Autóba rejtett bombával gyilkolták meg Málta legismertebb tényfeltáró újságíróját

„Ma már bárhová is nézünk, mindenütt bűnözők vannak. A helyzet reménytelen” írta hétfőn blogposztjában Daphne Caruana Galizia. Alig fél órával azután, hogy publikálta az írást saját weblapján, a máltai újságírónő halott volt: lakásától nem messze felrobbantották autóját.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A robbanást fia hallotta meg, és anyja kocsija után szaladt, de segíteni már nem tudott rajta. A Facebookon közzétett írásában úgy írta le a helyzetet: háborús övezetre hasonlított a merénylet helyszíne.

Az 53 éves Caruana Galizia a kevesebb mint félmilliós szigetország egyik legelszántabb tényfeltáró újságírója volt, aki a leghatalmasabbak nyomába eredt. Legfrissebb fontos munkájához a Panama Iratokat használta fel, miközben nem volt tagja az offshore céghálókat és az abban elrejtett pénzeket feltáró eredeti csapatnak.

Ám a később interneten publikált, immár bárki által elérhető dokumentumokban Caruana Galizia  nyomára bukkant olyan cégeknek, amelyeket a miniszterelnök feleségéhez tudott kötni, és állítása szerint ezen cégek számláira a nemzetközi szinten autokratikusnak és korruptnak tartott azeri rezsimtől is érkezett pénz. A botrány miatt júniusban előrehozott választásokat tartottak, ám a botrány nem érdekelte a választókat, Joseph Muscatot újraválasztották.

Muscat és felesége tagadják, hogy pénzt kaptak volna Azerbajdzsánból, ám nyilvánvaló, hogy Caruana Galizia cikkei súlyos politikai válságot okoztak az uniós tagállamban. Ken Mifsud Bonnici, az Európai Bizottság egyik munkatársa szerint „a jogállamiság valóságos összeomlását” látjuk Máltán.

Az újságírónő ellen nem ez volt az első támadás. A The Washington Post emlékeztet: 1995-ben benzinnel locsolták meg és felgyújtották a házának ajtaját. Később valaki elvágta a kutyájának a torkát. Akkor hetekre elhagyta otthonát.

2006-ban, nem sokkal azután, hogy egy neonáci csoportról írt kritikus cikket, valakik autógumikat raktak halomba a háza mögött, és meggyújtották őket. A Panama Iratokkal kapcsolatos, a miniszterelnököt és feleségét megvádoló cikkei után perek sokaságát indították ellene, buldogját pedig valaki méreggel próbálta megölni. Diplomata fiát pedig visszahívták Újdelhi posztjáról – az újságírónő szerint nyilvánvalóan politikai bosszúból, és ezért perelni is akart.

Caruana Galizia jelentőségét Málta közéletében nehéz lenne alábecsülni. Voltak napok, amikor négyszázezren látogatták meg blogját, ami több, mint az összes lap együttes eladott példányszáma, és majdnem eléri az ország lakosságának a számát. A Politico Európa legbefolyásosabb személyiségei közé választotta, és „egyszemélyes WikiLeaksként” írta le. A lap idéz egy parlamenti képviselőt, aki szerint Caruana Galizia „egy személyben döntötte meg a kormányt.” Caruana Galizia számára nem voltak tabutémák: nekiment a dohánylobbinak és a máltai letelepedésikötvény-programnak is, cikkeit pedig heves, színes és szókimondó stílusban írta.

Az újságírónő meggyilkolásának kapcsán pedig az európai sajtó ismét felfigyelt arra, mi lett az aprócska, 420 ezres uniós tagállamból. A Guardian felidézi: Málta a kontinens egyik adóparadicsoma, ami segített multicégeknek, hogy elkerüljék 14 milliárd euró adó befizetését.

Maffialeszámolások, robbantások és merényletek követik egymást, a legfontosabb iparágakat pedig behálózták a bűnbandák. Bevette magát az országba az olasz maffia is, de a legtöbb pénzt mégis a darabonként több mint hatszázezer euróért „eladott” máltai útlevelek hozták. 2016-ban kilencszáz darabot adtak el.

„Egy olyan nép vagyunk, amely harcban áll az állammal és a szervezett bűnözéssel, és a kettőt már nem lehet megkülönböztetni egymástól” írta édesanyja halála után a Facebookon a szintén újságíró Matthew Caruana Galizia. „Igen, ezek vagyunk mi: egy maffiaállam, ahol ma már meg lehet változtatni a nemünket a személyinkben (hála Istennek!), de ahol felrobbantanak és apró darabokra szaggatnak, ha gyakorolni akarod alapvető szabadságjogaidat.”

Kőműves Anita