerűen nem engedélyezte annak lefolytatását -, ezzel a vizsgálat ellehetetlenült. Holott az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel jóhírneve megsértése miatt. Tanúként idéztettük az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót – ő azonban nem jelent meg.

4000__ani_6

A bíróság elsőként  Szontaghné dr. Kovács Erzsébetet, az APEH volt szakigazgató-helyettesét hallgatta meg. Szontaghné volt az az első számú vezető, aki megszervezte az adóhatóság hálózatos áfacsalások elleni szervezeti egységét, az ún. központosított ellenőrzési szakterületet.

2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz – az új vám- és adószabályok Szontaghné szerint tömegesen vonzották Magyarországra az unióban működő áfacsalásra szakosodott szervezett bűnözői csoportokat. Az APEH azonban sem szervezetileg, sem módszertanilag nem volt felkészült a határokon átnyúló, illetve a hálózatos áfacsalások elleni harcra. 2005-ben javasolták kollégáival egy országos hatáskörű osztály létrehozását, mivel a területi illetékességgel működő főigazgatóságok nem tudtak elég hatékonyan fellépni a több megyében működő, sokszor külföldi kapcsolatokkal operáló mozgékony hálózatokkal szemben.

Sikerült elérniük, hogy a jogszabályi feltételek megteremtése után, 2007 január 1-jén felálljon egy új szervezet az APEH-en belül – ez volt a központosított ellenőrzési szakterület (KESZ). Fél év múlva már egy ütőképes szervezet kergette a nálunk megtelepedett és a hazai fejlesztésű áfacsaló hálózatokat. Az úgynevezett kapcsolódó vizsgálati javaslatok megalapozottságát – a per tárgya egy ilyen kérelem megtagadásával kapcsolatos állításunk – a kockázatelemző részleg vizsgálta meg, majd Szontaghné terjesztette az APEH elnöke elé jóváhagyásra.

(A kapcsolódó vizsgálat azt jelentette, hogy ha egy cégnél zajló ellenőrzés során felmerült a szervezett áfacsalás gyanúja, akkor a KESZ revizorai kérték az ellenőrzés kiterjesztését az adott céggel kapcsolatban álló vállalkozásokra – vagyis a feltételezett áfacsaló láncolatok végigellenőrzésére.)

2010-től megugrott a megtagadások száma

Szontaghné szerint korábban évente mindössze két-három esetben fordult elő, hogy az APEH elnöke megtagadta a vizsgálat megindítását. Varga Mihály egy tavalyi nyilatkozata szerint 2007 és 2012 között az adóhatóság vezetői összesen 71 esetben nem engedélyezték a kapcsolódó vizsgálatot. Szontaghné vallomásában elmondta, hogy 2010-ben eltávolították az adóhatóságtól – a bíró kérdésére pedig úgy emlékezett, hogy 2007 és 2010 között évente két-három esetben nem kaptak engedélyt kapcsolódó vizsgálat lefolytatására.

A három állításból az következik, hogy 2010-től kezdődően ugrásszerűen megnőtt a vizsgálatok megtagadásának száma.  2010 októberében dr. Somos Katalin lett a területért felelős főigazgató. Szontaghné vallomásában úgy emlékezett, hogy ettől kezdődően egyáltalán nem lehetett új vizsgálatot indítani.

A hiányzó láncszem

A hálózatos áfacsalások felderítésére szakosodott szervezeti egység, a KÜIG felszámolásáról elég töredékesek az információk – a volt APEH-vezetők tanúvallomása nyomán kicsit többet tudunk a folyamatról. Szontaghné elmondta, többször kritikaként hangzott el a központosított ellenőrzéssel kapcsolatban, hogy sokáig tart egy-egy vizsgálat.

Valóban, egy-egy gyanús cég teljes kapcsolatrendszerének feltárása több hónapot, vagy akár egy évet is igénybe vett, de ez a vizsgálat adott esetben százas nagyságrendű céget érintett. Ráadásul ezek egy része időközben eltűnt, külföldi vagy például hajléktalan „tulajdonos” kezébe került. („Vártunk mi híd alatt napokat ügyvezetőre” – illusztrálta Szontághné egy ilyen kapcsolódó vizsgálat nehézségeit.)

A hálózat feltárása után viszont annak tagjait néhány nap alatt „levizsgálták”. (A megyei igazgatóságok is előszeretettel passzoltak át olyan ügyeket a központosított ellenőrzésnek, amelyekkel ők maguk nem boldogultak.) A lassúsággal kapcsolatban a tárgyaláson elhangzott, hogy a KÜIG két évvel ezelőtti felszámolásakor a le nem zárt ügyeket szétdobták a főigazgatóságok között – azok az ügyek egy részén még ma is dolgoznak.

