A győri önkormányzat háromszor annyit fizetett a kisajátított szántókért, mint Szeged a BYD-nek szánt területekért

Jogerős bírósági döntés, majd végrehajtás bejelentése után, Pintér Bence polgármester közbenjárására végül megkaptuk azokat az adatokat, melyek a Győri Ipari Park bővítésének földvásárlásairól szólnak. Ezek a kisajátítások a szegedihez hasonlóak, ott is kormányhatározat döntött arról, hogy a földrészletek beruházási célterületté váltak. Most azt is megtudtuk, mennyit is fizetett a győri önkormányzat a földekért.

„Hivatalos tájékoztatás véleményem szerint majd a Kormánytól (minisztériumtól) várható, mivel KIEMELT KORMÁNYZATI TÁMOGATÁSSAL ALAKUL A TTERÜLET! Az hogy akkumulátorgyár, VW gyár, koreai üzem, vagy más épül NINCS TUDOMÁSOM! A Városvezetéstől egzakt tájékoztatást nem kaptam, konkrét hiteles információt jelenleg NEM tudok közreadni!  Egy biztos: az Ipari Park bővítése szükséges! A terület elfogyott! A bővítés egyértelmű, hogy valamilyen mértékű környezetterheléssel fog járni !” – Sík Sándor 2022-ben posztolta ezt a Győri Ipari Park bővítéséről (eredeti helyesírással idéztük). A fideszes önkormányzati képviselő 2024-ben nem indult újra, idén október elején 18 év után elköszönt a győrszentivániaktól.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Győri Ipari Park területszerzése nagyban hasonlít a szegedi BYD kisajátításaihoz. 2022-őt írtunk, amikor a kormány arról döntött, bővíteni kell a győri ipari parkot. Lakossági fórumon is jártunk, ahol kifütyülték a kormánytisztviselőket a megjelent lakosok.

Azt is megírtuk, hogy a 16/2022. (I. 20.) kormányrendelet nyomán kiemelt beruházási célterületté nyilvánítottak közel 400 hektár győrszentiváni területet, s emiatt a győri önkormányzat az érintett terület mezőgazdasági övezetből ipari övezetbe való átsorolásának eljárását indította el. Az ipari park 10 milliárd forintos állami támogatásból bővült, Győr városa pedig kisajátításokat indított a területek megszerzéséért.

A kisajátított földet bérbe adták volna egykori tulajdonosának Győrben

Több mint két év telt el azóta, és az önkormányzat  honlapján közzétett dokumentumból kiderül: 2024. szeptember 27-én (Dézsi Csaba András leköszönő kormánypárti városvezető utolsó hivatali napjainak egyikén) a Szentiván Mezőgazdasági Kft., illetve az Agro Graf Kft. haszonbérleti szerződést kötött a győri önkormányzattal. A szerződés 2024. november 1-től 2025. október 31-ig szól, és a megállapodás értelmében az önkormányzat 23,8 millió forintot fizetett volna 2025. november 15-ig a két cégnek.

A Szentiván Mezőgazdasági Kft. és az Agro Graf Kft. ugyanis az Ipari Park bővítésének érdekében kisajátított földek egy részének tulajdonosa, és a velük kötött szerződésben ezeket a kisajátított földeket bérelte volna tőlük az önkormányzat. Csakhogy ezt az összeget végül nem fizették ki nekik.

„A szerződés célja az lett volna, hogy a tervezett Ipari Park-fejlesztés megvalósulásának idejéig művelés alatt maradhasson a terület. A kifizetés az önkormányzat részéről az egész 400 hektáros terület gyomtalanítására vonatkozott volna” – mondta el az Átlátszó kérdésére a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben, ellenzéki támogatással megválasztott új polgármester, Pintér Bence. Az új városvezető hozzátette: „Megérkezett az önkormányzathoz az

a minisztériumi állásfoglalás, amely szerint nem járulnak hozzá a terület ilyen célú haszonbérletbe adásához.

Ezért a fenti, feltételesen kötött szerződés nem lépett életbe; és további ilyen irányú szerződést sem tudunk kötni.” Pintér emellett azt is elmondta, hogy hamarosan lezárul a győri önkormányzat kérésére indult, a Győr Ipari Park fejlesztésére és műszaki infrastruktúrával való ellátására vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás.

„A terület megszerzése és előkészítése megtörtént, az infrastruktúra és a közművek tervezése a terület egy részén a zárószakaszban van. Az ügyben szorosan együtt dolgozunk a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft-vel, illetve Dr. Balog-Farkas Renáta győrszentiváni képviselővel, hogy a terület Szentivánhoz eső, jelentősebb részét erdősítsük a jövőben, míg a távolabb eső részen a lakosságot nem zavaró, környezetet nem szennyező ipari tevékenység tudjon megvalósulni, amennyiben a jövőben beruházói szándék lenne erre” – válaszolta Pintér Bence.

Kérdéses az átminősítés

További függőben lévő kérdés a terület övezeti besorolásának átminősítése. A terület minősítését Dézsi Csaba András korábbi polgármester bejelentése szerint GIPZ-ről (jelentős mértékben zavaró hatású – tűz- vagy fertőzésveszéllyel, zajjal, bűzzel járó – ipari övezet) GIPE-re (egyéb ipari övezet) módosították. Csakhogy információink szerint ez mai napig nem történt meg.

„A terület kijelölését és beépítésének szabályait a 141/2018. (VII.27.) kormányrendelet 6/Zs. paragrafusa határozza meg. Ennek a módosítása a mai napig nem történt meg. A kormány ugyan megkezdte a módosítást, ennek keretében meg is tartotta a kötelező társadalmi egyeztetést, amin természetesen részt vettünk,

a vélemények beküldési határideje május 29-én letelt.

A véleményezési eljárás során kezdeményeztük a közvetlen véleményezést is, amelyet helyi szervezetekkel kellene lefolytatnia a kormánynak. A határidő letelte óta az ügyben nem történt semmi, sem a módosítás nem történt meg, ahogy a véleményekre sem kaptunk választ”– mondta el a 24.hu-nak idén augusztus 26-án Dr. Balog-Farkas Renáta, aki Győrszentivánnak a Szentiváni Civilek színeiben júniusban megválasztott, a fideszes jelöltet legyőző egyéni önkormányzati képviselője, s időközben az új városvezetés környezetvédelmi tanácsnoka lett.

Balog-Farkas az Átlátszó kérdésére megerősítette: a kormányrendeletet azóta sem módosították, és választ sem kaptak az általuk beadott véleményekre. „Dézsi Csaba András hiába jelentette be a GIPZ-ről GIPE-re való minősítést: amíg a kormány nem módosítja a rendeletet, addig ez valójában nem történik meg” – mondta.

A levegőből nézve mintha történne valami

A Google Earth műholdképei azt mutatják, egyelőre nem sok minden történt a Győri Ipari Parkban. Mármint az egykori szántóföldeken, mert azok egy része még mindig szántónak néz ki – hiába vette meg, vagy sajátította ki őket még 2022-ben az akkor Dézsi Csaba vezette fideszes önkormányzat.

Valami viszont egyértelműen elindult a győri helyszínen, ezt a műholdképek is igazolják. A munka mégsem olyan tempóban zajlik, mint Szegeden, a kínai BYD-nak átpasszolt termőföldeknél.

Szegeden és Győrben is kormányzati hátszéllel sajátították ki a gazdáktól a földet, hogy azt egyébként nyereséges és jelentős profitot termelő külföldi cégeknek átadják. Ezért döntöttünk úgy, hogy megnézzük: mennyit adott Győr önkormányzata azokért a szántókért, melyekből ipari park lett.

Ehhez pert indítottunk a győri önkormányzat ellen, mert nem adták ki az adatokat, majd végrehajtás bejelentése után, a fideszes Dézsi Csabát váltó, újságíróból lett polgármester Pintér Bence közbenjárására kaptuk meg az információkat.

1435 forint volt a győri átlagár

Ugyan anonimizált adatokat kaptunk, a kormányhatározat alapján pontosan tudjuk a helyrajzi számokat. A polgármestert kértük, hogy csak olyan adatokat adjanak, amelyek összehasonlításra alkalmasak, vagyis szántó legyen az alapja, ne iparterület.

Ezt helyrajzi szám alapján ellenőriztük: a tulajdoni lapból kiderül, a vizsgált földek már nem szántók, de „bejegyző határozat, 2023.09.25., Önálló szöveges bejegyzés termőföld más célú hasznosításának átvezetése”. Vagyis egy évvel az adásvétel után változott a terület besorolása, így az adatok valóban alkalmasak az összehasonlításra.

Annyi biztos, hogy a termőföldekért 270-2059 forint közötti négyzetméterárat fizetett a győri önkormányzat. Az átlagár 1435 forint/m2 volt. A táblázatból az is kiderül, hogy bő 4 millió négyzetmétert, vagyis 400 hektárt vettek 5,9 milliárd forintért.

Ebből 27 hektárért fizettek 1000 forint/m2 árnál kevesebbet, a maradék közel 380 hektár 1400-1500 forintért cserélt gazdát. Egy 6 hektáros földért pedig négyzetméterenként 2000 forintot fizetett a győri önkormányzat.

Ez a szegedi árak több mint háromszorosa.

Tulajdoni lap az ipari parkba bevont földről: az adásvétel után lett belőle beruházási terület, előtte hagyományos szántó volt.

A KSH szerint alig van különbség a győri és szegedi termőföldárak között

„A termőföldárak emelkedésének üteme 2022-ben tovább gyorsult. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,1 millió forint volt hektáronként” – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványában.

A KSH akkor azt mérte, hogy Győr-Moson-Sopron megyében a medián termőföldár 2,25 millió forint/hektár volt, míg Csongrád-Csanád megyében 1,79 millió forint, azaz 21 százalékkal olcsóbb. Ez 2023-ra kicsi, 1,7 százalékos növekedést mutatott Győr-Moson-Sopron megyében, de Csongrád-Csanádban 21 százalékot drágultak a földek.

Vagyis 2023-ra eltűnt a KSH szerint a győri és szegedi termőföldek közötti árkülönbség. Így okkal feltételezhetnénk, hogy azonos árat fizetett a szántókért a győri önkormányzat, mint Szeged. Sőt, akár kevesebbet is, hiszen két év telt el az adásvétel óta. De nem így történt, hanem épp ellenkezőleg.

Mint azt az év elején megírtuk,

Szeged négyzetméterenként csak nettó 444 forintot fizet a gazdáknak a kisajátított földekért.

Majd a területeket 17-szeres áron adja tovább a kínai autógyárnak.

Szeged üdvözli a BYD-t, és kisajátítja a kínaiaknak a magyar termőföldet

„Óriási öröm, hogy a beruházás megvalósítása érdekében a szövetségesek a partnerek, a BYD, a magyar állam, a magyar kormány és Szeged város, Szeged város önkormányzata” – ezt Botka László, Szeged ellenzéki polgármestere még januárban mondta, amikor a Külügyminisztériumban aláírták a BYD-előszerződést.

A ma is elérhető videóban Botka arról beszélt: „Szeged város önkormányzata azt vállalta, hogy

300 hektárnyi, többnyire mezőgazdasági területet fog megvásárolni és kisajátítani és átadni a gyár számára, a BYD számára.

De nem csak ezt vállaltuk, hanem azt is vállaltuk, hogy jelentős infrastruktúra fejlesztési beruházásokat valósítunk meg, vagyis, hogy a terület úgy kerüljön a BYD tulajdonába, hogy másnap meg tudjon kezdődni az építkezés.”

Botka László, Szeged polgármestere beszédet mond a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. Aláírásra került a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító kínai BYD jövõbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződése. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A szegedi BYD kapcsán a kisajátításhoz kapcsolódó értékbecslések kapcsán megírtuk, hogy a szakértői véleményben az áll, „Az összehasonlító táblázatban részletesen követhető az elemző munka folyamata. Az összehasonlított ingatlanok adás-vételi áraiból következő fajlagos árakat az elsődleges adottságok (jogi helyzet, időtényező stb.) szerint azonos értékelési alapra hoztuk”. Majd úgy írták, hogy a „korrigált fajlagos átlagár: 444 Ft/m²”.

A szegedi önkormányzat visszatérően hivatkozik arra, hogy a szakértő állapítja meg az árakat. De a szakértőt beperelték, az eljárásban pedig bevallotta, hogy valóban nem szomszédos földek árát is felhasználták. Ahogy a jegyzőkönyv szerint fogalmazott: „A 02122/1. hrsz.-ú ingatlan ismereteim szerint a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódó kisajátítási eljárásban bekért adat. Álláspontunk szerint nincsen jogi akadálya annak, hogy a másik kisajátítási eljárásban bekért adathalmaz a jelen per alapját képező kisajátítási eljárásban felhasználásra kerüljön”.

A bíróság pedig kimondta, hogy

„a megelőző eljárásban kirendelt szakértő  szakvéleményét kizárólag olyan értékadatokra alapította, amelyek felhasználása szakértői törvénybe ütközik,

mivel sem a közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága, sem az eljárások területi szempontból összefüggése nem áll fenn. A szakértői vélemény olyan hibában szenved, ami a szakértőhöz intézett felhívással nem küszöbölhető ki, új szakvélemény elkészítése szükséges”.

2025 végén két modellel indítja be magyarországi autógyárát a kínai BYD. A kis kategóriájú modelljük gyártása csúszik, először a Golf-kategóriában szállnak szembe az európai gyártókkal – írta a hvg.hu nemrég a német Capital üzleti magazin interjúja alapján.

A lapnak Stella Li, a cég európai igazgatója azt mondta, hogy a szegedi gyárban várhatóan 2-3 év alatt futtatják fel a termelést, a modellek gyártását fokozatosan kezdik el, mint az igazgató fogalmazott: „lépésről lépésre”. Ha elkészül, 12 különböző modell párhuzamos gyártására lesz képes az üzem. Mire ezt elérik, már nem lesz szükséges Kínából importálni BYD-autókat, és a magyarországi gyártásnak köszönhetően várhatóan az uniós védővámot is megússzák.

Segesvári Csaba – Papp László Tamás

Címlapkép: Átlátszó-montázs/Zubor Zalán