Közmunkaprogramban neveltet malacokat az önkormányzat, de olcsóbb lenne megvenni a húst

Három éve neveltet a közmunkaprogramban sertéseket Baks önkormányzata, az állatok húsát a helyi közétkeztetésben használják fel. A program ebben a formában nem mindenkinek nyerte el a tetszését: egyesek szerint a disznó nem éppen oda került, ahová azt szánták, egy önkormányzati képviselő közérdekű adatigénylésben tudakolta hogy „hova tűnt a sok hús meg táp”. A projektre milliók folytak el, de mivel közpénzből, az önkormányzat szerint így is megéri. Pedig a számok mást mutatnak.   

“Mondja már meg főnököm, igaz-e a koronavírus? Maga biztosan többet tud. Mert Trump szerint nem az”.

A helyszín Csongrád-Csanád megye, Baks, Mária-telep, 2020 november eleje. Zsák falurész, szegregátum. Négyen ülnek a kisbolt előtt, egymástól több mint másfél méterre, maszkja egy-kettőnek van, de szabadtéren nem hordják. A Fő út 141-et kerestem, rögtön tudják is, mit akarok.

„A disznókat keresi? Már nincsenek ott, csak régen nevelték őket itt. Az az épület, ahol a rendőrautó is áll.” A közösségi házhoz irányítanak.

Bakson a önkormányzat 2017-ben vágott bele a sertéshízlalásba. A Délmagyarország akkor azt írta, hogy a “közmunkások által termesztett zöldségből, saját nevelésű disznóból főznek ebédet gyerekeknek, rászorulóknak Bakson. Az önkormányzat januártól vette át a konyha üzemeltetését, hogy önellátóvá tehesse a rendszert”. A lapnak akkor Búza Zsolt, a település Fidesz támogatta polgármestere azt mondta, a disznótartást “az önkormányzati földeken termesztett többhektárnyi búza- és kukoricaültetvény hozamából oldanánk meg.”

A három éve indult program ebben a formában nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A kisbolt előtt várakozók szerint a disznó nem éppen oda került, ahová azt szánták.

És nem csak a megszólított helybéliek szerint aggályos a malacnevelés. Kovács Gábor – aki 2012-től képviselő, majd 2014-től a helyi Szociális Bizottság külsős tagja volt – azt mondta az Átlátszónak, szerinte a malacok egy részével az önkormányzat nem tud elszámolni.

“Gyanús volt, hogy hova tűnt a sok hús, meg a táp. Tavaly kezdtem keresni, hogy mégis hol vannak? Ki neveli a disznókat, mi lett a hússal, egyáltalán mennyi lett belőle? A takarmányból mikor és mennyi, hova került? Ezekről kértem közérdekű adatigénylésben választ, de a kapott iratoktól sem lett tisztább a kép” – magyarázta az egykori képviselő.

Személyeskedésig fajuló vita

A január testületi ülésen is szóba került a malacok sorsa. A falu honlapján is elérhető jegyzőkönyv szerint akkor a polgármester személykedéssel teli vitában azt vágta Kovács fejéhez, hogy amikor a férfi Bécsben dolgozott, akkor a helyiek gondoskodtak a családjáról – ezt az érintett tagadja.

“Három, négy vagy öt évvel ezelőtt miért nem igényeltél közadatot? A másik meg, hogy ne dolgoztasd a kollégáimat, mert így is 7500 ügyiratot csinálnak egész évben”

– hangzott el a polgármester szájából a jegyzőkönyv szerint, amire Búza Zsolt úgy reagált: “Nem, Gábor, elég volt”. A vita persze ezzel nem zárult le. De ez nem a jegyzőkönyvből, hanem a Kovács által készített hangfelvételből derül ki.

“Azt gondolod, hogy a 10 disznót én eszem meg? (…) Miért vonod kétségbe, hogy ezt a disznót nem a lehető leggondosabban és a legpontosabban csináljuk? (…) Ha az a bajod, hogy nem mértük le pontosan, hogy mennyi köröm van, amit a közfoglalkoztatottaknak karácsony előtt megfőzettünk? Ha ez a baj, vállalom érte a felelősséget. Hogy azokból a disznókból főzettem meg a disznópaprikást, vállalom érte a felelősséget” – mondta emelt hangon Búza Zsolt, amire Kovács megismételte: nincs kimutatva, mi, hova került. Búza azzal zárta, ezután másképp fogják csinálni.

Milliók takarmányra

A polgármesteri hivatal a 2017-től keletkezett számlákat, állatorvosi iratokat közben átadta Kovácsnak. Ezekből az derül ki, hogy a település 2017-ben és 2019-ben is 10-10 malacot vásárolt, amiket a közeli vágóhídon bérvágattak. Takarmányra is költöttek, nem is keveset. A Kovács Gábornak megküldött számlák szerint 2017-ben 577 ezer, 2018-ban 943 ezer, 2019-ben pedig már 1,6 millió forintot fordítottak az eleségre. Azaz, nem csak az önkormányzati földeken megtermelt takarmányból hízlalták a malacokat.

 

A baksi önkormányzat sertéstartással kapcsolatos költségei

A polgármesteri hivatal a disznók gondozására 2018 májusában kötött megbízási szerződést egy helybéli férfival, havi bruttó 67660 forintért. Ezek alapján az önkormányzat 2017 óta 3,597 millió forintot költött malacra, takarmányra, etetőre, és 2018. júniustól a nevelésért is fizettek, 2019 év végéig összesen 1,2 millió forintot.

Vagyis közel 4,8 millió forintból 2019 év végéig 2688 kilogramm húst termeltek. A számlák szerint ennek jó részét a közmunkaprogramból fizették.

Ha húsra vetítjük a termelést, akkor ez kilónként 1785 forintos árat jelent, a malac minden részével együtt, ami még akkor is sok, ha most még vannak élő disznói az önkormányzatnak.

Az, hogy hol, picit kacifántos. A NÉBIH szerint a már meglátogatott Fő utca 141-re van engedélye az önkormányzatnak, és ez a cím is szerepel a levágásra átadott állatok szállítólevelén. Mégsem ott vannak az állatok.

– Az Ady utcában vannak a malacok – ezt Búza Zsolt, a település polgármestere mondta az Átlászónak. – Az állatok húsa a közétkeztetésbe került, legalább tudjuk, mit eszünk. Valóban van olyan része a disznónak, amit ott nem használhattunk, azt máshol használtuk fel. A zsiradék, a szalonna, a töpörtyű fesztiválra ment, de az idősek világnapjára, falunapra is jutott belőle. Bizonyos részekből a közfoglalkoztatottaknak főztek, vagy éppen a gondozási központban dolgozóknak – mondta Búza.

A polgármester szerint egy személyben döntött arról, ki gondozza az állatokat.  – Eleinte közfoglalkoztatottak gondozták, de mivel a létszám csökkent, egy szakembernek adtam. Erről tájékoztattam a képviselőket – tette hozzá. A baksi polgármester azt is mondta, az önkormányzatot Kovács feljelentette a NÉBIH-nél is, de szerinte mindent rendben találtak.

– 10 hektáron termeltünk kukoricát, búzát, ennek jó részét eladtuk, de jutott a malacoknak is – mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte megéri-e állatot nevelni, azt mondta telefonon,

“az állam finanszírozza a takarmányt és a malacot is, így kifizetődő, az évi 10 malac részben elég is”.

De bővítést terveznek, főként, hogy a konyhát most építik át.

Négyszeres áron, közpénzből

A 24.hu nemrég írt arról, a magyar sertés előállítása drága: 1,15–1,20 euró/kg, miközben Spanyolországban, Franciaországban vagy Dániában 1,0–1,05 euró körüli az önköltség, Dél-Amerikában vagy az USA-ban pedig 0,75–0,80 euró/kg. Természetesen nagyüzemi körülmények között.

A baksi háztáji disznótartást az adófizetők állják. Kovács a takarmány mennyiségét is furcsállta. Hogy mennyit eszik a disznó, ez végképp szakmai kérdés, a kormány épp ezért is tette közzé a sertéstartásba vágó önkormányzatoknak sorvezetőjét. Eszerint, “a hízókat 100-110 kg-os súlyban érdemes vágni. Nagyobb súlyra történő hízlalás kevésbé gazdaságos.” Ehhez, a szakirodalom szerint, 255 kiló takarmány kell a 180 napos nevelés végéig. Ez 10 malacnál 2,5 tonna, legfeljebb 3. A takarmány vásárlás az önkormányzat szerint így alakult 2017 óta:

 

 

A baksi önkormányzat által vásárolt takarmány mennyisége

A SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dokumentuma szerint az önkormányzati sertésneveléssel a tőkehús előállítása 750-800 Ft/kg között mozoghat – legalábbis így számoltak egy 600 állatos telepnél, 2014-ben.

A baksi kocsma előtt állókat hiába kérdeztük az állattartás gyakorlati teendőiről, mind legyintettek: azt mondták, minek tartsanak állatot, ha 4000 forint egy mázsa táp, abból a vágásig 300 kiló is kellhet az állatnak, miközben darált húst akciósan alig több mint ezer forintért vehetnek.

Segesvári Csaba 

Nyitókép: részlet a Tanú című magyar filmből/videa.hu