Nem csoda, hiszen képtelenség, hogy egy revizor a 40-60 „helyi” ügye mellett ezeket a bonyolult ügyeket is felderítse.

Visszatérő kifogás volt a központosított ellenőrzéssel és a KÜIG-gel kapcsolatban, hogy bár 100 milliárdos nagyságrendű adóhiányt állapítottak meg, ennek csak a töredéke volt ténylegesen behajtható. A jelentős összegű behajthatatlan adóhiány pedig jelentősen rontotta az adóhivatal eredményességi statisztikáját – feltesszük, ennek sem nagyon örültek az adóhatóság felsővezetői.

Csakhogy a központosított ellenőrzés célja nem az adóbehajtás, hanem az áfacsalásra szakosodott hálózatok felszámolása volt.

A szakmai szempontból megalapozatlan kritikákon túl számos más jel is arra utalt, hogy 2010 októberével elkezdődött a KESZ – szervezetileg ekkor már a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜIG) – ellehetetlenítése. A kockázatelemzésért felelős részleg elkerült az igazgatóságról, a KÜIG tevékenységében kulcsfontosságú RAPID csoportot felszámolták, a revizori létszámot a felére csökkentették, miközben az ügyek száma nem csökkent.

Mindezeken túl Somos Katalin főigazgatói kinevezésekor tételes kimutatást kért négy évre visszamenőleg az addig lefolytatott mintegy 1300 vizsgálatról. A folyamat végén, 2013 január 1-jével pedig csendben megszűnt a KÜIG is – ezt már Hegedűs Deme Zsolt, a KÜIG volt igazgatója mondta el tanúvallomásában. Hegedűs 2010 októbere és 2011 áprilisa között irányította az igazgatóságot, közvetlen érintettként élte át a folyamatot.

A láthatatlan tanú

A per tárgya egy kapcsolódó vizsgálati kérelem megtagadása kapcsán írott cikkünk: a NAV 1 millió forintot sérelemdíjat kér, mivel álláspontja szerint jó hírnevét sértve alaptalanul állítottuk, hogy Somos Katalinnak egy kapcsolódó vizsgálatot megtagadó döntése „…lényegében teljesen ellehetetlenítette a további vizsgálatot”. (Az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiánnyal fantomizálódtak vagy kerültek felszámolás alá.)

A felperes jogi képviselője a tanúkhoz intézett kérdéseivel azt próbálta bizonyítani, hogy a megtagadással a vizsgálat nem lehetetlenült el – a tanúk szerint a konkrét cég vizsgálata valóban nem, de a hálózatot ezek után valószínűleg nem sikerült felderíteni és felszámolni.

A Somos Katalin által megtagadott kérelem alapja a román adóhatóság megkeresése volt – márpedig a tanúvallomások szerint addig soha nem fordult elő, hogy külföldi kollégák kérésére az APEH ne indított volna vizsgálatot. A per tárgya szempontjából is figyelemre méltó volt Szontághné kijelentése, miszerint több esetben maga a főigazgató, Somos Katalin tagadta meg az engedélyt a vizsgálat lefolytatására.

Ehhez képest a NAV képviselője már a tárgyalás elején a mellett érvelt, hogy a bíróság ne hallgassa meg a főigazgatót, sőt, a megjelent tanúkat se, mert azok nyilvánvalóan elfogultak.

További cikkeink a NAV-botrányról

Elindult a Bejelentővédelmi Együttműködés: Ne azoknak kelljen félniük, akik jelentik a korrupciót!

Volt NAV-vezető a bíróságon: 40 milliárdos ügyet tussolt el a felsővezetés

Horváth András: Európai cégek és multik is érintettek korrupciós ügyekben

Miért pont a NAV kerülhetett az amerikaiak célkeresztjébe?

A rejtélyes 7750: diszkrét és drasztikus

Újabb konkrét eset igazolja, hogy a NAV főigazgatója vizsgálatot akadályozott

Újabb volt NAV-os vádolja az adóhivatalt

Súlyosan gyengítette a KÜIG megszüntetése az adóhatóságot

Így úszhatják meg az áfacsalók – Somos Katalin leállított egy fontos vizsgálatot

Tovább a teljes NAV-dossziénkra

Somos Katalin mindenesetre nem jelent meg az idézésre, tervszerűen ütemezett szabadságát tölti. A tárgyalás berekesztése előtt a NAV jogásza újra szót kért, és vehemensen érvelt a főigazgató idézése ellen – többek közt azzal, hogy az egyébként elfogult tanúk már mindent elmondtak az üggyel kapcsolatban, ami szakmai szempontból fontos.

A bíró azonban közölte, hogy szeretné hallani a főigazgató álláspontját is, ezért az októberben esedékes következő tárgyalásra újra idézte.

Becker András

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom