Térképen a CT- és MR-készülékek: Komárom és Tolna megyében van a legkevesebb

Öszesen 142 CT és 103 MR van most hazánkban, a területi eloszlásuk azonban meglehetősen egyenlőtlen: a gépek fele-harmada Budapesten található. Csongrád megyében 8 CT van, Tolnában viszont csak 1. Az MR-készülékek terén Komárom-Esztergom megye az utolsó 1 darabbal, Nógrádban pedig mindkettőből 2-2 van. A CT-k 86 százalékán végeznek közfinanszírozott vizsgálatokat is, az MR-készülékek esetében ez az arány azonban csak 55 százalék. A lakosságszámmal összevetve az látszik, hogy mind a 19 megyében legalább 95 ezer ember jut egy közfinanszírozott MR-készülékre, és minimum 42 ezer fő egy TB-támogatott CT-re. Térképen mutatjuk a gépek eloszlását.

„Ez így működik, akinek pénze van, annak mindene van. Van laborvizsgálata 10 percen belül, ultrahang-vizsgálata, és így tovább. Aki nem tud pénzt adni, az vagy túléli, vagy nem.” – mondta az 50 éves Andrea, amikor a CT-vizsgálatával kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük. Vele együtt más betegekkel is interjúztunk annak a nyári törvénynek a kapcsán, amely szerint 2024 novemberétől csak állami tulajdonú készülékeken lehet majd CT- és MR-vizsgálatokat végezni az egészségbiztosítás terhére. Ez ugyanis most nincs így: az elégtelen kórházi kapacitás miatt nagy arányban vesznek részt a TB-alapú ellátásban magántulajdonú cégek is a saját gépeikkel. Ezeket a szerződéseket a kórházaknak és szakrendelőknek fel kell majd mondaniuk a magáncégekkel.

A kormány szerint sok pénzt fog megspórolni az államkassza azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.

A Magyar Orvosi Kamara pedig attól tart, hogy a magáncégek kiebrudalása (ami nem csak a vizsgálatok elvégzésére, hanem a leletek értékelésére is vonatkozik) miatt még nagyobb lesz a szakemberhiány, tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, az intézkedés ezáltal „rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a  szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba”.

A július elején napvilágra került törvény utáni napon a radiologia.hu közzétette a Magyarországon akkor működő CT- és MR-készülékek számát (141 és 102), valamint azt is, hogy azokból mennyin végeznek közfinanszírozott vizsgálatokat is. Most, a témával foglalkozó előző cikkünk megjelenése után a szakportáltól elkértük és megkaptuk a legfrissebb adatokat, valamint a gépek területi eloszlását is.

Komárom és Tolna megye az utolsó

A friss lista szerint 2023. október 24-én 142 CT és 103 MR működik Magyarországon, ebből 123 CT-n és 57 MR-készüléken végeznek közfinanszírozott vizsgálatokat (is) a TB-kassza terhére. Vagyis a CT-készülékek 86,6 százalékának, és az MR-gépek 55,3 százalékának van közvetlen vagy közvetett finanszírozási szerződése a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).

Ezek önmagukban nem rossz arányok, ám a készülékek területi eloszlását nézve már nem ilyen fényes a helyzet. A radiologia.hu ugyanis kérésünkre elküldte azt is, hogy hány gép található az egyes megyékben és a fővárosban, az adatokból pedig hatalmas egyenlőtlenség látszik.

A 142 CT-ből 53 darab (37%), a 103 MR-ből pedig 46 darab (44%) Budapesten található, míg egész Tolna megyében csak 1 CT és 2 MR, Komárom-Esztergom megyében pedig 2 CT és 1 MR van.

A megyék közül a CT-lista élén Borsod-Abaúj Zemplén áll 9 készülékkel, a második Csongrád 8 darabbal, a harmadik helyen pedig Baranya, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg osztozik 7-7 géppel. Az MR-listát Győr-Moson-Sopron vezeti 6 készülékkel, a második helyezett Fejér, Hajdú-Bihar és Zala 4-4 darabbal, a harmadik helyen pedig Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád, Heves, Somogy, Szabolcs, Vas és Veszprém megye áll 3-3 géppel.

 

Nógrád megyében CT-ből és MR-ből is 2-2 van, ezzel egy picit megelőzve Tolna (1 CT, 2 MR) és Komárom (2 CT, 1 MR) megyét. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3 CT és 2 MR van, Fejérben 3 CT és 4 MR, Pest megyében pedig 4 CT és 2 MR. Természetesen egy Pest megyei településről könnyebb elmenni a legtöbb géppel rendelkező Budapestre, mint egy jóval távolabbi helységből, mondjuk Tolnából, vagy a mindössze 2 CT-vel és 3 MR-rel bíró Vasból, netán a 3-3 készüléket birtokló Békés megyéből.

Több tízezer ember jut egy gépre

Emellett, ugye, a lakosság száma sem elhanyagolható faktor, hiszen nem mindegy, hogy egy-egy készüléknek hány beteget kell ellátnia. Minél több ember jut egy gépre, annál hosszabb időbe telik, mire sorra kerülnek – vagyis közfinanszírozott gépek esetében annál hosszabb a várólista. A TB-támogatott vizsgálatot végző készülékek által „kiszolgált” páciensek száma könnyen kiszámolható: a 2022-es népszámlálás megyei lakosságszám-adatait elosztottuk a közfinanszírozott ellátásban részt vevő CT- és MR-gépek számával.

Az így kapott adatok alapján készült ábrán jól látszik, hogy mindkét kategóriában Budapesten a legjobb a helyzet: ott egy közfinanszírozott MR-készülékre 69 ezer ember jut, egy közfinanszírozott CT-re pedig 39 ezer fő. A helyzet Pest megyében a legrosszabb, ahol 332 ezer ember jut egy ilyen CT-re, és a mindössze egy darab TB-támogatott MR-készüléknek kell kiszolgálnia a megye teljes lakosságát, ami 1,3 millió fő.

De máshol sem túl fényes a helyzet: a megyék közel felében (9 megyében) csupán egy TB-támogatott MR-gép jut a megye teljes lakosságára.

A közfinanszírozott MR-készülékek esetében a 19 megye közül csak Hevesben van 100 ezer fő alatt az egy gép által ellátott lakosság száma,

és hat megyében is 300 ezer főnél (ebből kettőben 400 ezernél is) több ember jut egy gépre. CT-k esetében pedig csak négy megyében (Baranya, Csongrád, Somogy, Zala) van 80 ezer ember alatt az egy TB-támogatott gépre jutó potenciális ellátottak száma.

Sereghajtók vagyunk az EU-ban

A magyarországi CT- és MR-készülékek száma nem csak a hazai lakosságszámmal összevetve tragikusan alacsony, hanem az Európai Unió többi tagállamához képest is. Az Eurostaton ugyan csak 2020-ra vonatkozóan áll rendelkezésre teljes lista az egymillió emberre jutó gépek számáról, de azon is jól látszódik hazánk lemaradása az EU-s átlagtól.

A három évvel ezelőtti adatok szerint ugyanis az uniós átlag az egymillió főre jutó MR-készülékek esetében 16,5 volt, a CT-knél pedig 25 darab. Ezzel szemben Magyarországon csupán 4,9 MR és 9,6 CT jutott egymillió lakosra.

 

Zöldi Péter egészségügyi szakértő, a radiologia.hu portálmenedzsere 2023 márciusában a Világgazdaságnak elmondta, a magyar adatokat torzíthatja, hogy „hiába van egy létesítménynek több ilyen eszköze, ha állami finanszírozottként csak egy van feltüntetve belőlük, így az Eurostat adatbázisába is csupán az az egy kerül be”.

Ugyanakkor ha a gépek számáról rendelkezésre álló legfrissebb, 2023 októberi adatokat (142 CT és 103 MR) összevetjük a tavalyi népszámlálás alapján Magyarország teljes lakosságával (9 603 634 fő), akkor az jön ki, hogy hazánkban 14,8 CT és 10,6 MR jut egymillió főre. Ez még mindig nagyon messze van a három évvel ezelőtti uniós átlagtól (25 CT és 16,5 MR) is, a friss EU-s adatokat pedig egyelőre nem is tudjuk.

Szöveg: Erdélyi Katalin – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Címlapkép: Térdvizsgálatot végeznek egy új Tesla MRI-berendezéssel az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében beszerzett új diagnosztikai és terápiás műszerek bemutatásán az újbudai Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban 2019. szeptember 17-én. (fotó: MTI/Soós Lajos)