Megkeseríti a közelben lakók életét, rombolja a természetet az állami barnaszénbánya

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadna határában, Natura 2000 területen működik az az állami szén-, és kavicsbánya, ami még a környezetvédelmi hatóság szerint sem tartja be az előírásokat. A lakosok porra és zajra panaszkodnak, van, aki már a költözését is fontolgatja, csak épp nincs, akinek eladja a lakást, hiszen nem sokan akarnak egy külszíni bánya mellé költözni. A bányát üzemeltető, frissen állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. szerint tevékenységük káros mellékhatásai az előírások szerinti határértékek alatt maradnak – a Kormányhivataltól kapott információk, amelyek a cég bírságait összegzik, azonban nem ezt támasztják alá. Videóriport.

A kicsit több mint 600 fős lakosságszámú Vadna a festői Sajó-völgyben fekszik, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre. A lakosok egy részének azonban hosszú idő óta okoz problémát a településen működő szén- és kavicsbánya, ami a lakóházaktól alig pár száz méterre üzemel. A bányaterület ráadásul Natura 2000 besorolású, a Sajó folyó partján fekvő részei pedig a hazai ökológiai hálózathoz (úgynevezett ökológiai folyosóhoz) tartoznak.

A kormány „az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók” okozta energiaválság miatt tavaly nyáron hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt, hogy 2022 végéig a lehető legnagyobb mértékben fokozzák a szénbányászatot, a lignitkitermelést.

A Fidesz-kormány az év végén szénbányából rendesen bevásároltatott az állammal. „Az állam igyekszik még szilárdabb alapokra helyezni az energiabiztonságot, ezért is lépett be tulajdonosként a hazai  barnakőszén ellátásba.” – mondta el Rétvári Bence parlamenti államtitkár az Ormosszén Zrt. felsőnyárádi bányatelkén. Az állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos. Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a „baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett milliárdosa korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.

Tavaly november elején jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Belügyminisztérium alá utalt két szénbányászattal foglalkozó céget, ezek egyike az Ormosszén volt. A Zrt. új, decemberi alapító okirata is megerősíti, hogy a cég állami tulajdonba került, a tulajdonosi jogokat 2024 végéig a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gyakorolja.

A kormány barnakőszén programot is indított, melyben lehetőséget ad a lakosság számára, hogy a fűtést biztosítandó barnakőszén elérhető áron megvásárolható legyen. A programon keresztül önkormányzatoknak és iskoláknak is szállítottak téli tüzelőt – erről korábban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthat a legszegényebbeknek. A megrendelések leadására az Ormosszén Zrt. webáruházában van lehetőség. Az oldal kínálatában megtalálható barnakőszén származási helyeként a Vadna melletti (pontos nevén „Sajókaza IV. szén, kavics”) bányatelket is feltüntetik.

Por, zaj, teherautók a lakóövezet határán

A vadnai bányaüzem területén két mező található, ezek összesen nagyjából 4 hektáros területet tesznek ki. A bánya környezeti hatástanulmánya szerint az egyik a „Vadna Park” elnevezésű üdülőövezettől 160 méterre található, a másik a lakóházak közvetlen közelében helyezkedik el; a bányatelek déli határa nagyjából 80 méterre közelíti meg Vadna lakóépületeit.

A bánya környezetvédelmi működési engedélye 2023 december végéig érvényes, évi maximum 60 ezer tonna szén külszíni műveléssel történő kitermelése és elszállítása végezhető. Ez azt jelenti, hogy mivel munkanapokon történik a kitermelés, naponta 240 tonna szenet bányászhatnak.

Az Átlátszó által megszólaltatott, a bánya szomszédságában élő vadnai lakosok elmondták, a bánya tevékenysége az erős zaj és por miatt zavarja a nyugalmukat, emellett a lakóházak megrongálódtak, a falak megrepedtek, így veszítettek értékükből. Ruszkai Lajosné, akinek a lakása nagyjából 200 méterre van a bányától, így fogalmazott:

„Nem az ellen vagyok én, hogy bányászkodnak, hanem az ellen, hogy kárt okoznak, és semmit nem akarnak elismerni.”

Elmondta, hogy születése óta Vadnán él, így már a bánya előtt a faluban lakott. Hozzátette azt is, hogy ha lehetne, legszívesebben elköltözne, meg is hirdette már a lakást, több érdeklődő járt nála, de amikor kiderül, hogy bánya üzemel a közelben, a vevők rendre visszakoznak: „Eladnám én a lakást, de ki az a marha, aki külszíni bánya mellé költözne?”

Egy másik lakos, Nagy Bálintné Tünde Debrecenből költözött a Vadna Park üdülőövezetbe öt évvel ezelőtt, pont azért, mert csendre, nyugalomra vágyott, de elmondása szerint mióta megnyitott a bánya „azóta szinte lehetetlen nyugalomban élni”, napközben a munkavégzés, a kitermelt anyagokat hordó teherautók, éjszaka pedig a szivattyúk zavarják a pihenésben. Elmondása szerint többen panaszkodnak a helyiek közül, ezeknek ugyanakkor nem igazán volt hatása.

Milliós bírságok légszennyezésért, zajszennyezésért

De nemcsak a helyiek panaszkodnak, a hatóságok is találtak szabálytalanságokat a bányaüzemnél. December elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, amelyben azt kértük, küldjék el a kormányhivatal által kiszabott bírságok dokumentumait, valamint a bánya területén tartott helyszíni ellenőrzések dokumentumait 2021 elejétől az adatigénylés pillanatáig.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Választ végül három hónap (!) után kaptunk, a Kormányhivatal által küldött válaszból kiderült, hogy helyszíni ellenőrzésre tíz alkalommal került sor, és négy alkalommal összesen 2 millió forintos bírságot szabtak ki a cégre.

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján ennél részletesebb információkat is meg lehet tudni a kiszabott bírságokról. A legmagasabb összeget, 1 millió forintot például levegőtisztaság-védelmi büntetésként szabták ki. Bírságoltak egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól eltérően végzett tevékenység miatt. Környezeti hatásvizsgálattal, egységes környezethasználati engedélyezéssel összefüggő végrehajtási/eljárási bírságot, valamint természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.

A legfrissebb pénzbüntetést két hónapja, idén februárban kapta a cég a vadnai bányaüzemmel összefüggésben, 434 ezer forint összegben. (Ez az összeg még nem szerepelt az adatigénylésünkre kapott válaszban.) A kormányhivatal határozata szerint azért, mert a zajforrások 5 decibellel túllépték a megszabott nappali határértéket.

Mindez azt jelenti, hogy 2021 elejétől kezdve összesen közel 2,5 millió forintot kellett a cégnek büntetésként kifizetnie.

Elkaszálta a további bővítést a kormányhivatal

Már a szénbányászat fokozásáról szóló kormányzati bejelentés előtt egy évvel, 2021 őszén turbófokozatra kapcsolták a külszíni bányászati tevékenységet a „Sajókaza IV.-szén és kavics” védőnevű bányatelken az Ormosszén Zrt, amelynek egyik bányaüzeme Vadna település határában helyezkedik el. Ekkor tájékoztatták a vadnai lakosságot arról, hogy újból megkezdődik a kitermelés, a munkálatokra hétköznap 7-18 óra között kerül sor. Az indoklás szerint a töltésanyag a NIF Zrt. útépítéséhez kellet. A kitermelés újraindítása miatt lakossági tiltakozási hullám indult, helyi forrásaink elmondása alapján nagyjából 90 aláírás gyűlt össze a helyiektől, akik elmondásuk szerint elsősorban azt sérelmezték, hogy csak utólag szereztek tudomást az Ormosszén Zrt. terveiről.

Egy évvel később, 2022 májusában a cég már terjeszkedni is szeretett volna, kapacitásbővítés miatt a „Sajókaza IV.-szén és kavics” védőnevű bányatelek részét képező Vadna I. bányaüzemben környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a hatóságnál. A bővülés jelentősen megnövelte volna a teherautó-forgalmat is: a jelenlegi 24 darab helyett 100 darab 20 tonnás kamion elhaladását jelentette volna hétköznapokon.

Többszöri hiánypótlás után a Kormányhivatal a kapacitásbővítési kérelmet elutasította. Az indoklásban az szerepelt, hogy

„olyan kedvezőtlen környezeti hatással járó igénybevételt okoz, a dokumentáció által bemutatott környezeti hatások oly mértékben hiányosak, amely alapján a tervezett tevékenység nem engedélyezhető.”

Nemcsak a hiányos dokumentáció volt a probléma, volt, ahol az adatok egyáltalán nem voltak helytállóak, mértékegységbeli elírások is történtek, és előfordult, hogy olyan pontra hivatkoztak a dokumentumban, ami nem is létezett – ezek a hibák többszöri kiegészítés után sem kerültek javításra.

Már húsz éve tiltakoznak a helyiek

A bánya körüli problémák nem mostanában kezdődtek. Több mint 20 éve, 2002 februárban terjesztette a falu vezetése a lakosok elé a bányanyitás terveit, és kiírtak egy véleménynyilvánító népszavazást is, amelyben arról kérdezték a helyieket, hogy ellenzik-e a külszíni bánya megnyitását. Végül mindössze pár szavazattal (127-124 arányban) az ellenzők nyertek, 2003 januárban mégis megszületett a megállapodás az önkormányzat képviselő-testülete és az üzemeltető Ormosszén Kft. között.

A falu vezetése mindezt azzal indokolta, hogy a bányanyitásból a falunak is haszna származik majd, hiszen munkahelyeket teremt, emellett a befizetett helyi iparűzési adó is a falu költségvetését gyarapítja.

Egy, az Átlátszó birtokába került 2003. január 22-i megállapodás-módosítás szerint a cég azt is vállalta, hogy minden évben „helyi iparűzési adón felül, annak megfelelő összeggel támogatja – az Ormosszén Kft. által létrehozott – Vadna Községért Alapítványt.”

Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy jelenleg is érvényben van-e a megállapodás, illetve a pontos összegeket (az Ormosszén által évente az Alapítvány részére juttatott támogatást, valamint a helyi iparűzési adó összegét) is szerettük volna megtudni.

Az önkormányzat közérdekű adatigénylésünkre adott válaszában arról írt, hogy mivel magánalapítványról van szó, „az Alapítványnak juttatott támogatás – amennyiben volt ilyen támogatás –, nem közérdekű- és nem közérdekből nyilvános adat”. Az alapítvány elnöke egyébként a falu 2002 óta regnáló polgármestere, Bencze Péter, a szervezet bejegyzett címe megegyezik az önkormányzat címével. A Kuratórium tagjai között megtalálható többek között az Ormosszén Zrt. vezetője, Huszti Béla is.

Az Ormosszén Zrt.-től annyit megtudtunk, hogy a hatályba lépéshez szükséges feltételek nem teljesültek, a cég elmondása szerint az az önkormányzatot más módon, többek között az utak aszfaltozásával, járhatóságának javításával, árvízi védekezéssel támogatták.

A vadnai önkormányzat a cég által befizetett helyi iparűzési adó pontos összegét sem árulta el, ezt azzal indokolták, hogy Ormosszén Zrt. nem járul hozzá ezen adatok kiadásához. Későbbi megkeresésünkkor a polgármester annyit mondott, hogy a tavalyi évben az önkormányzat 32,3 millió forint helyi iparűzési adó bevétellel rendelkezett, ennek egy százalékát sem teszi ki az Ormosszén Zrt. által befizetett összeg. Amikor termelt a bánya, évente 1,5-3 millió forint közötti összeget jelentett a polgármester tájékoztatása szerint.

Barnakőszén bánya Natura 2000 területen

Már a bánya megnyitása sem ment zökkenőmentesen: akkoriban többször is lehetett olvasni arról, hogy az engedélyezés, működés folyamán problémák akadtak. A Magyar Hírlap 2009-es cikke például arról ír, hogy a vállalkozó anélkül kezdte meg a bánya működtetését, hogy a szükséges engedélyeket maradéktalanul beszerezte volna.

Emellett több alkalommal szabtak ki bírságot a cégre például a védőtávolság be nem tartása miatt, de a szükséges, 60 méteres biztonsági távolságot sem tartották meg a Sajó folyótól.

A cikk szerint az ügyet tovább bonyolítja, hogy a területet természeti értékei miatt nemzetközi védelem alá helyezték. A bánya valóban Natura 2000-es besorolású területen helyezkedik el, ráadásul a Sajó bal és jobb parti részei Magyarország ökológiai hálózatában ökológiai folyosó övezetként is szerepelnek.

Ennek ellenére a 2015-ben született Natura 2000 területekre vonatkozó előzetes hatásbecslés arról ír, hogy „a tevékenység a lehetőségekhez képest természetvédelmi szempontból megfelelő helyszínen valósul meg, ugyanis a Natura 2000 területek esetében jelentős értékeket őrző részeket NEM érint.”

A cég szerint nincs semmi látnivaló, a polgármester mossa kezeit

Vadna polgármestere, Bencze Péter válaszlevelében kifejtette, hogy a bányanyitásról szóló, 2002-es véleménynyilvánító népszavazás a megválasztása előtt történt, azonban úgy tudja, az akkori képviselő-testület nem támogatta a bányanyitást. Mivel a cég saját, vadnai tulajdonosoktól megvásárolt területen kezdte meg a működését, az önkormányzatnak tulajdonképpen nem volt beleszólása a bányanyitásba, „nem volt jelentősége, hogy támogatja, vagy ellenzi, hiszen döntési joga az engedélyező hatóságoknak volt.”

Hozzátette azt is, hogy személy szerint ő mindig a párbeszéd fenntartására törekedett a lakosság és a cég között. A lakosok panaszaival kapcsolatban elmondta: több mint 10 év alatt egy családot leszámítva, egyetlen vadnai lakos sem fordult hozzá a bánya ügyében, egészen 2022 októberéig, amikor az Ormosszén Zrt a külszíni bánya víztelenítése kapcsán, nagy teljesítményű szivattyúkat állított munkába, melyek „valóban rendkívüli zajhatást eredményeztek.”

A lakossági panaszokkal kapcsolatban az Ormosszén Zrt. vezérigazgatója, Huszti Béla az Átlátszó érdeklődődére elmondta: folyamatosan végeznek zajmérést és a szálló por mennyiségét is kontrollálják, száraz időszakban locsolással csökkentik a kiporzást.

Ezek az intézkedések véleménye szerint elegendőek ahhoz, hogy a bányászat hatásait mérsékeljék, és jóval az előírások szerinti határértékek alatt maradjanak.

Huszti hozzátette, hogy mind a lakossággal, mind az önkormányzattal jó volt az együttműködés az elmúlt húsz évben, egy család ismert, akik többször is vásárlásra kínálták a lakásukat, a megjelölt ár azonban folyamatosan nőtt, ami meglátása szerint azt mutatja, hogy „a házak nem értéktelenednek, hanem intenzíven nő az értékük.”

Az Opten adatai alapján jövedelmező volt a vállalkozás az elmúlt években: a főtevékenysége szerint barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek 2021-ben 679 millió forint volt a nettó árbevétele, adózott eredménye meghaladta a 61 milliót. Osztalékot a pénzügyi beszámolójuk szerint nem vettek ki. Egy évvel korábban nettó árbevételük meghaladta a 700 milliót, adózott eredményük (azaz a profit) azonban a 2021-esnél jóval alacsonyabb, mindössze 20,8 millió forint volt.

A borsodi szénmedence barnakőszén vagyonát kitermelő Ormosszén Zrt.-ről három éve a Fidesz-kormány szociális tüzelő programja kapcsán írtunk. A lakosság és több önkormányzat is panaszkodott a legszegényebbeknek kiosztott lignit minőségére, egy vizsgálat pedig rákkeltő anyagokat is talált a szénben.

Rossz minőségű szenet osztanak a szociális tüzelő program keretében, Leisztinger is profitál | atlatszo.hu

Már félmilliárd forint értékben vásárolnak barnakőszenet az önkormányzatok a kormány szociális tüzelő programja keretében, a tűzifa helyett szenet választók száma hat év alatt a triplájára nőtt. Pedig a lakosság, és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre, sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthat a legszegényebbeknek.

Szopkó Zita; Videó: Bodoky Bence

A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgálatta. Címlapkép: A „Sajókaza IV.-szén és kavics” elnevezésű bánya vadnai bányaüzeme, a háttérben a településsel. (Fotó: Olvasói felvétel)