Csányi Sándor földjeiért hússzor többet fizetett Szeged, mint a gazdáknak

22,8 millió eurót, mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett Szeged önkormányzata több olyan ingatlanért, ami a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt.-é. A kínai BYD elektromos járműgyártó Szegedre települése kapcsán a város több területet is megvásárolt, információink és sajtóhírek szerint a gazdáknak átlagosan 3,8-4 millió forintot ajánlottak hektáronként. A Csányival kötött üzletét az önkormányzat kifelejtette közadatigénylésünkből, csak konkrét kérdésre fedték fel az árat. Panaszt tettük emiatt a NAIH-nál.

A Szeged környéki földvételek az elmúlt időszakban akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, a város mellé települhet a kínai BYD elektromos járműgyár. Most pedig közérdekű adatigénylés segítségével derítettük ki, hogy a szegedi önkormányzat hússzor többet fizet hektáronként Csányi Sándor területeiért, mint amit a gazdáknak hajlandó adni a kisajátítás során.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szegeden is szeretnek titkolózni

„Még mindig nem lehet a köznek pontosan tudni, milyen – vélhetően kínai– ipari gigaberuházáshoz készíti elő a terepet Szeged városvezetése az Orbán-kormánnyal karöltve az M43 autópálya és a Liliom lakókert között kijelölt 300 hektáros új iparterülettel. Ehhez a kérdéshez kapcsolódó egyik adatperünk során viszont további érdekes «adatok» merültek fel” – az idézet a 6792 Másik Oldal Facebook-oldalról származik. A poszt szerzője tavasz óta próbálta kideríteni, mi érkezhet Szegedre, mert óriási beruházásra utaltak a jelek. Közérdekű adatigényléssel viszont nem jutott előrébb. Perre is mentek, ahol az ellenzéki alpolgármester Nagy Sándor (Momentum) „először titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem kívánt a bíróság színe elé lépni, amikor a bíróság «papírt» kért a titoktartási kötelezettségről, annak becsatolását viszont már megtagadták.”

Októberre kiderült, a kínai BYD érkezhet a város mellé. Az mfor.hu információ szerint BYD elektromos autóbuszokat fog itt gyártani. A g7.hu megírta, már meg is indultak a földkisajátítások Szegeden. A lap emlékeztetett, bár nem kapott országos figyelmet, a folyamat a nyáron odáig jutott, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította és 21 milliárd forintot biztosított a szegedi ipari park kialakítására. A delmagyar.hu azt írta, közel háromszáz külön helyrajzi számú földrészletet szerepeltetnek mint beruházási célterületet.

Miközben a szegedi közéletben meghatározó téma lett a gyár érkezése, az önkormányzati szeged.hu-n BYD-re keresve nincs érdemi találat. Arról viszont írtak az ellenzéki exminiszterelnök-jelölt Botka László posztjára hivatkozva, hogy „nem épül akkumulátorgyár, sem más, vegyipari tevékenységet folytató üzem” a város közelében. Azonban Botka László, aki legutóbb az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként lett polgármester, részleteket nem árult el.

Csányi földjei kontra gazdák

A 24.hu arról írt, hogy keveslik a felajánlott vételárat a szegedi gazdák, akiknek a termőföldjén az önkormányzat bővítené az ipari parkot.

A hektáronként 4 millió forint körüli összeg alig a harmada,

negyede a Győrszentivánon hasonló helyzetben kifizetett árnak, holott sokkal jobb minőségű földekről van szó.

Frissen eldolgozott szántó Szeged határában. Errefelé épülhet a gyár. Fotó: Segesvári Csaba

A kisajátítások hírére közadatigénylést adtunk be az önkormányzatnak, amire egy linket és egy felsorolást küldtek, de abban jelentős földvásárlás nem szerepelt, pedig azokat is kértük. Vagyis az önkormányzat kibújt a pontos válaszadás alól. Így jeleztük, birtokunkban van egy tulajdoni lap, mely szerint a város jóval az adatigénylésünk előtt tulajdonosa lett a Csányi Sándorhoz tartozó Pick Szeged Zrt. földjének.

Csányi Sándor nemrég a Pick Szegedet birtokló Bonitás 2002 Zrt. részvényeit bepakolta az alapító, az alapító házastársa és egyenesági leszármazottai mint kedvezményezettek javára létrehozott Unity Vagyonkezelő Alapítványba.

Hektáronként 32 millióért vették öt éve, 88,7 millióért adták el

A közadatigénylésünkre válaszul helyrajzi számokat és egy összeget kaptunk, amit ezután feltöltöttek a honlapra. A tulajdoni lapok szerint Szeged városa idén ősszel összesen 97 hektár beruházási területet vásárolt saját használatú utakkal a Pick Szeged Zrt.-től.

A vételárként megadott 22 830 352 euró mintegy 8,6 milliárd forintnak felel meg. Ez hektáronként 88,7 millió forintot jelent, amit több mint hússzorosa annak, mint amit a 24.hu-nak nyilatkozó gazdáknak ajánlottak. Hogy a többiek földjéért mennyit adott az önkormányzat, nem tudni, hiszen adatigénylésünkre érdemben nem válaszoltak, csak a Pick Szeged Zrt. számait tudtuk meg. Emiatt az adatvédelmi hatósághoz fordultunk panasszal.

Hektárra visszaosztva többszörös árat kapunk, mint amit sajtóhírek szerint a gazdáknak fizettek.

A Csányi Sándor cégcsoportja által most a szegedi önkormányzatnak értékesített földeket 2018-ban vette meg a Csányi egyszemélyes tulajdonában álló Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft., majd adta tovább az Immopick Kft.-nek, ami beolvadt a Pick Szeged Zrt.-be.

Forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament.hu-n ma is elérhető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beszámolója szerint a 100 hektárt 32 millió forint/hektáros áron, összesen 3,2 milliárd forintért vehette meg az Infelo Logisztikai és Ingatlanfejlesztő Kft..

Újra írtunk a szegedi önkormányzatnak, amiben arra kérdeztünk rá, hogyan állapították meg az árakat, a gazdáknak valóban 3,8-4 millió forint/hektár árat fizettek-e. Valamint, hogy mi indokolta, hogy a Pick földjéért jóval többet fizettek. A Pick Szeged Zrt.-t tulajdonló Bonafarm Csoportnak is írtunk, hogy igaz-e, hogy 88,7 millió forintos hektáronkénti árat fizetett nekik az önkormányzat, valamint azt is megkérdeztük, hogyan és mikor állapodtak meg a vételárban.

A Bonafarm Csoport úgy válaszolt, „Általában a szerződéseinkkel kapcsolatos információkról nem szoktunk nyilatkozni, mivel azok üzleti titoknak minősülnek, de most kivételt teszünk ebben az esetben. Az Ön által írt vételárat megerősítjük és egyúttal jelezzük, hogy részben közművesített ipari telekről van szó”.

Az önkormányzat pedig azt írta,

„az iparterület ára nem összehasonlítható a mezőgazdasági területtel.”

Úgy folytatták, „a kérdésében szereplő Pick-terület értékét az egyik legnagyobb, nemzetközi tapasztalattal is rendelkező magyarországi ingatlanos cég állapította meg. E terület értékét növeli az elhelyezkedése (közvetlenül az autópálya-csomópont mellett terül el), valamint az, hogy megtörtént a művelésből való kivonása, a terület jelentős részén pedig már a lőszermentesítési és régészeti munkálatokat is elvégezték, így az azonnal hasznosítható iparterületként.”

Megnéztük az ingatlanok besorolását a város hatályos szabályozási tervében, ahol a területeket Gipe, azaz egyéb ipari terület jelzéssel látták el.

A geoshop.hu segítségével ábrázoltuk műholdképen a Pick Szeged Zrt.-től vásárolt területeket.

Az önkormányzat a következőket mondta el a gazdákhoz tartozó földekről: „a mezőgazdasági területek értékét a vonatkozó törvény alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kirendelt értékbecslő határozza meg. Ebben semmiféle mérlegelési jogköre, ráhatása nincs az önkormányzatnak. Attól, hogy Szeged város önkormányzatának tulajdonába kerülnek a területek, még nem válnak ipari beruházásra alkalmas területté, hiszen ehhez még több milliárd forintot kell rákölteni. Így a mezőgazdasági terület értéke természetesen nem tartalmazza sem a művelésből való kivonás, sem a terület ipari célú hasznosításához szükséges, több milliárd forintba kerülő munkák – lőszermentesítés, régészeti feltárások több körben, elektromos távvezetékek kiváltása stb. – költségeit, amelyek nélkül nem hasznosítható ipari parkként a terület.”

A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerint inkább szántó, mint sem

A Google Earth műholdképeit is kikerestük a frissen vásárolt Csányi földekről. Ezeken a Google Earth képeken úgy tűnik, hogy 2018-től szántóként használták a területeket, a műholdképeken könnyen követhetőek a munkagépek nyomai, a vetés változása. Ahogy az is, hogy egy alállomás is épülni kezdett az egyik részben.

Földeket művelnek a műholdképek alapján 2018-2022 között , tervezte: Segesvári Csaba

Hogy ez szántó vagy sem, talán a mepar.hu (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) segít. Eszerint a 01379/12 helyrajzi számú terület támogatható terület. A 01387/1 terület nagy része is támogatható, 3,1 hektár az, ami nem felel meg a támogatásnak. A 01385/9 terültre is támogathatóságot ír Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer. Vagyis a rendszer szerint támogatható, vagyis inkább mezőgazdasági terület, mint ipari, legalábbis most.

Ez a „Mit jelent egy blokk támogatható területe?” leírás szerint „Az Európai Unió által finanszírozott támogatásra jogosult területek közé tartoznak azok a területek, amelyek a tényleges mezőgazdasági művelés szempontjából:

• szántóföldi hasznosításúak,
• gyümölcsültetvények,
• szőlőültetvények,
• rét, legelő hasznosításúak,
• konyhakertként művelt területek.

Részlet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) rendszerből. Ez eléggé mezőgazdasági területnek látszik.

Az is újabb kérdéseket vet fel, hogyha 2018-ban az állam 30 millió forint/hektárért adta el ezeket a területeket, akkor most miért gondolja a szegedi önkormányzat, hogy 4 millióért lehet közeli földeket venni.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az OTP csoport 2017-es eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen 2018. március 2-án (fotó: Illyés Tibor/MTI).