Borítékban maradt a közmunkás bérek fele – vádat emeltek a polgármester és csak papíron foglalkoztatott „társai” ellen

Csütörtökön megkezdődött a tárgyalása annak a baranyai polgármesternek, akit azzal vádolnak, hogy csak papíron foglalkoztatott közmunkásokat 2015 és 2017 között. A polgármester egyelőre nem tett vallomást, és tagadja a bűncselekmény elkövetését, a szintén megvádolt egykori közmunkások viszont mind elismerték, hogy ellenszolgáltatás nélkül kaptak fizetséget. A büntetőeljárás láthatóan mindenkit megviselt, az egyik vádlottnak akár a házát is elárverezhetik. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a per egy tömegesen előforduló elkövetési formára mutat rá, mégis alig-alig van polgármester, aki ilyenen megbukik.

Őszülő hajú cigány asszony ül a Pécsi Járásbíróság folyosóján. Botja a padhoz támasztva, arcán tanácstalanság. Nem tudja, mi fog vele történni, mi lesz, ha vissza kell fizetnie mindazt, amit annak idején kapott. Az ablakhoz támaszkodva két másik falubéli áll zavartan. A háttérben a polgármester az ügyvédjével beszélget. Érezhető a feszültség, szinte végtelennek tűnik az idő, mire végre megszólal a recsegő hang, és a terembe kéretik a tárgyalásra várakozókat.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Baranya megyei, 300 fős Kárász független polgármestere, Lép Péter és társai ellen nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt emeltek vádat. A vádirat szerint a polgármester 2O15-ben, 2016-ban és 2017-ben a mezőgazdasági startmunka program keretében (azaz közpénzből) közfoglalkoztatottakat vett fel – legalábbis papíron.

A vádak szerint azonban 3 fő munkaviszonyát és munkavégzésük tényét valótlan tartalmú jelenléti ívekkel és bérkifizetési okiratokkal igazolta. A célja ezzel az volt, hogy a hatósági szerződésekben szereplő létszám biztosított legyen, és hogy a programért járó pénzt a község lehívhassa. A polgármesternek a vádirat alapján a „rendszeres haszonszerzés” volt a célja, és ezzel 2015 és 2017 között 2,4 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

A tárgyaláson továbbá kiderült, hogy a

a foglalkoztatottak nem végeztek rendszeres munkát a faluban, és nem is kapták meg a munkaszerződésen feltüntetett bért, csak annak egy részét, havi 25-30 ezer forintot.

A három év alatt egyikük félmillió, ketten pedig több mint 1-1 millió forintot kaptak kézhez az önkormányzattól. Az elhangzottak alapján a pénz másik fele (pontos összegről nem esett szó) a polgármesteri hivatalban maradt.

A „fekete pénz”

„Én azt az utasítást kaptam, hogy ezeknek az embereknek csak a bérük felét fizessem ki, a többit tegyem egy borítékba a házi pénztár mellé. Ez a boríték egy idő után eltűnt, de nem tudom, mi lett vele vagy a benne lévő pénzzel” – mondta el az egyik tanú. Ezt nevezték a faluban „fekete pénznek” – hangzott el később.

Hogy a „fekete pénz” vagy „fekete kassza” létezik, arról állítólag a képviselő-testület tagjai is csak később szereztek tudomást. Egyikük a bíróságon elmondta, amikor rákérdezett, mire költötték ezt a pénzt, a polgármester azt mondta, ebből fizette többek között a testület egyik év végi vacsoráját. A polgármester ugyanakkor a szembesítésen ilyenre nem emlékezett.

Kárász polgármestere a bíró előtt (A szerző felvétele)

Szinte szóról szóra ugyanazt mesélték viszont az egykori közmunkások, és több tanú is. Eszerint a polgármester megegyezett három falubelivel (két férfival és egy nővel), hogy felveszi őket a közmunka programba, de nem kell mindennap bejárniuk dolgozni. A két férfi egy-két alkalommal végzett munkát, a nő – egészségügyi okok miatt – egyszer sem.

A fizetésük felét, 25-30 ezer forintot az önkormányzaton, személyesen vették fel, bár a bérpapírjukon a teljes összeg szerepelt. A fizetésük másik felét a hivatalban hagyták. Mindannyian állították, hogy a feltételeket a polgármesterrel beszélték még. Ugyanakkor a polgármester a bíróságon azt mondta, ő a kifizetéseknél nem volt ott, nem kezelte a pénzt, és a közfoglalkoztatottak munkáját sem ő ellenőrizte. Hozzátette, szerinte az érintettek igenis végeztek munkát, ő maga pedig semmilyen bűncselekményt nem követett el.

