Rakétákat szállító ukrán repülőgép a Honvédség repterén, magyar felségjelű gépek Kijevnek szánt fegyverszállítmányokkal, bujkáló magyar tisztviselők a fegyverszállítást szervező Kontaktcsoport ülésén – néhány példa arra, ahogyan az elmúlt két évben Magyarország érintetté vált az Ukrajnába történő fegyverszállításban. Ezek az akciók nem a NATO-tagságból fakadó kötelezettségvállalások, hanem attól függetlenül indult nemzetközi együttműködések keretében zajlanak.
Az előző cikkben arról írtunk, hogy a NATO alapokmányai és eddigi működése alapján milyen esetben indulhat NATO-misszió – az eddigi tapasztalatok alapján annak az esélye, hogy a NATO kollektív beavatkozást tervezzen Ukrajnában, a nullához közelít.
A NATO alapszerződése csak a kollektív önvédelemben való részvételre kötelezi a tagállamokat, de még egy másik NATO-tagállam elleni támadás sem jelentené azt, hogy Magyarországon automatikusan hadiállapot lépne érvénybe, vagy hogy háborúba küldenék a Honvédséget.
Ukrajna kapcsán sokan beszélnek arról, hogy az ország úgymond a NATO-tól kap katonai támogatást, ez azonban félrevezető. Bár Jean Stoltenberg, a NATO főtitkára rendszeresen megszólal a háború kapcsán, Kijev támogatása mellett érvelve, a NATO mint szervezet eddig minimális, nem halálos támogatást adott Ukrajnának.
A szövetség még a most folyó teljes körű háború előtt, 2016-ban fogadta el az Átfogó Segítségnyújtási Csomag (Comprehensive Assistance Package, CAP) nevű programot, ami sokáig főleg tanácsadást, kiképzést és kiberbiztonsági segítséget foglalt magában.
2022 után a program anyagi támogatással bővült, de továbbra sem fegyvereket, csupán nem halálos eszközöket biztosít Ukrajnának.
Ezek között találhatók téli ruhák, autógumik, generátorok, mobil zuhanyzók, informatikai eszközök és élelmiszerek is.
A NATO-nak mint szövetségnek már csak azért is nehézkes lenne fegyvereket küldenie, mert a szervezetnek nincs közös hadserege vagy hadiipara, nincsenek fegyverraktárai. Ezek továbbra is nemzeti irányítás alatt vannak. A különböző NATO-missziókban nemzetállamok hadseregei vesznek részt, amelyek ideiglenesen NATO-zászló alatt szolgálnak, a fegyvereiket hazájuk biztosítja (emiatt is költenek milliárdokat arra az államok, hogy a hadseregeik, köztük a Magyar Honvédség, hasonló fegyvereket és lőszereket használjanak, mint a többi NATO-tagállam).
Ukrajnának fegyvereket nem a NATO, hanem egyes államok küldenek, de persze ilyen szállításokat csak nemzetközi együttműködésben lehet végrehajtani.
Ennek egyik fő terepe az úgynevezett Ukrajna Honvédelmi Kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group), más néven ramsteini csoport.
A csoport több szállal kapcsolódik a NATO-hoz is (a csoport ülésein a NATO küldöttjei is részt vesznek, és több ülésüknek a NATO brüsszeli központja adott otthont), de nem a NATO része, hanem egy azon kívüli, bővebb szövetség.
Az Átlátszón tavaly részletesen írtunk az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport működéséről, ugyanis a csoport ülésein kezdettől fogva részt vesz Magyarország is.
Az Átlátszó forrásai szerint a Kontaktcsoport zárt ajtó mögött zajló ülésein az ukrán fél (általában a védelmi miniszter) tájékoztatja a szövetségeseket a hadi helyzetről, és arról, hogy milyen fegyverekre van szükségük. Ezután a résztvevők egyeztetnek arról, hogy ki mit tud felajánlani, és azokat hogyan tudják célba juttatni.
A tavaly februárban, az Átlátszón bemutatott felvételeken láthatók a magyar küldöttség tagjai a Kapcsolattartó Csoport ülésén: jelen volt Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszter, Géczy Balázs, a magyar NATO-képviselet helyettes képviselője, és Szűcs József ezredes, a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ volt parancsnoka.
Egy korábbi ramsteini gyűlésen ott volt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára is, erről a politikus saját Facebook-oldalán számolt be. Ez volt az utolsó alkalom, hogy a magyar kormány bármelyik tagja nyíltan beszélt volna a fegyverszállításról szóló tanácskozásokról, amiken azóta is folyamatosan részt vesznek a magyar hadvezetés képviselői.
Hasonlóképpen teljes médiacsend mellett tárgyalt az ukrán vezérkarral 2022 nyarán Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédség akkori vezérkari főnöke.
Mint írtuk, a Kontaktcsoport gyűlésein elhangzottakat a nyilvánosság nem ismerheti meg, és a magyar résztvevők azt is titkolni próbálják, hogy egyáltalán ott vannak.
A nyilvánosságra került információk arra utalnak, hogy Magyarország valamilyen logisztikai jellegű támogatással hozzájárul az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokhoz.
A fegyverszállítmányok nagy része egy dél-kelet-lengyelországi repülőtéren, a Rzeszów-Jasionka reptéren keresztül lép be Ukrajnába. Az orosz invázió után a korábban főleg csak regionális járatokat kiszolgáló reptér hirtelen a történelem egyik legnagyobb légihídjának pillére lett. Rzeszówban mai napig egymást érik a hadianyagot szállító, több tízezer tonnás katonai szállítógépek.
Ezek között találjuk például a Nehéz Légiszállító Ezred (SAC) C-17-eseit. Ezek az amerikai gépek magyar felségjel alatt repülnek, de nem a Honvédség irányítása, hanem nemzetközi parancsnokság alatt.
A SAC egy a NATO-tól független nemzetközi katonai szállítási konzorcium, amely három C-17-est üzemeltet, ezek bázisa a pápai repülőtér.
Korábbi cikkünkben tévesen írtuk, hogy a SAC a NATO-hoz tartozik, valójában egy NATO-tagok által működtetett, de nem a NATO-keretein belül működő együttműködésről van szó. A gépeket üzemeltető legénységet 12 ország katonái alkotják, köztük magyarok is.
A SAC a kezdetektől fogva részt vett az Ukrajnába szánt fegyverek szállításában. A magyar médiában is megjelentek például azok a fotók, amelyeken az egyik magyar lajstromjelű C-17-es és rakománya – Ukrajnába küldött német páncéltörő és légvédelmi rakéták – látható.
A Rzeszówba érkező katonai szállítórepülők egy része felfedezhető a Radarbox, ASB-Exchange és hasonló, nyilvános légtérfigyelő alkalmazásokban is. Ezek a repülők bekapcsolt transzponderét követve mutatják egy-egy gép útjait.
2022 áprilisában például, napokkal azután, hogy Svédország bejelentette Ukrajna katonai támogatását, a SAC gépei rendszeres utakat tettek meg a pápai légibázis, Rzeszów és egy svéd reptér között ingázva. A C-17-esek idén is több alkalommal használták Pápát a Rzeszówba irányuló missziók állomásaként, januárban és áprilisban például ismét Svédországból szállítottak rakományt a lengyel reptérre.
Rzeszówba közvetlenül Magyarországról is szállítottak rakományt katonai gépek:
tavaly februárban például az egyik magyar lajstromjelű C-17-es közvetlenül a pápai katonai repülőtérről szállt fel, hogy Rzeszówba szállítson valamit.
Április 18-án a kanadai légierő egyik gépe szintén közvetlenül Magyarországról, Budapestről ment Rzeszówba.
Szintén nyilvános légtérfigyelő alkalmazások és webkamerás felvételek alapján lehet tudni, hogy Magyarországon álltak meg azok a francia helikopterek, amiket az ukrán határőrségnek adtak át. Ezek a gépek már ukrán felségjellel az oldalukon szálltak le a győri repülőtéren, ahonnan Rzeszówba indultak, később Ukrajnában fotózták le őket.
Érdemes még kitérni az ukrán Antonov légitársaságra is. Az Antonov nehéz szállítói civil és katonai megbízásokat is teljesítenek, és a most folyó háború kezdete óta fontos szerepet játszanak a Rzeszówon keresztül folyó fegyverszállításban is. Több, az internetre felkerült videón látható, ahogy az Ukrajnába kerülő fegyvereket a légitársaság gépeire pakolják, ezen a felvételen például a Franciaországtól kapott egyik önjáró löveg szállítása látható:
A french Ceasar SPG is loaded aboard a Ukrainian AN-124, presumably headed to Rzeszow pic.twitter.com/1ymNMzJuse
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 16, 2022
2022 márciusában a magyar sajtóban is megjelent egy térkép az egyik Antonov útjáról, amely Magyarországot nagy kitérővel kikerülve ment Rzeszówba, az akkori spekulációk szerint azért, mert a fegyverszállítmányt nem engedték át a magyar légtéren. Nem tudni, valóban ez volt-e az útvonal oka, azt viszont igen, hogy azóta az Antonov-gépek nem kerülik ki a magyar légteret, sőt, magyar repülőtereken is megfordulnak.
A pápai légibázist útba ejtő ukrán Antonov gép útvonala a globe.adsbexchange.com-on.
Idén május 22-én például az UR-82027 lajstromjelű repülő Rzeszówból kiindulva érkezett a Honvédség pápai bázisára. Innen Lipcsére ment tovább – az Antonov a háború óta itt alakított ki ideiglenes bázist. A következő napokban a gép többször is megtette a Pápa-Lipcse utat, ahogy az visszakövethető az ADS-B Exchange nyilvános archívumából.
