Nem vicc: az Alkotmánybíróság első szűrőjén átment a Kétfarkú Kutya Párt alkotmányjogi panasza

Míg más országokban nagy karriert futnak be a viccpártok, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot még bejegyezni sem hajlandó a bíróság. Miután a bejegyzési kérelmet jogerősen is elutasították, az MKKP az Alkotmánybírósághoz fordult. Ezzel ugyan – alkalmazkodva a körülményekhez – egészen viccpártszerűtlenül működik, viszont nagyon fontos és aggályos jelenségekre hívja fel a figyelmet.

Az első szűrőn átment (PDF) az Alkotmánybíróságnál a Magyar Kétfarkú Kutya Párt alkotmányjogi panasza. A viccpárt azért fordult az AB-hoz, mert a pártokat nyilvántartó bíróság előbb első-, majd másodfokon is elutasította a bejegyzés iránti kérelmét. Ahogy arról az átlátszó is beszámolt, a bíróság alapvetően a névvalódiság és a névszabatosság követelményének nem teljesülése miatt utasította el a kérelmet, azonban az érvelés alapján valószínűbb, hogy inkább magával a viccpárt-jelleggel akadt problémája a bíróságnak. Ez viszont már olyan tartalmi megítélése a párt tevékenységének, céljának, elveinek, amire a bíróságnak nincs lehetősége bejegyzés iránti kérelem elbírálásakor.

Névvalódiság, névszabatosság…

A bíróság szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt-elnevezés nem hozható kapcsolatba a szervezet céljával, nem utal a szervezet alapszabályban rögzített tevékenységére, így alkalmas arra, hogy megtévessze a választókat.

A névszabatosság követelménye még puhább kategória. A jogszabály szerint a szervezet nevének meg kell felelnie a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek. Hogy mik a „társadalmi követelmények”, az nyilván a bíróság mérlegelésén múlik; a másodfokú bíróság szerint a Kétfarkú Kutya Párt nem felel meg a „méltó pártnevek”-kel szemben támasztott követelményeknek.

… és amiért az MKKP szerint alkotmányellenesen érvelt a bíróság

Az MKKP úgy érvel, hogy az egyesülés – így a pártalapítás is – az Alaptörvény által védett alkotmányos alapjog, így csak nagyon szűk körben korlátozható. Ezért minden olyan törvényi rendelkezést, amely az egyesülési jog gyakorlásának korlátját jelenthetné – ez esetben például a párt névválasztására vonatkozó szabályokat – úgy kell értelmezni, hogy azok csak a legszükségesebb esetben akadályozhassák meg a jog gyakorlását. Az MKKP szerint a névválasztással szembeni korlátok csak azt a célt szolgálják, hogy a név ne lehessen kifejezetten megtévesztő, ezért csak akkor lehet ilyen alapon megtiltani a párt bejegyzését, ha kifejezetten ellentétes a név és a folytatni kívánt tevékenység.

Ezzel szemben a bíróság többlettartalommal töltötte fel a névvalódiság követelményét, mikor azt kérte számon a Kétfarkú Kutya Párton, hogy a neve utaljon a tevékenységére, vagy hogy jelképezze a közhatalomban való részvételt. Ennek a követelménynek a számon kérése az MKKP szerint nem jogszerű. Ráadásul a bíróság nem mondta meg, szerinte mennyiben alkalmas a kétfarkú kutyás elnevezés a választók megtévesztésére. A Magyar és a Párt világos részelemei az elnevezésnek, míg a Kétfarkú Kutya egyrészt egy angol szólásmondásra utal (as happy as a dog with two tails), másrészt egy nagyszámú (a Facebookon majd’ 100 000 fős) közösség számára bír világos jelentéssel, üzenettel.

A legsúlyosabb aggályok

A majdnem-párt alkotmányjogi panasza súlyos aggályokat vet fel a bejegyzés megtagadása kapcsán.

Egyrészt felhívja a figyelmet, hogy a pártok fő célja az, hogy megméressék magukat a választók körében, azaz a demokrácia szabályai szerint a választók saját preferenciájuk szerint szelektálhatnak közülük. Ha a bíróság megtagadja egy párt bejegyzését, éppen a megmérettetés lehetőségét veszi el, azaz súlyosan demokráciakorlátozó módon lép fel.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a fent említett „méltó pártnevek” iránti követelmény a bíróság erősen szubjektív mércéje szerint alakul, azaz kiszámíthatatlan, hogy mit és miért minősít a bíróság „nem méltó”-nak.

Korábbi cikkeink a választási kampányról

Voksturizmus következmények nélkül – ki ellenőrzi a Kocsis-ház fiktív lakóit?

Több tucat kamupárt startolhat rá az állami százmilliókra

A rövid kampány büdzséje

Másrészt kitűnik, hogy a bíróság kifejezetten a viccpárt-jelleg ellen lépett fel, és ehhez keresett ürügyet. Ezzel a bíróság elvitatja azt a jogot, hogy egy párt abszurd eszközökkel hívja fel a választók figyelmét a politika és a hatalomgyakorlás diszfunkcionális működésére, ami nemcsak közvetlenül demokráciaellenes (azzal, hogy megakadályozza a párt formalizált működését), hanem azt sem ismeri el, hogy ez az abszurd módszer alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásával a pártokat hatékony és jogszerű működésre kényszeríteni.

A legsúlyosabb azonban a harmadik aggály. Ahogy erről korábban már írtunk, a bíróság nem látta akadályát a nyíltan szélsőjobboldali eszméket hirdető Magyar Forradalmi Párt bejegyzésének. Egyedül abba kötöttek bele, hogy emellett az elnevezés mellett a párt neve nem rövidíthető Magyar Hajnalnak. A bíróság tehát nem aggályoskodott egy náciszerű párt bejegyzésekor, pedig a fent elemzett névszabatossági előírásokból kiindulva a forradalomnak a párt nevében való feltüntetése felveti, hogy az mennyiben felel meg a „társadalmi követelmények”-nek vagy mennyiben utal a szervezet valódi szándékaira.

Kíváncsian várjuk, hogy a fenti alkotmányjogi megfontolásokkal vajon egyet tud-e érteni az Alkotmánybíróság. A fejleményekről beszámolunk.

Asbóth Márton

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek.