„Maguknak ez aranybánya, nekünk meg egy kavicsbánya lesz” – tiltakoznak a lakosok Madocsán

Az országos tendenciához hasonlóan a Paks-közeli Madocsa és Bölcske határában is természetromboló beruházást tervez egy cég immár hét éve: kavicsbányát hoznának létre, részben Natura 2000 területen. A különbség annyi, hogy a helyi önkormányzatok itt nem támogatják a terveket, és a lakossággal összefogva próbálják megakadályozni a bányanyitást. A Bet-Kavics Kft. azonban – egy érvényes elutasító népszavazás, és korábbi ígérete ellenére – újra nekifutott az engedélyeztetési eljárásnak. Az általuk megrendelt környezeti hatástanulmány szerint ugyanis a lakosságot nem is érintené a kitermelés. Az ügy érdekessége, hogy a cég korábbi tulajdonosi köre köthető a tanulmányt elkészítő Mecsekérc Zrt.-hez. A közelmúltban a kormányhivatal lakossági fórumot tartott az ügyben, ahol elszabadultak az indulatok. Videóriport.   

„Én azt kérem, hogy most álljanak fel, és húzzanak a tarkába!” – ezekkel a szavakkal indult a Tolna Vármegyei Kormányhivatal által szervezett közmeghallgatás Madocsán, ahol ismét az volt a téma, nyithat-e kavicsbányát a település mellett a Bet-Kavics Kft. A lakossági harag érthető: már hét éve megy a huzavona az ügyben, miután a cég – korábbi ígéreteivel ellentétben – mégsem adta fel bányanyitási terveit.

Az Átlátszó 2018-ban írt először arról, hogy tolnai és baranyai tenderarisztokraták kavicsbányát hoznának létre Madocsán. A Bet-Bau Kft. szerint ugyanis a település határában

nagy mennyiségű kavics és homok fekszik a termőföld alatt.

A cég meg is kezdte a kavics- és homokbánya nyitásához szükséges intézkedéseket, amelynek egyik fő lépéseként 2017 végén elkészíttették a leendő kavicsbánya környezeti hatásvizsgálatát.

Az önkormányzat először módosította a településrendezési tervet a cég kérésének megfelelően, később azonban – a lakossági tiltakozás hatására – visszavonták a határozatot. A község vezetése azóta is határozottan kiáll a döntés mellett.

A madocsaiak elhajtották a fidesz-közeli bányát | atlatszo.hu

A szekszárdi kft. egy kilométerre a lakóövezettől, a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében közel 140 hektáron tervez(ett) kavicsbányát létesíteni. Évente egymillió, azaz naponta 2750 tonna kavicsot termelnének ki az elgondolások szerint, legalábbis a terület erre ad lehetőséget.

A településen tavaly nyáron helyi népszavazást tartottak azzal a kérdéssel, hogy „Támogatja-e Ön, hogy Madocsa község közigazgatási területén homok- és kavicsbánya létesüljön?”. A népszavazás érvényes és eredményes lett: 23 igen ellenében 1179 darab nem szavazat érkezett, vagyis

az érvényesen szavazó polgárok elsöprő többsége, 98 százaléka nem kért a kavicsbányából.

Az esemény után Vass Péter, a Bet-Bau ügyvezetője leszögezte, ilyen körülmények között a cég nem kíván kavicsbányát nyitni Madocsán. Bár 2018 decemberében ugyan megkapták a környezetvédelmi engedélyt, a helyiek ezt megfellebbezték, és a hatóság másodfokon – hatósági eljárási hibákra hivatkozva – végül megsemmisítette az elsőfokú döntést.

Részlet egy korábbi madocsai közmeghallgatásból, ahol Vass Péter kijelenti: nem lesz bánya, ha a lakosság nem szeretné

A helyiek győzelme azonban átmenetinek bizonyult. 2020-ban a Bet-Bau tulajdonában álló Bet-Kavics Kft. újabb kutatási kérelmet nyújtott be, valamint bányatelek megállapítását kérelmezte a Bányafelügyelettől. Ezt azonban addig nem kaphatja meg a cég, amíg a hatóság el nem fogadja a környezeti hatásvizsgálatot. Ez a folyamat indult el most, és ennek részeként tartott közmeghallgatást is a Tolna Vármegyei Kormányhivatal 2023. február 16-án.

A közmeghallgatáson többek között kiderült, azon túl, hogy a helyiek tartanak a portól, a megnövekvő teherforgalomtól és a zajtól, további okok miatt is elutasítják a beruházást. Egyrészt véleményük szerint a kijelölt területek az átlagosnál jobb minőségű földek, emellett kiváló termőhelyi adottságú szántók, ezért nem lehetne rajtuk kitermelést végezni. Másrészt a környék megfelelő vízellátását is féltik.

Naponta 3225 tonna kavics

A bányászati cég közel 140 hektár nagyságú bányatelken kavicsos homokot termelne ki külszíni fejtéssel. Mivel ez elsősorban talajvíz alatti kotrással lehetséges, a bányatelek létesítése környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött. Terveznek egy kikötőt is, amelyhez külön hatásbecslés készült, mivel Natura 2000 területet érint.

A vizsgált terület Madocsa község északkeleti részén, külterületen helyezkedik el – néhány háztól mindössze 1 kilométerre.

A bányatelektől délre, mintegy 900 méter távolságban a Duna jobb partján uszálykikötőt építenének, ahová elektromos meghajtású távolsági szállítószalaggal juttatnák el a kitermelt anyagot. A kavicsot víztelenítés után azonnal elszállítanák, ezért válogató üzemet nem terveznek. Mint írják,

„a korábban lefolytatott hatásvizsgálat tapasztalatai alapján” ez a legkisebb környezetterheléssel járó megoldás.

A munkaterület előkészítése után (ami többek között a növényzet irtását és a 30 centiméter vastagságú humuszréteg letermelését takarja) kezdődne a valódi munka, melynek során a kitermelt homokos kavicsot szállítószalaggal átvinnék az átmeneti kavicsdepóra. Itt 2-3 napig tárolnák, majd a víztelenített haszonanyagot a kikötőbe vinnék (szintén szalagon).

Számításaik szerint a bányatelek nyersanyagkészlete megközelítőleg 42 évi bányaművelésre elegendő.

A bányából évente 1 millió tonna ásványi anyagot termelnének ki,

10 havi aktív termelés és 2 havi karbantartási szünet mellett. A termelés 2 műszakban folyna, összesen 14 fő részvételével. Mindehhez összesen 10 ezer köbméter vizet használnának fel évente.

Az ígéretek szerint a bánya bezárását követően rekultiválják a teljes területet: a bányaudvarban lévő ideiglenes létesítményeket (konténereket, mobil szállítószalagokat) elviszik, a használt talajvizes kutat tömedékelik, valamint elvégzik a felhagyott bányaudvar területrendezését és füvesítését.

„A lakosságot nem érinti”

A Bet-Kavics Kft. által megrendelt környezeti hatástanulmány többek között az állítja, hogy

• az autók és a kiporzás által keletkezett port kezelni fogják,
• a talaj állapotát nem befolyásolja a tevékenység,
• alig termelnek majd hulladékot,
• és a zaj vagy por a lakosságot nem fogja érinteni.

Készültek azért környezetvédelmi lépésekkel, így például „kedvezőtlen időjárási körülmények között” folyamatosan nedvesítenék a bányatelek burkolatlan útjait; két figyelőkutat működtetnének; „az élővilág jelentős zavarásával járó műveleteket” pedig tilalmi időn kívül végeznék.

A Natura 2000 terület érintettsége okán külön hatásbecslést is végeztek, amely szerint a szállítószalag és a kikötő létesítése kapcsán minimális fakivágás várható, és elméletileg az úszómű kiépítéséhez kotrás nem szükséges. A bánya üzemeltetése pedig „a természeti értékekre és területre érdemi zavarással nem jár”.

Értékes termőföldek veszhetnek kárba

A környezeti hatástanulmányt a helyiek már kívülről tudják, és annak szinte minden részletében találtak hibát. Sőt. A Madocsáért Egyesület arra hívta fel a kormányhivatal figyelmét, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) 2022 őszén visszavonta a „Madocsa – Kelet” megnevezésű területre adott kutatási engedélyt, aminek jóváhagyására a cég még 2020-ban adott be kérelmet.

Engedély hiányában pedig a Bet-Kavics Kft. nem végezhetett és nem is végzett kutatást a területen az elmúlt években.

Így minden, a kutatásokra vonatkozó állítás és hivatkozás szerintük valótlan. Továbbá, mivel a környezeti hatástanulmányon 2022-es dátum szerepel, az nem lehetett alapja a 2020-as kérelemnek. Vagyis hiányzott az eljárás megindításának jogszabályban előírt feltétele, emiatt a hatóságnak el kellett volna utasítania a kérelmet – érvel az egyesület.

Több más meglátás mellett azt is kiemelik, hogy a hatástanulmány nem vizsgálta a vízi szállítás lehetőségét a Duna vízhozama szempontjából, azaz a vízhiányos téli és a vízhiányos nyári időszakban. Pedig azt utóbbi évek tendenciát figyelembe véve kijelenthető, hogy az év jelentős részében nem megoldható a vízi szállítás. A civil szervezet szerint ilyenkor vélhetően maradna a szárazföldi szállítás, annak minden káros környezeti hatásával.

De a sornak még nincs vége. A Madocsáért Egyesület szerint

az érintett területek átlagosnál jobb minőségű földek, ezenkívül pedig kiváló termőhelyi adottságú szántók.

Előbbinek azért van többek között nagy jelentősége, mert szerintük ezeken a földeken nemhogy kitermelést, de már a kutatást sem lehetett volna engedélyezni 2016-ban.

A Tolna megyei, nagyjából 1800 fős Madocsa több mint 1000 éves település, ahol a mezőgazdaságnak történelmi hagyományai vannak. A mai napig gazdálkodás folyik a falu határában, számos család megélhetését biztosítva. A kiváló termőhelyi adottságú és átlagosnál jobb minőségű szántóföldek a Duna közelsége révén könnyen öntözhetőek, emiatt a globális klímaváltozás miatt vélhetően megnő majd az értékük.

Mint mondják, a Termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX. törvény (Tftv.) és az Alaptörvény is a termőföldek védelmére szólít fel, sőt, a Tfvt. egyik pontja leszögezi, hogy „a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet.”

A Madocsáért Egyesület továbbá úgy véli, a hatásvizsgálat megalapozatlanul állítja, hogy a területen csupán 30 centis humuszréteg található. Ezzel szemben – a helyiek saját mérései alapján – átlagosan 1 méter lehet.

Hogy most mennyiért vásárolnák fel az értékes földeket, nem tudni, de a cég 2018-ban az első negyven felajánlott hektárért hektáronként 7 millió forintot ígért azzal, hogy utóbb ez az ár csökken. A környékbeli átlagár akkoriban 2 millió forint volt hektáronként.

Féltik a vízbázist

Mivel a tervezett bánya két, jövőbeni vízigényt kiszolgáló úgynevezett távlati vízbázis (a bölcskei és a madocsai) közé ékelődik, ezért a helyiek nemcsak földjeiket, de a vizüket is féltik. A hatástanulmány ugyanis szerintük alábecsüli a talajvízszint csökkenést, és a hatásvizsgálatban számoltnál háromszor nagyobb párolgással is kellene számolni.

Hozzáteszik, a tanulmány az anyagkivét okozta vízszintcsökkenést sem veszi figyelembe, pedig ahonnan kiveszik a sódert, oda betódul a talajvíz.

Az egyesület rámutat: az éghajlatváltozás miatt egyre fokozódó vízhiány, a vízkészletek csökkenése jelenleg is súlyos nehézségeket okoz a gazdálkodóknak, a bányaművelés pedig még inkább veszélyeztetné a környező területek és a védett természeti értékek vízellátását.

Emellett úgy vélik, a bányászati tevékenység ezen a területen a vízgyűjtó-gazdálkodási terv (VGT) rendelkezéseivel is ellentétes. A bányatelek tervezett helyszíne ugyanis a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MEPAR) adatai szerint „gyenge ökológiai, kémiai állapotú felszíni víztest vízgyűjtő terület”. Az ilyen állapotú területen pedig gyakorlatilag tilos minden olyan tevékenység, amely további vízkivétellel jár.

Paks II. építéséhez kellene a kavics?

Korábban felmerült, hogy a kavicsbánya a paksi atomerőmű bővítésénél lenne beszállító. Erre azonban egyelőre nincs bizonyíték, bár a helyiek leszögezték: Madocsa és Bölcske sem Paks II. építése ellen tiltakozik. De hogy csak ez a bánya tudná ellátni az építkezést sóderrel, azt a helyiek erősen kétlik, hiszen még meg sem nyílt, a paksi beruházás pedig már folyik.

Dr. Becskeházi Attila, a paksi fejlesztésért felelős államtitkár 2017-ben még azt mondta egy előadásában (17:10-nél), hogy a két új blokk felépítéséhez összesen 1 millió köbméter beton kell. Ahhoz pedig nagyjából 1,8 millió tonna kavics. Ez – évi 1 millió tonna kitermeléssel számolva – összesen maximum 2 évnyi kitermelést indokol, miközben a Bet-Kavics kft. bevallottan 4 évtizedre tervez.

Vass Péter ugyanakkor 2019-ben azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a beruházás nyolc év alatt hozzávetőleg 7-8 millió tonna sódert igényelne, de valójában a bánya Paks nélkül is megélne, mivel Magyarországon egyre inkább hiánycikk a kavics.

A választások után felpöröghet a kavics- és sóderbányászat, megkönnyítik az engedélyezést | atlatszo.hu

Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán és Délegyházán már meg is indultak a bányanyitást előkészítő hatósági eljárások. Világörökségi, természetvédelmi területeket is érinthetnek a bányabővítések, melyekről esetleg nem is fog időben értesülni az érintett lakosság.

Összefonódások a háttérben

A Bet-Kavics Kft. tulajdonosa a Bet-Bau Kft, ügyvezetője pedig Vass Péter. A 3 éve alapított cégnek 2020-ben és 2021-ben sem volt bevétele (a 2022-es adatok még nem elérhetőek).

A Bet-Bau kft. tulajdonosi körében az elmúlt években változás történt. Korábbi cikkeinkhez képest

ma már csak a Vass-családé a cég, a szekszárdi Németh Tibor és a bólyi Schumann József Róbert tavaly kilépett belőle.

Vasséknak betongyártó üzemük van Szekszárdon, ami számos uniós támogatást kapott az elmúlt években, és egy közbeszerzést is sikerült nyernie a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-től. Legutóbb 2021-ben kaptak egy 260 millió forintos megbízást Szekszárdon. A cég bonthatta le a volt húsüzemet, amire a paksi atomerőmű-bővítés miatt van szüksége az államnak.

Vass Péter emellett felügyelő-bizottsági tag volt a Szekszárd fideszes önkormányzata tulajdonában lévő Szekszárdi Sportközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-ben egészen 2019 novemberéig.

A volt és jelenlegi tulajdonosokhoz köthető, állami tendereken taroló cégek mellett érdekesség, hogy 2018-ban találtunk egy 2014-es beszámolót, amely szerint egy bizonyos Schumann Róbert egymillió forintot adományozott a Fidesznek. Amikor rákérdeztünk, hogy azonos-e a két férfi, a Bet-Bau-tól az a válasz érkezett, hogy a „kérdés a tervezett bányanyitás szempontjából irreleváns, erre Társaságunk részéről nem kívánunk reagálni”.

Ennél is érdekesebb azonban, hogy a korábbi tulajdonos Schumann József Róbertnek és feleségének, valamint Benkovicsné Szabó Ildikónak és Molnár Jánosnénak egy időben közös cégük volt: a pécsi Csertő Tó Vízhasznosítási Kft. A férjek: Benkovics István és Molnár János pedig az állami tulajdonú Mecsekérc Zrt. igazgatósági tagjaként és igazgatójaként dolgoztak.

Vagyis annál a cégnél voltak alkalmazásban (Molnár egészen 2022 tavaszáig), amit a bányászati cég megbízott a környezeti hatástanulmány elkészítésével.

Mindennek meg fognak felelni, de nem nyilatkoznak

Mivel a fórumon a türelmét vesztett lakosság nem igazán volt kíváncsi a cég képviselőinek mondandójára, több kérdés is megválaszolatlan maradt. Ezt igyekeztünk pótolni azzal, hogy az esemény után e-mailben kerestük meg a Bet-Kavicsot, valamint a vállalkozás jogi képviselőjét.

Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy

• ígéretük ellenére miért tervezik újra a bányanyitást, miért ragaszkodnak Madocsához, és hol tart most a bányanyitás folyamata;
• a cég szerint miért nem állja meg a helyét az állítás, hogy az érintett földek az átlagosnál jobb minőségűek, ezért nem lehetne rajtuk bányát nyitni;
• cáfolják vagy megerősítik-e, hogy Paks II. építéséhez van szükség a madocsai kavicsra.

Továbbá kértük, hogy küldjék meg nekünk a prezentációt, amit a fórumon nem engedtek levetíteni a helyiek.

A következő választ kaptuk a cég jogi képviselőjétől, dr. Jean Kornél ügyvédtől: „a Bet-Kavics Kft. a beruházást a mindenkori jogszabályok és végleges határozatokban rögzített hatósági előírások keretei között kívánja megvalósítani. A tervezett bányát annak megvalósulása esetén értelemszerűen így is kívánja üzemeltetni. Az ezzel ellentétes esetleges állítások, híresztelések nem felelnek meg a valóságnak.

Megbízónk egyéb nyilatkozatot tenni nem kíván az ügyben.”

Hozzátette: „tekintve, hogy a ppt alapjául szolgáló környezetvédelmi dokumentáció teljes terjedelmében nyilvános, és jelenleg is elérhető az interneten, ennek megfelelően a prezentációt külön is a rendelkezésükre bocsátani szükségtelen.”

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Tiltakozó helyiek egy lakossági fórumon 2023. február 16-án Madocsán. A szerző felvétele.