A Militarnyi ukrán katonai oldal fotóin látszik, hogy ez ugyanaz a gép, ami nem sokkal korábban az ukrán légvédelem egyik megsérült Patriot rakétavetőjét szállította javításra. A fotókon jól látszik a pápai reptéren is járt gép azonosítója. Ugyanez a gép bukkan fel más, fegyverszállítmányokról készült fotókon is.
Térjünk vissza a tavalyi brüsszeli Kontaktcsoport-ülésre. Láthattuk, hogy Magyarországot a honvédelmi miniszter és a NATO-képviselet vezetője mellett éppen a légierő egyik főtisztje képviselte. A látottak alapján arra következtethetünk, hogy a tanácskozáson az Ukrajnába való légi szállításról egyeztethettek, amelyben a magyar fegyveres erők is szerepet játszanak. Ha ez igaz, akkor a „békepárti, háborúból kimaradó” Magyarország valójában logisztikai támogatást biztosít a fegyverszállításokhoz.
Az sem kizárt, hogy Magyarországon földi útvonalon is áthaladtak Ukrajnába szánt fegyverszállítmányok. A Die Weltben tavaly januárban jelent meg egy cikk arról, hogyan szállítottak Bulgáriából hadianyagot Ukrajnába a háború első hónapjaiban. A cikkben nyilatkozott
Kirill Petkov akkori miniszterelnök is, aki azt állította, teherautókkal Magyarországon keresztül is vittek hadianyagot Ukrajnában.
„Gondoskodtunk arról, hogy a Románián és Magyarországon keresztül vezető szárazföldi útvonal is nyitva álljon a teherautók előtt” – mondta.
Közúti úton nemcsak Bulgáriából vittek át az ukránoknak szánt fegyvereket Magyarországon. 2023 áprilisában az Átlátszó egyik olvasója fotózta le, ahogy szlovén rendszámú teherautók katonai járműveket szállítanak át az M3-as autópályán, Galgahévíz közelében. A szlovén médiában épp aznap jelent meg, hogy Szlovénia 20 darab Valuk típusú csapatszállító páncélozott harcjárművet ad át Ukrajnának. Az M3-ason lefotózott, ponyvával letakart járművek formája megegyezik a Valukéval, így a legvalószínűbb, hogy az Ukrajnába tartó szlovén konvoj haladt át Magyarországon.
Januárban a T-Online német hírportál arról írt, „a korábbi elutasító kijelentések ellenére Magyarország és Szlovákia most támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban. Mindkét ország fegyveripara teljes gőzzel dolgozik. Az ott gyártott fegyverek és lőszerek idén – legalábbis közvetve – fontos támogatást nyújthatnak Ukrajnának.”
A cikk a magyar hadiipari fejlesztésről szól, amely jelentős részben ugyanolyan hadieszközöket szállít a nemzetközi piacra, mint amiket Ukrajnának biztosítanak a nyugati államok, például 155 mm-es tüzérségi lőszereket. Bár hivatalosan Magyarországtól nem kap lőszereket Ukrajna, az itteni lőszergyártás lehetővé teszi más, Ukrajnát közvetlenül támogató államoknak, hogy feltöltsék a fegyverraktáraikat.
A magyar hadiipari beruházások egyik fő szereplője a német Rheinmetall, amely a „Zrínyi 2026” haderő-fejlesztési program keretében Zalaegerszegen telepített gyárat. Itt többek között a Lynx lövészpáncélosokat gyártanak, amelyekből Ukrajnának is ígért a német cég.
Decemberben a Rheinmetall vezérigazgatója arra utalt, hogy az itt gyártott páncélosok egy részét Ukrajnába szánják.
„Az első tíz Lynx gyártása már zajlik Ukrajnával koprodukcióban itt Németországban, illetve Magyarországon. Egy felfutási fázis után pedig hamarosan abban a helyzetben leszünk, hogy e harcjárművek jelentős részét teljes egészében Ukrajnában gyárthatjuk. A berlini kormány jelezte, hogy megadja a gyártáshoz szükséges kiviteli engedélyt” – nyilatkozta.
Érdekesség, hogy a Kontaktcsoport tanácskozásain résztvevő Szűcs József, amellett, hogy a légierő ezredese, egy 2019-es interjú szerint épp a Zrínyi 2026 program egyik felelőse is.
Zubor Zalán
Címlapfotó: Átlátszó montázs
Viszont Magyarország önként csatlakozott NATO-s és azon kívüli együttműködésekhez, köztük olyanokhoz is, amelyek Ukrajna felfegyverzését szolgálják.
Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben.
Egy nap alatt a romok harmadát tudták eltakarítani. A valamikor áruház mellett koromszag terjeng, az épület egyik szárnya szinte teljesen eltűnt. A szerkezetet tartó oszlopok közül sárga markolók hozzák ki a törmeléket, és egy fehér teherautóba rakodnak.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
