Bezárás
Cikkek

Voksturizmus következmények nélkül – ki ellenőrzi a Kocsis-ház fiktív lakóit?

Nincs hatóság, aki megvizsgálja, hogy az Abaújlakra 2010 őszén fiktíven bejelentkezett személyek lakcíme megegyezik-e azzal, ahol életvitelszerűen tartózkodnak. Köztük ötnek az alpolgármester, háromnak a megválasztott polgármester háza lett az otthona az előző választások előtti napokban. A kormányhivatal szerint a jegyző dolga lenne a lakcímbejelentések valódiságát ellenőrizni, a jegyző azonban nem érzi magát illetékesnek az ügyben.

Mint azt tavaly nyáron már megírtuk, közokirat hamisítás miatt megrovásban részesítette a szikszói ügyészség a Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté édesapját, Kocsis Sándort az Abaújlakon történt fiktív lakcímbejelentések miatt. Az encsi rendőrkapitányság a 2010. október 3-i helyhatósági választásokkal összefüggésben ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. „Abaújlak községbe folyamatosan állandó lakcímre jelentkeztek be úgy, hogy az adott lakcímen nem laktak, életvitelszerűen nem tartózkodtak, így a bejelentkezésükkel közreműködtek abban, hogy a hatósági nyilvántartásba a valóságtól eltérő, valótlan adatok kerüljenek. Abaújlak községben az eredeti választói jegyzékben 81 fő választásra jogosult személy került rögzítésre, mely létszám 2010. október 2-án lezárt választási névjegyzékben 121 főre emelkedett” – állapította meg a tényállást 2012. december 12-i határozatában (PDF) a szikszói ügyészség, amikor egyúttal megszüntette a rendőrségi nyomozást.

Voksturizmus: Fiktív lakók a Kocsis-házban a választások előtt

Közokirat hamisítás miatt megrovásban részesítették a Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté édesapját. Kocsis Sándor Abaújlakon alpolgármesterként vette ki részét abból az akcióból, aminek köszönhetően a 2010-es önkormányzati választások előtti napokban 30 választókorú állampolgárral gyarapodott az addig 90 fős falu lakosainak száma. Öt személyt jelentett be a Kocsis-család házába. Tovább a teljes cikkre.

A közokirat hamisítás bűncselekménye elkövetésével meggyanúsított személyeket, összesen harminchármat, megrovásban részesítettek. A vádhatóság úgy ítélte meg, cselekményük társadalomra való veszélyessége csekély, az idő múlása szintén nem indokolja, hogy akár a legenyhébb büntetést is kiszabják. Kocsis öt személyt jelentett be idősebb fia tulajdonában lévő abaújlaki házba. Az ügyészségi határozat megemlíti, hogy Kocsis Sándor a bűncselekmény elkövetését, a fiktív bejelentéseket elismerte. A választáson a korábbi polgármester, Pollák István Zoltán győzött 76 szavazattal, vetélytársa 35 szavazatot kapott. 2006-ban Abaújlakon 93 választópolgárt tartottak számon, ekkor Pollák 63 szavazattal győzött, az ötfős képviselő-testület tagja lett a függetlenként indult Kocsis Sándor is, aki egyúttal a település alpolgármestere lett. A fiktív lakcím bejelentésekben a megválasztott polgármester is közreműködött. Pollák István Zoltán 2010. szeptember 22-23-án, ugyanazokon a napokon, amikor Kocsis öt személyt jelentett be, három személyt fogadott be ugyanabban az utcában található otthonába.

Az atlatszo.hu megkereste az Abaújlak ügyeiben eljáró selyebi körjegyzőséget, fog-e intézkedni a lakcím nyilvántartás aktualizálásával kapcsolatban. A hivatala első napját töltő Nevelős Zita átmenetileg megbízott jegyző azt tanácsolta, körülbelül fél év múlva érdemes visszatérnünk az fiktív lakcímek ellenőrzésére. Meg is tettük, januárban kerestük, de már nem ő volt hivatalában, hanem a frissen kinevezett új körjegyző. Szarka Tamás is türelmünket kérte, hogy tájékozódjon, majd két héttel később a következő választ adta: „Álláspontom szerint nincs jogszabályi felhatalmazás a jegyzőre nézve a megkeresésében foglaltak kivizsgálására, ellenőrzésére.”

A körjegyző elutasító válasza azért figyelemreméltó, mert a B.-A.-Z. megyei kormányhivatal állásfoglalása szerint a jegyző feladata a lakcímellenőrzés, erről a hivatal vezetője már tavaly nyári megkeresésünkkor tájékoztatott. Demeter Ervint ismét megkérdeztük, kivizsgálta-e történteket, de mint megtudtuk, erre azért nem került sor, mert nem érkezett beadvány hivatalához – tavaly nyáron arra bíztatott, tegyünk bejelentést, ha törvénytelenséget tapasztalunk. Fél éve alatt annyit sikerült előrelépni, hogy az atlatszo.hu – a hivatali terminusban kérelmező – figyelmét felhívja a kormányhivatal a konkrét jogszabályokra, amelyek leírják, a jegyző feladata a lakcím nyilvántartás ellenőrzése. Demeter Ervin ezúttal is a jegyzőhöz irányított, méghozzá saját cikkünkre hivatkozva, amelyben ugye a jegyző megígérte, hogy utánanéz a történteknek.

„A Szikszói Városi Ügyészség – a kérelmező által megjelölt http://atlatszo.hu/2013/06/17/voksturizmus-fiktiv-lakok-a-kocsis-hazban-a-valasztasok-elott/ című linken ismertté vált – B.726/2010/62/I. számú határozatával, vagy más intézkedésével nem értesítette a Kormányhivatalt abból a célból, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Nytv.) 8. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében vizsgálja meg a helyi nyilvántartás jogszerűségét. A település önkormányzatának jegyzője, mint az Nytv. 6. § (1) bekezdése, valamint az Nytv. végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a helyi nyilvántartást vezető szerv a fenti – a Kormányhivatal Hatósági Főosztálya számára most ismertté vált – linken található cikkben foglaltak szerint kilátásba helyezte a lakcímbejelentések ellenőrzését, így annak megtörténtéről, eredményéről célszerű közvetlenül a jegyzőtől tájékoztatást kérni” – közölte Demeter Ervin.

Korábbi cikkeink a választási kampányról

Több tucat kamupárt startolhat rá az állami százmilliókra

A rövid kampány büdzséje

A hivatalvezető megnyugtatásul közölte, amennyiben a jegyző válaszával nem értenénk egyet, vagy az általunk szükségesnek tartott eljárást, illetve annak esetleges elmaradását kifogásoljuk: „a kormányhivatal a hozzá intézett jelzés alapján megteszi az indokolt, hatáskörébe tartozó intézkedést”. Ennek megfelelően ismét írtunk a kormányhivatalnak, azt tudakolva, ha se a kormányhivatal, se a jegyző, akkor ki garantálja, hogy a jogszabályoknak megfelelően működjön a lakcím nyilvántartási rendszer az ismét választások előtt álló Magyarországon?

Zsidai Péter

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek. 

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom