Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet

Már a nyomdában van külső szerzőnk, Ferenczi Krisztina „Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában” című új könyve, amelyben meglepő módon továbbra is az Orbán-vagyonok után nyomoz. Ízelítőként részletet közlünk a megjelenés alatt álló kötetből, amelyben Ferenczi szóra bírja Mészáros Lőrincet, a földmutyiról és a felcsúti stadionprojektről faggatja az elmúlt kormányzati ciklusban a száz leggazdagabb magyar közé emelkedett notabilitást.

A Mészáros Lőrinccel készített félórás videóinterjúm, ami az atlatszo.hu-nak készült, egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt. Mészáros Lőrinctől azt kérdeztük: mi a titka? Mi a titka annak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő legnagyobb botrányt kiváltó, a Fejér megyei állami földbérletekre meghirdetett pályázatán Mészáros családtagjai és a Búzakalász Kft. a dobogó második helyén végeztek? (Első helyen az egykori Csákvári Állami Gazdasághoz köthető személyek állnak. Harmadik helyen pedig Flier János végzett a családtagjaival. Ő az, aki a 12 állami gazdaság első Orbán-kormány alatti privatizációjánál a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság egyik negyvenszázalékos tulajdonosa lett.)

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina from atlatszo.hu on Vimeo.

„− Mert nézze, egy pályázat és én önt régóta ismerem, írt már egy-két kedves – ezt nem pozitív előjellel mondom – cikket még az előző kormányzás alatt, de egyet mondok önnek, hogy tulajdonképpen egy pályázaton, aminek ugye egy győztese van, mert egy pályázati rendszernek, akármit teszünk, sajnos egy nyertese van. Most ha a Pista nyert volna vagy a Józsi, akkor ő is szemét lett volna? Vagy csak én vagyok azért szemét, mert én a Mészáros Lőrinc vagyok, aki életében nem privatizált semmit, nem nyert semmiféle pályázatot, mindent a saját erejéből teremtett meg, az a több száz alkalmazott, aki nálam dolgozik, kérdezzen meg bárkit, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről.

− Honnan való?

− Karcagi származású vagyok, higgye el nekem, hogy én bármikor így, ilyen gerinccel kimegyek, bármelyik faluba itt a környéken, és bármelyik gazda elé oda állok. Az a helyzet tudja, hogy egyedül pályáztam az összes alcsútdobozi földre, tehát nehéz lett volna nem nekem nyerni, én úgy gondolom.

−Igen, tényleg egyedül?

− Igen, képzelje.

− És ezt honnan tudja?

− Hát kikértem, hát nem titkos az, hogy hányan pályáznak, az nem titkos, az hogy kik, azt nem tudom, de azt, hogy mi egyedüliként pályáztunk az alcsúti földekre. Úgy nehéz lett volna azért másnak megnyerni.

− Hatvan pusztán, fönt azt a volt lovas telepet, kitől bérlik?

− A CZG Kft.-től bérlem.

− Az nem állami vagy önkormányzati tulajdon?

−Nem, nem, nem.

− És mi épül ott?

− Nem épül semmi szerintem, az műemlék épület és ott van némi helyreállítási kényszer, hát én gépeket tárolok ott meg eszközöket, mert azért több cégem van, közel 250 alkalmazottam van, úgyhogy azért a környéken csak adok feladatot az embereknek.

Mészáros Lőrinc üstökösként tündököl

„Én a Mészáros Lőrinc vagyok, aki életében nem privatizált semmit, nem nyert semmiféle pályázatot, mindent a saját erejéből teremtett meg” – mondta Orbán Viktor szülőfalujának, Felcsútnak a polgármestere bő egy évvel ezelőtti, atlatszo.hu-nak adott videóinterjújában. A miniszterelnök személyes jó barátja pillanatnyilag Magyarország 88. leggazdagabb embere, 6,9 milliárdos vagyonával. Tavaly még a lista közelében se volt, de megdolgozott érte. Tovább a teljes cikkre.

− Akkor ugye ön műveli a miniszterelnök feleségének a földjeit?

− A Flierék művelik?

− Nem tudom, ki műveli, én biztos nem.

− És akkor a maga marhái merre?

− Hát az ott Göbölön.

− Göbölön legelteti.

− Igen, persze.

− És mi van a juhásszal?

− András?

− András. Megvan?

− Rendben van, hát ott úgy van, hogy az Andrásnak…

− Ők nem pályáztak?

− Az András, én nem tudom, hogy pályáztak – az Andrásnak én odaadtam, mert ugye ott nekem elég nagy területem van és az Andrással az pont az én birtokomon van, ugye a birkái és azt én örökös használatra oda adtam neki. Jó viszonyt ápolok.

− Demján úrral is sikerült megegyezni?

− Demján úr a szomszédom, Sanyival nekem nincs semmi. Tehát nekem nincs semmi a Demjánnal, hát üzleti kapcsolatom ugye eleve nincs vele, ugye milyen lenne, ő egész más világba van, mint én, tehát magas építés. Ismerem persze, mert támogatta az Akadémiát hosszú éveken keresztül a Demján Sándor. Nagy tisztelője vagyok ezért, mert hát azért rengeteg támogatást juttatott az Akadémiának, mint magánember, csak becsülni tudom őt.

− És a sportcsarnok, ami most épül, abban is benne van Demján úr támogatása?

− Sportcsarnok?

− Ami most épül majd.

− Center pálya épül, sportcsarnok nem épül.

(Interjúm idején még nem volt ismert, hogy Felcsútra valójában stadiont építenek, a beruházás a talányos „center pálya” nevet kapta. Később hozzájutottam az építési tervekhez, amiben Felcsúti „Aranycsapat” Labdarúgó Stadion néven hivatkoztak az építményre. Azóta bevett lett az elnevezés. Az önkormányzat fogadóóráján sikerült elérnem az építészt, aki betekintést engedett a tervrajzba. Utólag súlyos árat fizetett ezért – de erről később még lesz szó. – F.)

− Akkor fedett lelátós center pálya.

− Hát abba van, abba van ugye egy tao-s pénz természetesen, adópénz, illetve hát az önerőt azt nekünk kell, az Akadémiának biztosítani, harminc százalék önerőt kell biztosítani, azt ugye természetesen mi is nagyrészt támogatás útján tudjuk összeszedni, mert ugye 2006 óta, mióta működik az Akadémia, egyértelműen csak magántámogatásból tud…

− És Demján úr?

− Igen, igen, igen. Ő lokálpatrióta azért a Sándor, ő etyeki, tehát támogat igazából nem csak minket, mindenkit.

− És Csányi úr is beszáll?

− Csányi úr is támogat.

− A center pálya?

− Hát személyesen nem száll be ebbe senki, nézze most is azt mondom a center pálya építésébe, 70 százalékban ugye az adótámogatást tudjuk felhasználni, a tao-s támogatást, 30 százalékban meg önerőt kell igénybe venni.

− Ön szerint ötven év múlva mi lesz?

− Hát az a baj, hogy nem érem meg, bárcsak megélném, hogy ötven év múlva mi lesz.

− De az unokái megélik.

− Én azt gondolom, ami itt készül, Krisztina én azt gondolom, az ugye nem magunknak készül, hanem a jövőnek (…)

− Igen, csak amikor már nem önök működtetik és elmennek a szponzorok, Demján úr, Csányi úr, mindenki. Marad Felcsút és egy nagy stadion.

− Nézze, hát én azt gondolom, azért én nem vagyok ennyire borúlátó, azért a sportot támogató emberek talán mindig lesznek, én nem vagyok pesszimista, amúgy se vagyok pesszimista, én azt gondolom, hogy hosszútávon lehet fenntartani egy létesítményt, mondjuk, ehhez kötni kell egyéb más ügyeket, mert önmagában csak a kollégium, az akadémiai képzés nem biztos, hogy ezt ugye meg tudja oldani.

− És ötven év után mit tudnak kezdeni ezzel, hogy a föld nem az önök tulajdona, jó tudom, ezt már csak unokáink élik meg.

− Milyen föld?

− Hát ezekkel az adomány földekkel, mint a Flieré, mint az Orbán Viktoré, amit ötven évre oda adtak, azokkal mit lehet csinálni, rajta van az építmény.

− Hát mindent az alapítvány fejlesztett.

− Kifizeti az alapítvány?

− Hát ez is lehet majd egy megoldás, mert igaz, az alatta lévő földterület nem a miénk, de az összes az első perctől, ami rajta történt, földkivonás, építkezés, azt mind ugye az alapítvány finanszírozta, tehát igazából ott minden pénzt a Puskás Akadémia tett le az asztalra, rendes emberek odaadták, tulajdonképpen odaadták használatra egy jó cél érdekében én azt gondolom.

− Világos, csak úgy lett volna tisztább, hogyha örökbe adják a földet, nem pedig ötven évre, ezzel olyan nehéz mit kezdeni.

− Hát igazából lehet, hogy ebben igaza van, hogy az lett volna jobb megoldás, egyszerűen ők döntöttek így, meg hát ugye a jogi képviselők.”

Ferenczi Krisztina cikkei az Átlátszón

Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből

Egész pályás bevásárlás Felcsúton

Tiborcz most nem panaszkodhat

Orbán-dácsa, rengeteg szántó és sok marha kell a jó focihoz

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé” (videóval)

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc interjú (videóval)

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

Mészáros Lőrinc a beszélgetés során egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a focialapítvány addigra már vételi ajánlatot tett a falu évek óta ingyen használt sportpályájára, amit rendkívüli önkormányzati ülésen fogadtak el. Az alapítvány százötvenmillió forintot ígért a stadionépítés kapujában ugyanazért, amiért évekkel korábban húszmilliót. Annak idején a polgármester és a Felcsút SE akkori elnöke is az eladás ellen volt, mert alacsonynak találták a húszmilliós ajánlatot. Molnár Csaba felértékeltette az önkormányzat tulajdonában lévő sportpályát és az Orbán alapítványa által felkínált ár kilencszerese, 184 millió forint jött ki a szakértői értékbecslésében. Ellenükre volt, hogy nem kapnak érte ellenértéket, azt szerették volna, hogy valami haszna legyen az önkormányzatnak abból, hogy a falu átengedte használatra egyetlen füves sportpályáját Orbán alapítványának. Elküldték az értékbecslést, azzal a kiegészítéssel, hogy elővásárlási joguk van, mivel a Felcsút SE építtette rá az öltözőt. De nem jött újabb ajánlat. Felbonthatták volna az 50 éves használatba adásról szóló szerződést, csak senki sem merte.

Az akadémia használhatta hát éveken át a pályát, mind több műfüves focipálya épült, ám lakat került a kapura. Mészáros azt mondta, jöjjenek a gyerekek, használhatják a pályákat, csak előre jelentsék be. Tíz év körüli srácoknál, akik nem jutnak be focizni, nem életszerű, hogy hetekre előre megmondják, kedden délután háromtól négyig szeretnének a haverjaikkal focizni. Az, hogy az eladás ellen szavaztak, mindkettőjük esetében az Orbán Viktorral való bizalmi viszony végét jelentette. Pedig a polgármestert, Varga Györgyöt, Fidesz-szimpatizánsnak tartották, Molnár Csabát, a Felcsút SE elnökét pedig kifejezetten Fidesz közeli vállalkozónak. A magyarország.hu-n láttam 2013-ban, hogy a volt felcsúti polgármester földjeit és házát árverezték. Varga a 2010-es önkormányzati választáson néhány szavazattal legyőzte a Fidesz jelöltjét, Flier Jánosnét, majd egy új törvény segítségével posztjáról eltávolították.

Mi a biztos abban a világban, amelyikben Ferenczi Krisztina nyomoz? Biztos, hogy a juhász vesztes lesz, a juhász földjére pályázók jól meghatározható köre pedig, ahol csak pályázik, mindig nyertes. Biztosan mondják majd, hogy a szerző elfogult. Mondták korábban is, amikor szőlőügyben nyomozott, és akkor is, amikor bányaügyben. Mániákus – mondják, pedig csak megszállottan nyomoz többek között épp az arra egyébként mindenféle jogosítvánnyal megerősített, egyenruhájukat telehízó rendőrök és hivatásukat rég feladó ügyészek helyett.

A kötet a választások előtt egy hónappal jelent meg – mondja majd koppanó hangon valamelyik állami megbízásokkal amúgy jól kitömött elemző, és igaza teljes tudatában megigazítja nyakkendőjét. Mert egy ilyen könyvnek vajon mikor kellene megjelennie? Választások után? Örülni kell ennek a riportkönyvnek azért is, mert a feltárt ügy – miből lett Orbán Viktornak és körének ekkora vagyona? – nem több, mint egy alapjában véve kisszerű kelet-európai akarnok gazdagodás-története, amiből tizenkettő pontosan egy tucat, és amelyiknek a végső, bukás-fejezete nem lehet kérdéses, legföljebb a végjáték mikéntje.

Ennél azonban sokkal fontosabb, amit a kötet léte bizonyít: hogy mindig lesz legalább egy valaki, aki nem úgy képzeli, ahogy a hatalom szeretné, és a juhász mellé áll.

(Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője)

Ferenczi Krisztina „Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában” című új könyve a jövő héten jelenik meg.