Kétszáz „tűzálló, vízálló, csókálló” apartmanházzal építenék be az erdei tó partját a nemzeti park határán

Kétszáz apartmanházzal építené be az erdei környezetben, az Őrségi Nemzeti Park határán fekvő csendes kis tó partját egy budapesti vállalkozó Zalalövőn. A hír felborzolta a kedélyeket, hiszen a környékbeli falvak zöme ennél kevesebb házból áll. Igyekeztünk utánajárni a tényeknek, azonban főként nagyívű és ködös elképzeléseket, kétes hátterű cégeket és egy engedély nélkül felépített „mintaházat” találtunk.

Az idei tavasz talán legszelesebb napján érkezünk a Borostyán-tóhoz, a környéken egész délelőtt nincs mobilszolgáltatás, az áram is ki-kimaradozik. Ez nem ritka jelenség a ritkán lakott, határszéli vidéken, amely nem az elsődleges célpontja az infrastrukturális fejlesztéseknek.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A 2700 lakosú Zalalövő Zalaegerszegtől 25 kilométerre nyugatra fekszik. Itt már tágas a kék égbolt, üde zöldek a lankák, és csöndesen folynak a hétköznapok. A település szélén átfolyó Szőce-patak felduzzasztásával a nyolcvanas években létrehozott Borostyán „tó” elsősorban a környékbeliek körében kedvelt horgász-, és nyaranta fürdőhely.

Piros téglalappal jelöltük az Őrségi Nemzeti Park térképén a Borostyán-tavat

A tópart kiépítettebb részén árnyas, egyszerű strand, egy-két büfé, lángosos, két tucat nyaralóház, egy jobb napokat látott ifjúsági tábor és egy osztrák tulajdonban lévő, bungalós kemping működik. A tópart nagy része azonban természetvédelmi terület, elszórtan néhány horgászstég és – megkérdőjelezhető módon felhúzott –, lakókocsiból vagy épp hajóból buherált horgásztanya. Egyelőre jól megfér a retró, a sufnituning és a modernebb, eklektikus építési irányzat.

Kényelmes tempóban is egy óra alatt körüljárjuk a tavat: egyedül vagyunk a parton, ottlétünk alatt mindössze háromszor találkozunk emberi lénnyel. A csöndet csak a szél, a hullámok és a kacsák hápogása töri meg.

A hírek szerint ide akarna 200 darab apartmanházat felépíteni egy budapesti vállalkozó, Praznovszky András és az általa kiválasztott kivitelező cég, a Költözzma Kft. Az erről készült szponzorált hirdetés és videó futótűzként terjedt a környéken. A cikknek tűnő hirdetés azt állítja: „elkísértük a Költözzma csapatát Zalalövőre, a festői Borostyán-tó partjára, ahol a deszki vállalkozás egy újabb giga-mega projektbe vágott bele: 200 darab, egyenként átlagosan 70 négyzetméteres apartmanházat fognak felhúzni…”

A szövegbe ágyazott videóban Praznovszky András elmondja, hogy a „turisztikai airbnb-ként” üzemeltetendő „tűzálló, vízálló, csókálló” épületek szaunával, jakuzzival és grillterasszal lesznek felszerelve, és „nem is lesz még meg a szálloda, de mindenki eléri a szállodai szintű szolgáltatásokat, tehát a reggeli, ebéd, vacsora, jön a masszőr, jön a jógaoktató satöbbi, satöbbi.”

A fenti videó mellett a kivitelező Költözzma Kft. Facebook posztjában és videójában is 200 darab apartmanházról van szó, és a bejegyzés szerint „a beruházás aláírása” már meg is történt. Miután egy kommentben arról érdeklődtem a Költözzma Kft. Facebook-oldalán, hogy milyen területen történne a beruházás, és ki adott rá engedélyt, nagyon gyorsan nemcsak a hozzászólásomat törölték, hanem az egész oldalról kitiltottak. Egy zárt Facebook-csoportban többen is hasonlóról számoltak be.

A hír és a videók felborzolták a kedélyeket, hiszen a környékbeli falvak zömében nincs 200 ház.

A hír gyors terjedése után Zalalövő önkormányzata közleményben arról tájékoztatott, hogy „az apartmanok száma a helyi építési szabályzatban a területekre vonatkozó 25%-os beépítési aránytól függ, illetve a HÉSZ több szabályozási pontját is figyelembe kell venni”. A közlemény szerint tárgyalások folynak a befektetővel a tó környezetébe illő apartmanházak és butikhotel létesítéséről, de egyelőre mindössze egy mintaapartman elkészítésére adott hozzájárulást az önkormányzat.

Közérdekű adatkérésemre az önkormányzat el is küldte a vonatkozó határozatot, eszerint az önkormányzat valóban tulajdonosi hozzájárulást adott Praznovszky által képviselt cégnek, a Zalalövő Városfejlesztő és Beruházó Kft-nek arra, hogy az önkormányzat egyik területén egy „mintaházat” építsenek fel. A mintaházról is kiderültek érdekes részletek, de előbb ismerkedjünk meg a vállalkozóval.

Törölt cégek, tartozások, eltiltott cégvezetők

A Zalalövő Városfejlesztő és Beruházó Kft. a cégnyilvántartás szerint 2023 júliusában alakult, székhelye megegyezik a zalalövői önkormányzat címével, ügyvezetője Praznovszky András. Praznovszky tulajdonosként vagy ügyvezetőként tíz másik cégben is érintett volt az elmúlt években, ezek közül hatot kényszertörléssel szüntetett meg a cégbíróság.

Az elérhető céginformációk szerint több esetben behajthatatlan tartozásokról volt szó: például az Erzsébet Házak Kft esetében az adóhatóság jelentett be a céggel szemben 8 496 000 Ft követelést, a Lobby Solutions Kft esetében pedig szintén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az MKB Bank Zrt. és a III. Kerületi Polgármesteri Hivatal jelentett be összesen több mint 1 millió Ft követelést.

Praznovszky Andrást 2015-ben a bíróság 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.

Praznovszky tehát az ügyvezető a Zalalövő Városfejlesztő és Beruházó Kft.-ben, a tulajdonos pedig egy másik cég, a Pannon Holding Zrt. Ezt a céget 2022-ben jegyezték be, árbevétele eddig 0 forint volt, saját tőkéje nagyságrendileg 50 millió forint, tulajdonosa Praznovszky Kerti Andrea. Praznovszky Kerti Andreát 2018-ban tiltották el attól, hogy gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen, szintén öt évre.

Kétszáz vagy nem kétszáz?

Gyarmati Antal, Zalalövő független polgármestere érdeklődésemre elmondta, hogy 200 házat nem lehet elhelyezni a tervezett területen. Megismételte továbbá az önkormányzat közleményében foglaltakat, miszerint egyelőre még csak tárgyalások zajlanak, az önkormányzat nem írt alá semmilyen megállapodást.

Praznovszky Andrástól meglehetősen ellentmondásos nyilatkozatokat kaptunk a darabszámmal kapcsolatban: a levelében azt írta, hogy a helyi építési szabályzat szerint „elvileg a fejlesztési területre összességében valóban 14.000 m2 szintterület beépíthető, ami ÁTLAG bruttó 72 m2-es összterületű (fsz+emelet+tetőtér) ingatlanok esetében megépíthető. A másik videóban Nádasdi Csaba, mint a Költözzma Kft. ügyvezetője nyilatkozik 200 db ház építéséről, ami szintén a fentiek figyelembe vétele mellett teljesen helytálló”.

Mivel ez ellentmondásban van a polgármester álláspontjával, ezért többször is nekifutottam a kérdésnek. Ennek folyományaként Praznovszky András találkozóra – vagy ahogy ő fogalmazott: egy „közös kis meeting-pettingre” – hívott a zalalövői városházára, hogy „helyre tudjuk tenni ezeket a kérdéseket”.

A találkozó során Praznovszky András egyrészt elmondta, hogy nem ő rendelte meg és nem is hagyta jóvá a 200 apartmanházról szóló – és őt is szerepeltető – videó és hirdetés közzétételét. Szerinte „logikai alapon” csak a Költözz ma Kft. lehetett a hirdetés megrendelője. (A Költözzma Kft. és a Szeged 365 híroldal cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.)

A találkozón azt is mondta, hogy ebben a fázisban pontos darabszámot még nem lehet mondani, bár az is elhangzott, hogy tulajdonképpen a 200 is helytálló lehet. Praznovszky András azt mondta, valóban kötöttek szerződést a Költözzma Kft.-vel, azonban abban nem szerepel darabszám.

A diskurzus nagyjából ezen a ponton megfeneklett, néhány egyéb részlet azonban kiderült a tervezett ingatlanfejlesztésről. Többek között az, hogy alapvetően nem az önkormányzat telkén, hanem a mellette lévő, osztrák magántulajdonban lévő kemping területén képzeli el Praznovszky a komplexumot. Ahogy megtudtuk, néhány hónapja már próbálnak megegyezni az osztrák tulajjal, de eddig még nem sikerült.

Gyarmati Antal polgármester szerint ha az adásvételt nyélbe tudják ütni, akkor a két szomszédos önkormányzati telket is szeretné megvenni Praznovszky: az egyik az ifjúsági tábor, a másik pedig egy elhagyott, fákkal és bokrokkal benőtt terület.  Ehhez a befektetőnek előbb tervdokumentációt kell letenni az önkormányzat elé, és a képviselő-testület egyetértésével kell találkozni. A tónál jártunkkor láttuk, hogy ezt a területet már el is kezdték megtisztítani, azaz ledózerolni róla a növényzetet.

Megtudtuk továbbá azt is, hogy „a butikhotel” és a – vitatott számú – apartmanház egy „Magyarországon jelen lévő nagy szállodalánc brand-je alatt futna”, a szállodalánc neve azonban titokban maradt. Praznovszky állítása szerint további nagy fejlesztéseket is terveznek Zalalövőn, ezek mibenlétét azonban szintén nem kötötte az orrunkra.

Mi az, hogy mintaház?

A 2023 novemberi önkormányzati testületi ülés jegyzőkönyve szerint Praznovszky András arról igyekezett meggyőzni a jelenlévőket, hogy a jogszabályok alapján egy ún. mintaházat 180 napra engedélyek nélkül is fel lehet állítani. Ezt egyszer meg lehet hosszabbítani, majd utána fennmaradási engedélyt lehet kérni az ingatlanra, amennyiben a tulajdonos hozzájárul. Az önkormányzat ezen az ülésen meg is adta a hozzájárulását, hogy az ifjúsági tábor területén egy mintaház épüljön.

Praznovszky értelmezésében a mintaház azt a célt szolgálja, hogy „ide bármikor bárki jöhet, kipróbálhatja, tehet egy próbahétvégét vagy próbahétköznapot (…) tesztelje le az épületet, a szolgáltatásokat, és ezt az üdülést mi annak, aki nálunk vásárol ingatlant vagy befektetési jegyek formájában kíván becsatlakozni, akkor jóváírjuk neki”. Ahogy a videóban elmondja, „a ház gazdája már megvan és hasznosításra adja is tovább nekünk”. Találkozónkon pedig elárulta, hogy az időközben már nagyjából felépült épület tulajdonosa ő maga.

A mintaház. Fotó: Átlátszó.

Mivel az épületről nem találtam információt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerben és a mintaház definícióját is sikertelenül kerestem, az illetékes építéshatósághoz fordultam.

A Zala Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi, Örökségvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Főosztály, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya elsőre nem igazán tudta értelmezni a kérdést, kis időkérés után azonban megküldték azt a jogszabályi passzust, amire gondolhatott a vállalkozó. Azt is megerősítették, hogy az építkezés nem lett bejelentve a hatóság felé.

Tájékoztatásuk szerint a vonatkozó kormányrendelet 1. melléklete szerint építési engedély nélkül, legfeljebb 180 napra olyan jellegű építmények állíthatók fel, mint: rendezvényt kiszolgáló színpad, lelátó, kiállítási építmény, sátorszerkezetek, állvány jellegű építmények, vagy éppen ideiglenes fedett lovarda. A jogszabály nem tartalmaz olyan kategóriát, hogy „mintaház”, tehát jelenleg úgy tűnik, hogy szabálytalanul felépített házról van szó.

Szeretnék, ha épülne-szépülne a tó környéke

A polgármester elmondása szerint Zalalövőnek nincsenek fejlesztési forrásai. Bár az Őrség csak egy kőhajításnyira van, Zalalövő nem kiemelt turisztikai terület, az ilyen célú források számukra nem elérhetők. Az önkormányzatnak tehát nincs pénze arra, hogy a tó környékét fejlessze, de még a saját ifjúsági táborukat se tudják felújítani. Nem is igen üzemel már, hiszen mióta az Erzsébet-táborok beindultak, nagyon csekély az érdeklődés: a rendszeres vendégnek számító kerékpáros csoport tavaly még itt volt, de az idén már ők se jönnek. Zalalövő egyik kitörési pontja lehet a turizmus, tehát örömmel fogadnak minden fejlesztési elképzelést, mely az idegenforgalom növekedését elősegíti. A meglévő szolgáltatások nagyobb igénybevételét, új szolgáltatások elindítását, adóbevételt és forgalomnövekedést várnak tőle a település boltjaiban, éttermeiben, és munkalehetőséget a település lakosainak.

A  testületi ülés jegyzőkönyvei alapján az a kép bontakozik ki, hogy Praznovszky András számos beruházási elképzelést, és változatos jogi-pénzügyi konstrukciókat vázolt az önkormányzatnak: közös projektcég, ingatlanapport, vételi opció, befektetési jegy, építményi jog, szindikátusi szerződés – sok minden volt terítéken. Ezeket a testület jogász és belső ellenőr bevonásával vizsgálta, a kockázatosnak ítélt verziókat elvetették, és a polgármester szerint – amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek –egy egyszerűbb úton indultak el. Hogy az hová vezet, egyelőre nem derült ki egyértelműen.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: Átlátszó. Videó: Pápai Gergő, Bodoky Bence. Infografikák: Szabó Krisztián. A cikkhez a cégadatokat az Opten szolgáltatta.