„25 ezret ajánlott, elfogadtam!”

Az ügyben 2023. január 12-én tartottak előkészítő ülést, ahol két vádlottal szemben ítélet is született, miután elismerték a bűncselekmény elkövetését. A polgármester és a harmadrendű vádlott akkor még ártatlannak vallotta magát – ám utóbbi végül mégis mindent bevallott.

Ahogy azt a tárgyaláson elmondta, a polgármestert ő maga kereste fel először, hogy megkérje, adjon neki munkát, de a betegsége miatt nem vették fel. Ennek ellenére pár nappal később a polgármester a buszmegállóban odalépett hozzá és azt kérdezte tőle: „25 ezer forint jó lesz?”

A házát is elveszítheti. (A harmadrendű vádlott hozzájárult a kép készítéséshez.) A szerző felvétele

– Hát mit mondhattam volna erre? Persze, hogy jó! Kevés pénzből éltünk, minden forintra szükségünk volt, így elfogadtam. Minden hónapban egyszer kellett bemennem a hivatalba aláírni a papírt, és átvenni a pénzt.

Nem tudtam, mi ez az egész, azt hittem, valamilyen segély

– magyarázta.

A vádlott elmondása szerint akkor szembesült először azzal, hogy mit tett, amikor rendőrök keresték fel. És hogy milyen komoly az ügy, arra csak akkor döbbent rá, amikor megkapta a vádiratot, amelyben az szerepel, hogy akár egymillió forintot is követelhetnek rajta. Ennyi pénzt nem tudna kifizetni, így akár a házát is – ami 2-3 milliót érhet – elárverezhetik.

Számtalan ilyen eset van

A polgármestert és két közmunkást nagyobb vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával, míg egy főt hamis magánokirat felhasználásával vádoltak meg.

Az ügyészség azt indítványozta, hogy a polgármester kapjon pénzbüntetést és (669 580 Ft erejéig) vagyonelkobzást, a polgármesteri tisztség viselésétől mint foglalkozástól tiltsák el. A többi vádlottat pedig bocsássák próbára, illetve vagyonukkal feleljenek – részben vagy egészben – az okozott károkért.

Hadházy Ákos személyesen is járt Kárászon (fotó: Hadházy Ákos)

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki évek óta figyelemmel kíséri az ügyet, szintén megjelent a tárgyaláson.

Az Átlátszó kérdésére elmondta, a perre három dolog miatt szeretné felhívni a figyelmet: ebből kettő nagyon szomorú, egy viszont kifejezetten reményt keltő.

„Nagyon-nagyon sok olyan megkeresést kaptam az évek során, amelyek arról szóltak, hogy polgármesterek hogyan éltek vissza a hatalmukkal.

Hogy ők dönthetik el, kit vesznek fel közmunkára, és arra is hatásuk van, mit kell dolgozniuk ezért a megalázóan kevés pénzért. Jobb esetben »csak« ezzel tartják sakkban a legkiszolgáltatottabb választóikat.

Rosszabb esetben olyan beruházásokat csináltatnak meg velük, amit aztán más vállalkozók is leszámláznak. Vagy akár saját földjeiken dolgoztatják őket egyfajta jobbágyokként. Legrosszabb esetben pedig – ahogyan most is – nem kell semmit dolgozni, de a pénz egy részét magánál tartja a települést vezető politikus” – mutatott rá Hadházy Ákos.

Elnyert támogatások a kárászi polgármesteri hivatal falán (A szerző felvétele)

A parlamenti képviselő szerint a másik szomorú tanulság, hogy míg sok százmilliós csalások elkövetői pár százezres büntetésekkel úszhatják meg a dolgot, itt egy idős, beteg roma asszony még a kis házát is el fogja veszíteni amiatt, mert a polgármestertől, mintegy segélyként, elfogadta a közmunkáért járó pénz felét.

A polgármestert mégis kisebb vagyonelkobzással büntetné az ügyész, mint az idős roma asszonyt.

„Az ügynek azonban van egy nagy pozitívuma is” – véli a képviselő. „Az eset azért jutott el idáig, mert a községben voltak olyan öntudatos és felkészült honfitársaink, akik a polgármester visszaélés-gyanús ügyeit nyilvánosságra hozták, és feljelentést is tettek” – hangsúlyozza.

A per szeptemberben folytatódik, akkor várhatóan már ítélet is születik.

Katus Eszter

Nyitókép: Kárászon példaértékű ítélet születhet, ha a polgármestert végül elítélik. A szerző felvétele.